Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

573. országos ülés 1915 felelősség biztosítása alatt, hogy ingatlan vagyon, vagy tőkevagyon, hanem értem a kereseti képességet is és érteni a munkáselemet is, amelynek munkája mindenesetre bir előttem annyi értékkel, mint az ingatlan vagyon. De feltétlenül követelem, hogy állandó keresete legyen, illetőleg megfelelő kereseti forrása legyen az illetőnek, amely őt vagyonilag megbízhatóvá teszi. Még egyet szándékozom Mezőssy Béla t. képviselőtársamnak mondani és ezzel be is fejezem. (Halljuk!) Mezőssy Béla t. képviselőtársam ugyanis a tegnapi napon, a mint meggyőződtem, nyilvánvaló félreértés okából, egy támadásban részesített engem, amely más esetben megtisztelő lenne, de ebben az esetben, megvallom, zokon esett. Már most, én megszoktam azt, hogy Mezőssy Béla t. képviselőtársamtól mindig tartalmas, szép beszédeket hallhattam és ehhez valóban hozzá is szoktatott engem. Nagyon csalódtam, illetőleg fájdalmasan érintett, hogy tegnapi felszólalásában ezt a momentumot teljesen nélkülöznöm kellett. (Mozgás és derültség.) A t. képviselő ur t. i. felszólalt egy témánál, amelyről egészen nyilvánvaló, hogy soha életében azzal nem foglalkozott és nem is tudta, hogy tulaj donképen miről van szó, mert különben lehetetlen lett volna a t. képviselő urnak oly promeszt elhelyezni, a mit ő csinált, a mikor tegnap meg akarta nyugtatni az egész nemzetet és fővárost, hogy a fővárosi villamosvasút részvényei majd fel fognak emelkedni és meg lesz az az eldorádó, amikor a főváros visszanyeri egész pénzét, a melyet itt elvesztett. T. képviselő ur, legyen oly kegyes és hallgassa meg a felvilágosítást, mert hiszen látom, hogy a t. képviselő ur ezzel a témával soha, de soha nem foglalkozott. A képviselő ur nem olvasta, hogy mily furcsa részvény a városi villamos vasúti részvény. Ez ugyanis olyan, amely természeténél fogva minden esztendőben kell, hogy csökkenjen. Nevezetesen ez egy háramlási jogon alapuló részvénytársaság, a háramlási idő, az engedélyezési idő letelte után a részvény egy hatost sem ér, és miután ahány esztendő, annyival közelebb jut a háramlási időpont, természetes dolog, hogy a részvény nem fog emelkedni, nem tudom, hová a levegőbe, hanem minden esztendőben a háramlási kvóta erejéig már természetszerűleg csökken értékében. A második dolog, t. képviselőtársam, ha szakértőhöz fordult volna. (Zaj.) . . . Elnök (csenget) : Talán szabad figyelmeztetnem a t. képviselő urat, hogy most a részletes tárgyalás során a városi villamos vasúti részvények kérdését, amely egyáltalán nem tartozik ide, ne méltóztassék igy fejtegetni. (Helyeslés.) Polónyi Géza : T. elnök ur, mindig szokás volt, hogy az első szakasznál megengedték a képviselőknek, hogy az általános vitára is kiterjeszkedjenek, de méltóztassék tudomásul venni, hogy már be is fejeztem. Méltóztassék megengedni, hogy egy-két szóval végezzek. (Halljuk! Halljuk I) április 28-án, szerdán. 371 Átadom t. képviselőtársamnak ezt a közleményt, amely a fővárosi közúti vasúti társaságtól származik, annak legtekintélyesebb szakemberétől, és ez felvilágosítja arról, hogy a részvények emelkedése már azért is ki van zárva, mert kisült időközben, hogy még 10 millió árutartozás is fedezendő. (Ellenmondás a középen.) Vázsonyi Vilmos: Nem áll. Befektetés. Springer Ferencz; Függő kölcsön. Polónyi Géza : Azonkívül ez a vasút csak ugy prosperálhat, ha legalább ujabb 10—20 millió beruházást csinálnak. Vázsonyi Vilmos: Dehogy ! Polónyi Géza: És ezért a városi közúti vasút közgyűlésén egy részvényes bizalmat, hálát akart szavazni Sándor Pál t. képviselő urnak, hogy lemondott arról, hogy a városi villamos vasút részvényeit megvegye. Vázsonyi Vilmos: Ki kínálta neki ? Polónyi Géza." Mindezeket csak azért mondtam el, mert t. képviselőtársam nem regardirozta azt, hogy kimutattam a visszaváltási jog és háramlási jog kérdését, amelyről a főváros lemondott, amikor megvásárolta a részvényeket. Vázsonyi Vilmos : Dehogy mondott le ! Polónyi Géza: A felére nézve lehetetlenné tette. Kérem tehát, hogy a béke megkötésére vonatkozó kérdés a t. minister ur által világosittassék fel. Ha egyszerű nyilatkozat történik is, megnyugtató lesz. hogy hogyan érti a t. kormány a béke megkötéséről szóló 3 hónapot és miként lesz ez a gyakorlati életben végrehajtható. De ha a t. minister ur is azt hinné, mint én, hogy ez nem felesleges, hogy a módosításhoz egy határidő mint maximális végső határidő felvétessék, méltóztassék a szövegezés iránt gondoskodni. Egyébként kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindaddig, amig ez meg nem történik, a javaslatot el nem fogadom. Elnök: A belügyminister ur kíván szólni. Sándor János belügyminister: Megvárom a következő szónokot. Elnök: Azért gondoltam, hogy szólni kivan a minister ur, mert ugy tudom, hogy ujabb módosítást szándékozik benyújtani és czélszerünek fogja tartani, hogy a feiratkozott szónokok erre reflektálhassanak. Sándor János belügyminister: Egyben leszek bátor nyilatkozni. Elnök: Ki a következő szónok ? Szepesházy Imre jegyző': Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. ház ! Azokból, amiket az előttem szólt t. képviselő ur előadott, kettőt én is magamévá teszek, t. i. azt az óhajtását, hogy a virilizmus minél előbb eltörültessék és hogy a választás titkossága biztosittassék. A többihez, amit t. képviselőtársam mondott, nem szólok hozzá, mert én is figyelembe veszem, hogy történelmi időket élünk, amikor talán nem helyes, hogy napokig foglalkozzunk ezzel a dologgal. Amit a t. belügyminister ur mondott és a mit Polónyi Géza t. képviselőtársam deklamáczió47*