Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-572

572. országos ülés 1915 április 27-én, kedden. 345 váltsa fel a mostanit. Felette sürgős. (Mozgás a középen.) De talán annál is sürgősebb, hogy azután az a változtatás ugy eszközöltessék, hogy az arra illetékes embereknek legalább módjuk legyen, hogy a választásban részt vehessenek. Természetes dolog, hogy ha a háború ezt az állapotot sokáig fentartja, akkor azalatt választani nem volna czélszerü, nem is volna helyes. Ennek folytán, ha ily módosítás adatik be, hogy t. i. az 1914-re érvényes lista alapján, de a békekötés után csak három hónap múlva történjék a választás, ezt nem ellenezném; de hozzáteszem már most, hogy itt nekünk tisztában kell lennünk azzal, hogy nem csupán az a lista az, amiről itt szó van. Mert itt nemcsak az aktiv választójog kérdése döntendő el, hanem eldöntendő mindenekfelett a passzív választójog kérdése. Hogy egyebet ne mondjak, mindnyájan tudják azon t. képviselő urak, akik a községi életben részt vesznek, hogy a törvényhatósági élet is és a községi élet mindenhol Magyarországon az egyéni, vagyoni felelősség elvére van épitve. A gyakorlati életben volt is rá eset, magam is kezeltem egyet, amikor felelőssé tettek egy törvényhatósági gyűlést az általa helytelenül hczott közgyűlési határozatért és a bíróságok el is marasztalták. Ez az anyagi felelősség meg van a főváros mostani törvényében is. Itt t. i. boldogult Deák Ferencz eszméje volt — az akkori Tóth Vilmos belügyministernek az előadmánya alapján — az úgynevezett virilista-rendszer behozatala. Ez komplikált rendszer. T. i. a passzív választójog csak felében van a törvényhatósági gyűlésen vagyoni kvalifikáczióhoz kötve. A főváros törvényhatóságnak fele ugy választatik meg, hogy a főváros 1200 legtöbb adót fizetőjéből 200, — háromévenként 100—100 — választatik a törvényhatósági bizottságba. Már most fele a bizottságának tehát tisztán az elfogadhatatlan és helytelen virilisztikus, vagyonjogi alapon kerül a bizottságba. JSTem tudom, hogy a t. belügyminister ur mily álláspontot foglal el e kérdésben. Mert aziránt a főváros köreiben sem volt soha kétség, hogy a virilisztikus rendszert a fővárosban meg kell szüntetni. (Helyeslés a középen.) En azonban segítségére sietek a belügyminister urnak a tekintetben, hogy amenynyiben ezt elvileg én is helyeslem és elfogadom, gondoskodni kell egy másik orvosságról. Azt az állapotot ugyanis abszolúte nem lehet fentartani, hogy a fele bizottságnak legyen, mondjuk: a nimolisták, a nincsetlenek táborából választva, a másik fele pedig vagyonjogi kvalifikáczió alapján kerüljön be. Mert a gyakorlati életben mi a konzekvencziája, ha a vagyoni felelősség kimondására kerül a sor ? A közgyűlésen nem aszerint szavaznak, hogy ki a virilista és ki a választott; hanem szavaznak esetleg tisztán a választottak, akik együtt vannak, vagy esetleg tisztán a virilisták, akik együtt KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XXVI. KÖTET. vannak, vagy keverve. Ha a vagyoni felelősség kimondatik és ha van igazság és méltányosság, az lehetetlenség, hogy ez a vagyoni felelősség az ő konzekvencziájában csak azokat érje, akiknek vagyonuk van, de akik esetleg a szavazásban részt sem vettek; azok azonban, akiknek semmijük sincs, már ebből az okból, a fizikai behajthatatlanság okából, meneküljenek a vagyoni felelősség alól. (Mozgás a középen.) Vázsonyi Vilmos: Nem vesznek részt a szavazásban. Polónyi Géza: Azért mondom, meg kell ezt mondani. Rátérünk, felvilágositok mindenkit. Pető Sándor: Névszerinti szavazás! Polónyi Géza: Igen, mert a vagyoni felelősség a fővárosi törvény 60. szakasza, 100. szakasza és az ügyrend szabályozása értelmében a következő feltételekhez van kötve: uj adók behozatala, 25.000 forintos kölcsön megszavazása kérdésében a törvényhozás minősített többsége határoz, t. i. egy negyedrész jelenléte szükséges és akkor is a szavazatok kétharmad része. És ehhez az ügyrend azt mondja, hogy névszerinti szavazásnak van helye. De mi történik itt a fővárosnál? Az történik, hogy ez a névszerinti szavazás kijátszatik és pedig mindjárt rá fogok mutatni: oly lényeges ügyekben, ahol milliókról van szó. Egyszerűen miként ? (Halljuk! Halljuk!) Azt mondják, hogy felvesznek egy kölcsönt. Amikor a kölcsönt megszavazzák, akkor csinálnak egy programmot, hogy ez a kölcsön szükséges ezekre és ezekre a munkálatokra. Akkor a közgyűlés névszerinti szavazással megszavazza, megfelelnek a törvénynek és azután senki ezt tőlük nem kéri számon. Azután következik mi? Az, hogy abból a kölcsönből egy fillért som fordítanak arra a programmra, amelyre megszavazták, hanem fordítják elrejtett börzeügyletekre és akkor azt mondják, hogy nincs szükség névszerinti szavazásra, hiszen a kölcsönt megszavazták, hanem csak arról van szó, hogy a villamos vasúti részvényeket megvegyék, mivel pedig ez nem elidegenítés, nincs helye névszerinti szavazásnak, a polgármester felteszi a kérdést és a t. közgyűlés egyhangúlag elfogadja, éljen a polgármester és megvan a vagyonjogi felelősség. Ezeket a dolgokat, t. belügyminister ur, a jövőre nézve lehetetlenné kell tenni. Amiért én most felszólalok és amire én a t. belügyminister urat kérni akarom, az a következő. En nem diffikultálom azt, hogy az a javaslat, ugy ahogy ez a módosítás terveztetik, keresztülmenjen. Kérve kérném azonban a t. belügyminister urat, vegye fontolóra, hogy csak azóta, amióta én emlékezem, hányszor volt határidőhöz kötötten megígérve már a fővárosi törvény revíziója. Hiszen még a koaliczió idejében gróf Andrássy Gyula volt belügyminister ur naptár szerinti határidőre ígérte be, hogy meglesz ez a javaslat. Az itt jelenlevő t. államtitkár ur jól tudja ezeket a bűnöket. Azóta 44