Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

573. országos ütés 1915 április 28-án, szerdán. 3«9 Vázsonyi Vilmos : A háború alatt nem letet a választókat összeírni! Polónyi Géza : Jó, kérem, de ezek már össze vannak irva. Vázsonyi Vilmos : De két év nincs összeírva ! Polónyi Géza : Bocsánatot kérek, az 1914-iki lista az 1913-iki ittlakás alapján lett összeirva és a belügyminister ur azt mondja, hogy az 1914. évre érvényes lista alapján fog választatni. Sümegi Vilmos : Épen ez a helytelen! Polónyi Géza: Hogy helyes, vagy helytelen, ez megint más dolog. De én azt mondom, hogy mivel az 1915-iki listával még rosszabbul állanánk, természetesen helyeslem, hogy az 1914-iki listával lehessen a két évi helybenlakást igazolni. Az a kérdés azonban, hogyha jelentkezni nem kell, akkor hogyan igazolják ezt a két évi lakást ? (Zaj.) Lehet, t. képviselőház, hogy én talán helytelenül értem a dolgot. . . Egy hang (a középen) : Valószínűleg ! (Derültség.) Polónyi Géza: ... és a t. belügyminister ur meg fogja világítani, hogy az 1872 : XXXVI. t.-cz. 22. és 23. §-aira vonatkozólag mi tehát az, ami érvényben marad és mi az, ami nem marad érvényben, vagyis mi lesz a végrehajtás módja ? En azonban első hallásra nem tudok más következtetésre jutni, (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Az előadó ur azt mondotta, hogy elmarad a két éves ittlakás igazolása, mivel az összeírás 1913-ban történt. . . Rakovszky Iván eló'adó: Formailag elmarad. De tényleg nem ! Polónyi Géza: . . . tehát több, mint valószínű, hogy ezek az emberek két év óta itt laknak. Hát ezt értettem és érteném is, de ez akkor azt jelenti, hogy az 1872 : XXXVI. t.-cz. vonatkozó szakasza nem marad érvényben, vagyis nem kell neki a két éves ottlakást igazolnia, amivel ellentétben a minister ur módosítása egyenesen azzal kezdődik, hogy ennek a törvénynek rendelkezései pedig továbbra is hatályban maradnak. Czélunk tehát teljesen egy, csak abban kell egyetértenünk, hogy ez a módosítás rosszul van megszövegezve. A t. előadó urnak pedig azt jegyzem meg, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a listában foglaltak legnagyobb része tényleg itt lesz ma is, de kétségtelenül igen sokan lesznek olyanok is, akik nem laknak itt két esztendő óta. Ezek az u. n. fluktuáló elemből fognak kikerülni, amely véletlenül iratik össze egy-egy helyen, a választások alkalmával. Nem akarok ezzel kapcsolatban bőségesebben visszatérni arra, hogy épen a fővárosban, ahol a települési törvény végrehajtását a lehető leglazábban kezelik, megtörtént az, hogy. kétévi ittlakás alapján — akkor, amikor a törvény ötévi állandó Magyarországon való lakás mellett ad valakinek egy prezumtiv magyar állampolgárságot — mivel a többi kellékeket nem is kérdezik, egyszerre csak megjelent a városházán valaki, KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XXVI. KÖTET. mint bizottsági tag, aki soha életében nem volt magyar állampolgár ! (Derültség. Zaj.) Ezeket a kérdéseket nem szabad így kezelni, és ha a szöveg csakugyan ugy szól, amint azt én értettem, akkor az helytelen és hibás szöveg, amely a kivánt czélt nem éri el. Mindennél azonban fontosabb az, amit az u. n. békekötési mandátumhosszabbitásra vonatkozólag leszek bátor a t. ház előtt kifejteni. Én baráti körben már a múltkori javaslat tárgyalásánál megmondottam, hogy nem egészen helyeslem azt a terminust, ameddig a képviselőválasztások elhalasztattak, itt a képviselőházban azonban tartózkodtam a felszólalástól azon feltétlen tiszteletemnél fogva, amelylyel annak szerzője, grói Apponyi Albert iránt viseltetem, mert abszolúte nem akartam ebben a kérdésben disszcnancziát előidézni. Most azonban, mikor a községi választásokra applikáltatik ez a dolog, ahcl fokozottabb mértékben előáll a bírálat szüksége, kegyeskedjenek megengedni" nekem, hegy egészen objektíve és jogászilag előadhassak egy pár érvet, melynek mérlegelését a t. képviselőház bölcsességére bizom. (Halljuk ! Halljuk !) Én általában véve kizárandóknak tartom a közjogi prekáriumokat, értve ez alatt a bizonytalan határidőket. Sehol, ahol ilyen preczedens van, ahol mandátum-meghosszabbítás történt, sehol sem történt az ilyen módon, hanem mindenhol naptárilag meghatározott időre. Ez azonban minket nem kötelezne, t. ház. De, miért mondom én azt, hogy prekárium ? A békekötés időpontjától számított három vagy hat hónap, — nekem mindegy — mit jelent ez gyakorlatilag ? Tudom, t. ház, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam abszolúte nem fogja rossz néven venni, ha én egy-két szóval egy pár megjegyzést teszek és a félreértés az ő részéről teljesen ki van zárva. Tiszteletteljes kérdésein a t. házhoz és ha szíves lesz felvilágosítani, gróf Apponyi Alberthez az, mi értendő először is békekötés alatt ? Értendő-e az, (Halljuk!) hogy ha a felség aláírja és ratifikálja a békekötési okmányt % Értendő-e alatta az, hogy a béke akkor tekintendő megkötöttnek, hogyha a parlamentben, a képviselőház által az inartikuláltatott ? Én tudom, t. ház, hogy a szövegezők előtt egy berlini kongresszus ideája állott, legalább valószínűnek tartom ezt, de előttem, mint közjogász előtt felvetődik az a kérdés, hogy mikor tekintendő tehát megkötöttnek a béke és én erre, mint magyar köz jogász azzal felelek, hogy én a békét addig nem tekintem megkötöttnek, míg az a törvényhozás által inartikulálva nincs. Ebben aligha hiszem, hogy véleményeltérés lenne. De van ám, t. ház, a magyar történelemben legalább, példa arra, hogy a megkötött békét sohasem mutatták be a magyar képviselőháznak és ily körülmények között felmerül a kérdés, hogy hát mikor tekintendő megkötöttnek a béke ? Vannak más esetek is. T. i. itt most nem egy nemzettel 47