Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

5tíS, országos ülés Í9M november 30-án, hétfőn. 257 idézni, hogy a t. igazságügyminister ur velem egyetértőleg már az illetéktörvény tárgyalásánál kijelentette, hogy élni kívánunk azzal a felhatalmazással, amelyet az 1909. évi XI. t.-czikk a kormánynak ad, hogy t. i. jövedéki büntetőeljárást rendeleti utón szabályozzuk. És hogyha közbe nem jöttek volna a háborús viszonyok, azt hiszem, már ma abban a helyzetben lennénk, hogy e tekintetben tényleges eredményről számolhatnék be. A háborús viszonyok folytán azonban ilyen hosszabb időre szóló, nagyobb lélegzetű munkának és alkotásnak a lehetősége ki van zárva. Mindazonáltal az igazságügyminister úrral egyetértőleg bátorkodom kijelenteni, hogy törekedni fogunk és meg is fogjuk valósítani, hogy mire ezen törvény alapján jövedéki ügyek tárgyaltatni fognak, akkorára, legalább is az ezen törvény alapján tárgyalandó jövedéki kihágási ügyek tárgyalásánál kontradiktórius, modern eljárás léptettessék életbe. (Helyeslés.) Szóval, azt, amit Vázsonyi t. képviselő ur jelzett, biztosítani fogjuk és rendeletileg fogjuk életbe léptetni. Ezekben, azt hiszem, minden kérdésre és kívánalomra reflektáltam. Tisztán csak arra akarok még kitérni, amit Vázsonyi képviselő ur emiitett; ő t. i. óhajtandónak tartja azt, hogy ezen adótörvény alapján befolyó összegnek a megoszlása bizonyos százalék arányában a hadsegélyző bizottság és a városok között ebben a törvényjavaslatban állapíttassák meg. E tekintetben, sajnálatomra, nem vagyok abban a helyzetben, hogy erre nézve javaslatot tehessünk vagy fogadhassunk el, mert hiszen a szükségletek még nem ismeretesek és a javaslatot is oly módon csináltuk, hogy nem volna helyei felosztási kulcsot javasolni. Mindenesetre a kormány czélja az, hogy az adónak hozadékából jelentékeny mérvben részesüljenek a városok, még pedig abban az arányban, amilyen arányban a múltban is ezen czélok elérésére eddig a saját eszközeikből áldozatokat hoztak és azt hiszem, hogy miután a főváros nagy áldozatokat hozott, teljes nyugodt lehet a főváros abban a tekintetben, hogy az adó hozadékából megfelelő jelentékeny rész fog a fővárosnak jutni. Ezek után kérem a törvényjavaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom A. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házai, hogy a hadsegélyezés czéljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: A czim meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az ]. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Einök: Az előadó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: Vagyok bátor indítványozni, hogy a büntetéspénzek 5—25%-ról 1—4°/o-ra szállíttassanak le és azért az 1. §-ból töröltessenek e szavak: »végül az utóbbi törvónyezikk 39. §-ának 2. bekezdésében foglalt és az 1909. évi X. t.-cz. 36. §-át módosító rendelkezések*. Elnök: Ha szólani senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslat 1. §-át az előad óur által beadott módosítással, igen, vagy nem? (Igen!) A ház az 1. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 2. §. Szepesházy Imre jegyző: (olvassa a törvényjavaslat 2- és 3. §-át, amelyei észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-át). Elnök : Az elődó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: I. ház! Vázsonyi képviselő ur indítványának megfekűőleg vagyok bátor indítványozni, hogy a 4. §-ba a levonhatók közé tétessék be ez: »és a hadsegélyezési czélokra önkéntesen adott adományok.« Elnök: Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, el Fogadja-e a 4. §-t az előadó ur módosításával ? (Igen!) A ház a 4. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik az 5. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Ugyancsak Vázsonyi képviselő ur indítványának megfelelőkig tisztelettel vagyok bátor indítványozni, hogy a bevallások megkönnyítése szempontjából az 1909 : X. t.-cz. 26. §-ának rendelkezései fenntartassanak és azért javaslom uj bekezdésképen a következő mondat felvételét: »Az 1909 : X. t.-cz. 26. §-ának a vallomás adására vonatkozó rendelkezései a jelen szakasz határozmányait nem érintik.« (Helyeslés.) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, az elfogadtatik. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az előadó ur által javasolt és bemutatott uj bekezdést, igen, vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy az elfogadtatik. Következik a 6. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—8. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. §-t.) Elnök: Az előadó kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Az 5. §-ban elfogadott módositváuynak, valamint a 11. §-nál előadandó indítványnak megfelelőleg a technikai 33