Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

:5(5(5 573. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. megállotta szépen és jól a maga helyét és teljesí­tette azon sokoldalú, nagy és nehéz feladatokat, amelyek reá hárultak. (Igaz ! Ugy van !) Nekünk kötelességünk arról gondoskodni, hogy a közigaz­gatás összes szervei zavartalanul és minden zök­kenés nélkül teljesíthessék a maguk munkáját, teljesíthessék tehát a törvényhatósági bizottsá­gok is. Az előadó ur is ismertette, az indokolásban is el van mondva, hogy törvényadta előzmények és indokok tették szükségessé azt, hogy ezt a törvény­javaslatot most előtérj eszszük, nehogy megsza­kadjon a folytonosság. A módot illetőleg azt tartot­tuk helyesnek, hogy a mai időkben csak ideiglenes intézkedések történjenek, és ezen intézkedések között legozélszerübbnek az látszott, hogy fen­tartsuk a régi rendszert, tehát ugyanazok marad­janak a törvényhatósági bizottsági tagoknak vá­lasztói, akik országgyűlési képviselőválasztók. Az 1914. évi képviselőválasztási névjegyzéket vettük itt alapul, még pedig amint már ismételten ki­fejtettük, elsősorban és legfőképen azért, mert hiszen az időközi képviselőválasztásoknál is ez a névjegyzék szolgál alapul, és legalább is különös volna, hogy más legyen a választójog a törvény­hatósági és ismét más a képviselőválasztásoknál. Ennek, amint arra később leszek bátor rámutatni, a fővárosnál más, nagyobb technikai nehézségek is vannak, amelyeknek elhárítása csak a fővárosi törvény megváltoztatásával lehetséges. A vármegyéknél ez a kérdés általában nem nagyobb jelentőségű, mert tulaj donképen ott csak pótválasztásokról van szó, vagyis az időközben megüresedett helyeket kell betölteni, amelyekre vonatkozólag a választások elhalasztása nem is volna lehetséges, mert hiszen itt nincs mandá­tum, amelyet meghosszabbítani lehetne, nincs megbízott, akinek a megbízatása meghosszab­bítható volna. Egy kivétel van itt : Abauj-Torna vármegye, amely annak idején, az. egyesítés alkalmával, más időben alakította meg a maga törvényhatósági bizottságát, az egyes cziklusok tehát más időben járnak le, ugy hogy ebben a vármegyében ennek az évnek a végével a válasz­tott bizottsági tagok fele kilép, tehát a törvény­hatósági bizottságnak egy negyedrésze ebben az évben lesz megújítandó. A bizottság egy negyedrészének — Buda­pesten felének — a háború alatt történő meg­választása sokakban aggodalmat keltett. Ezen aggodalmakra való tekintettel kötelességemnek tartom, hogy a j avaslaton némi módosítást tegyek. Különösen a városokat illetőleg merült fel ez a kérdés, miután a városoknál különböző idő­szakokban jár le a törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma. Eddig azt az álláspontot fog­laltam el, valahányszor ez irányban hozzám a városok vagy községek kérdést intéztek, hogy a bábom befolyással van ugyan összes közéleti viszonyainlíra, azonban igyekeznünk kell, hogy ezt a befolyást a lehető legszűkebb térre szorít­suk, mert az élet meg nem állhat, az életnek ha­ladnia kell és valamint az iskolában és a gazdaság terén is el kellett idehaza végeznünk minden kötelességünket — tekintet nélkül a háborúra, azonképen a közigazgatásnál is gondoskodnunk kell arról, hogy ennek szervei is lehetőleg zavar­talanul folytathassák működésüket. Ezt a felfo­gásomat nyilvánítottam a hozzám fordult váro­sokkal szemben és megnyugvással mutathatok rá,, hogy ez mindenütt helyesnek bizonyult. A váro­sokban, ahol bizottsági tagválasztások, tisztuji­tások történtek, a polgárság megértette a nagy idők intő szavát és pártoskodás és ellenségeskedés mellőzésével nyugodtan és simán ejtette meg eze­ket a választásokat és tisztujitásokat, sőt, amint elismeréssel kell itt külön felemlítenem, minden egyes esetben különös tekintettel voltak a hadba­vonultak érdekeire, nem egy helyen a tisztsé­gekre, sőt egy helyen a vezető polgármesteri állásra a háború kezdetétől fogva bevonult tény­leges katonát választottak meg. Nehezebb és nagyobb ez a kérdés a főváros­ban, ahol ennek az évnek végével, az itteni törvé­nyes állapotnak megfelelőleg, a törvényhatósági bi­zottságnak felerésze esik megújítás alá, miután itt a virilisek is választatnak. Azonkívül ebben az év­ben kell megejteni a tisztújítást is. Részemről ugyan aggodalom nélkül véltem ezt itt is megtehe­tőnek, különös tekintettel arra, hogy maga a vá­lasztás az év legutolsó hónapjaira esik, amikorra talán már a béke áldásait is alkalmunk lesz élvez­hetni, azonkívül a fővárosban nincsenek nagyobb nehézségek abban a tekintetben, hogy ez a válasz­tás keresztülvihető és a tisztújítás megtartható legyen, mert hiszen látjuk a közgyűlések alkal­mával, hogy a bizottsági tagok igen nagy számmal vannak jelen. Mégis, miután aggodalmak merültek fel abban a tekintetben, hogy kivételes törvé­nyek hatása alatt egy ilyen nagyobb városban, va­lamint Abauj-Torna vármegyében is ne tartsuk meg a választásokat, hanem ugy, amint ez a képvi­selőválasztásokat illetőleg is történik, halasszuk el azokat. Miután időközben épen a tegnapi és teg­napelőtti ülésekben a képviselőház is elfogadta az arról szóló javaslatot, hogy a képviselőválasztások a háború utáni hatodik hónapra elhalasztassanak, azonfelül az ujabban elfogadott népfelkelői tör­vényjavaslat következtében tényleg még többen fognak polgári foglalkozásuktól elvonatni a férfi­lakosság köréből, tehát a választók köréből is : ré­szemről nem akartam elzárkózni azon indítvány elől, amelyet erre vonatkozólag Sághy Gyula t. képviselőtársam tett, és ily irányú módosítást dol­gozván ki, leszek bátor ezt a részleteknél előter­jeszteni. (Helyeslés.) Ezek után kérem a t. házat, hogy a javaslatot általánosságban elfogadni szíveskedjék. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést; elfogadja-e a t. ház a törvényhatósági választói jogról szóló törvényjavaslatot általános-

Next

/
Oldalképek
Tartalom