Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

573. országos ülés 19)5 április 28-án, szerdán. 367 ságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem 1 (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem annak felolvasását. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Kérdem, kiván-e valaki hozzá szólni ? (Nem!) Ha nem, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czimét, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslat czimét elfogadja. T. ház ! A házszabályok 202. §. 2. bekezdése alapján, miután a törvény 1. és 2. §-ai egymással szoros összefüggésben vannak és miután a minister ur által benyújtandó módosítások ezen két szakaszszal szemben három uj kapcsolatos szakaszt hoznak javaslatba, tisztelettel javaslom, hogy e két szakasz együttes tárgyalását mondja ki a t. ház. Kivan valaki a javaslatomhoz hozzászólni ? Sümegi Viimos: T. ház! A törvényjavaslat első paragrafusa a vármegyei és városi törvényhatóságokról, a második paragrafus pedig Budapest székesfőváros törvényhatósági választójogáról szól. A két szakasz tehát két különböző törvény alapján álló választói jogról rendelkezik és ha vannak is bizonyos nehézségek a módosításokat illetőleg a vármegyei és a városi törvényhatóságoknál, ezek a fővárosi törvényhatósági választásokra nem vonatkoznak. Hiszen a bel ügy minister ur maga is mondotta, hogy a fővárosban mások a körülmények és jelentékeny változást lehet különösen a választási lajstromot illetőleg keresztülvinni, ha meggyőzzük a belügyminister urat, hogy a mostani kor megengedhetetlenné teszi az 1914. listát s hogy az 1915. listát kell alapul venni. Ha már most e szakaszokat együtt tárgyaljuk, akkor külön módosításokat nem lehet tenni, ha azonban a szakaszok külön tárgyaltatnak, akkor adhatunk be külön-külön módosításokat. Én tehát nagyon kérem a t. házat, hogy a két szakaszt külön méltóztassék tárgyalni. Elnök: A képviselő ur felszólalására csak annyit kívánok megjegyezni, hogy tisztán czélszerüségi szempontból voltam bátor a házszabályok értelmében a két szakasz együttes tárgyalását javasolni, és pedig egyrészt azért, inert a két szakasz közt összefüggés van, másrészt pedig, mert a belügyminister ur által már jelzett módosítás szerint három uj szakasz lesz az eddigi két első szakasz helyére beiktatandó és ez a három szakasz egymással szintén szoros összefüggésben van. Ez az indítvány és az együttes tárnyalás nem állja útját, hogy akár a képviselő ur, akár más, mindkét szakaszhoz külön-külön módosításokat nyújthasson be, mint a hogy a belügyminister ur is a két szakasz helyett három szakasz betoldását fogja indítványozni. Azonkívül megjegyzem, hogy ha a tárgyalás együttes lesz is, azért természetesen szavazásra minden egyes szakaszt külön fogok feltenni; Ha erén kijelentéseim a képviselő urat megnyugtatják, akkor talán méltóztatik az ellenzéstől elállni (Helyeslés.) és amennyiben más szólni nem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. és 2. paragrafus együttes tárgyalására vonatkozólag tett elnöki javaslatomat elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház javaslatomat elfogadja és így kimondom, hogy a két szakasz együttesen tárgyaltatik. Kérem a két szakasz felolvasását. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—2. §-ait). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Polónyi Géza: Talán a minister ur módosításait megvárom. Elnök: A belügyminister ur kíván szólni. Sándor János belügyminister: T. képviselőház ! Hogy a képviselő uraknak alkalmuk legyen hozzászólni, bátor leszek a módosítást felolvasni és jiedig egyszerre, mind a három szakaszt azért, hogy együtt legyenek tárgyalhatók (olvassa) : »1. §. A törvényhatósági választói jogra vármegyei és várod törvényhatóságokban az 1886. évi XXI. törvényczikkrek, Budapest székesfővárosban az 1872. évi XXXVI. törvényczikknek rendelkezései a törvényhozás további intézkedéséig hatályban maradnak. 2. §. Az 1886 : XXI. törvényczikk 33. §-ában emiitett időközi választások kivételével azon törvényhatósági bizottsági tagválasztssok, amelyeknek a háború folyamán kellene megtörténniök, nem tarthatók meg a békekötés napját követő három hónap letelte előtt. A bizottsági tagoknak időközben lejáró megbízatása ezen uj választásokig meghosszabbittatik. Ezen választásoknál, valamint az 1915. év végén megtartandó időközi választásoknál vármegyei és városi törvényhatóságokban, valamint Budapest székesfővárosban választó mindaz, aki az illető törvényhatóság országgyűlési képviselőválaszt óinak 1914. évre érvényes névjegyzékébe felvétetett. 3. §. Az 1. és 2. szakasz rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az 1886: XXII. t.-ez. 165. §-ában említett rendezett tanácsú városok képviselőtestületi tagjainak választására is.« (Helyeslés.) Elnök: Polónyi Géza képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: T. ház ! A módosításokat így első hallásra, anélkül hogy olvastam volna, nehéz lesz helyesen értékelnem, de azt hiszem, meg fogom találni a módját, hogy teljesen azon kerékvágásban legyek, mint a t. minister ur. De mielőtt a módosításokra rátérnék, már csak illedelemből is kötelességem reflektálni arra, amit a belügyminister ur ma személyemmel kapcsolatban felhozott. Ma igazán nem vagyok polemikus hangulatban és nem is ez a czélom, de röviden csak azt jegyzem meg a minister urnak, hogy én hosszú közpályámon nagyon megszoktam a dekiama-