Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

256 565. országos ülés 191í jövedelem háromszorosa eléri a 20.000 koronát, e tekintetben is megnyugtathatom a t. képviselő urat. Miután az eredeti törvényszöveg azt mondja, hogy azok jövedelme háromszorosai) számítandó, tehát azt háromszorosan számítjuk és ha a jövedelem így eléri a 20.000 koronát, akkor természetesen az adó alá esik. Arra a kérdésére a t. képviselő urnak, hogy nem tartanám-e indokoltnak, hogy legalább a külföldi részvénytársaságok add alá vonassanak, nemmel felelek. Nemmel felelek azért, mert először is jogilag igen nehéz annak az eldöntése, hogy mit tekintek én külföldi részvénytársaságnak és mit nem. A t. képviselő ur, azt hiszem, azokat a részvénytársaságokat érti ez alatt, amelyeknek részvényesei külföldiek. Polónyi Géza: Nem kérem. Azokat, amelyeknek itt fióktelepük van és kaucziót kell letenniök. Teleszky János pénzügyminiszter: Ebben az esetben az egyik érvemet nem mondom el, csak a másikat, amely vonatkozik ezekre is. Olyan jelentéktelennek tartom ezt, hogy nem gondolnám czélszerünek e tekintetben különleges intézkedéseket tenni. A kormány általában azon az állásponton van, hogy amennyire elitéli azokat a különböző atroczitásokat, amelyek egyes külföldi államok részéről a magyar állampolgárok vagyona ellen intéztetnek, mégis csak a legszorosabb értelemben vett represszáliákhoz ragaszkodik és csak olyan intézkedéseket tesz, amelyek egyáltalán ezen represszáliák érdekében feltétlenül szükségesek, másrészt olyanokat, amelyek legalább is a külföldi részvénytársaságok vagy külföldi vállalatok magyar ügyfelei érdekében itten feltétlenül szükségesek. Messzebbmenő intézkedéseket nem teszünk, mert ha nem tartunk egy intézkedést helyesnek és megfelelőnek, ha ellenünk irányoztatik, akkor szerintem nem lesz az megfelelő és helyes, ha mi az illetőkkel szemben ugyanazokat az intézkedéseket foganatosítjuk. Másodszor az a meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések nagyon meg fogják magukat bőszülni az illető államokon, mert hiszen ezek csak kártérítésekre fognak vezetni. Nem tudom elképzelni, hogy a béke és az internaczionális viszonyoknak annyira, amennyire szükséges, helyreállítása bekövetkezhetnék anélkül, hogy az ilyen intézkedések révén károsultak megfelelő kártérítésben ne részesüljenek. (Helyeslés.) Én tehát az ilyen intézkedések czélszerüségét egyáltalában nem látom be. De ezenfelül, nézetem szerint, nem hagyható itt teljesen figyelmen kivül az sem, hogy elvégre Magyarország olyan ország, amely a jövőben is számit arra, hogy a külföldi tőke meglehetősen felkeresi. Én nem tartom czélszerünek azt, hogy mi kicsinyes intézkedésekkel, amelyeknek jóformán semmiféle közvetlen hatáuk nincs, előidézzük azt, hogy ha nem is igaz okot, de csak ürügyet november BO-án, hétfon, is szolgáltassunk arra, hogy a külföldi tőke tartózkodóbb legyen a jövőben, mint amilyen volt a múltban. (Helyeslés.) Ezek után bátorkodom még röviden válaszolni a t. előadó urnak. O felvetette azt a kérdést, hogy ezen adó uralma alatt a kereseti adó azokra nézve, akiknek a kereseti adója már kivettetett, módosulni fog. A válasz erre a kérdésre magától értetődik. Ez az adótörvény egy évre van tervezve, a kereseti adó pedig ki van vetve az 1916. óv végéig kiterjedő időre és semmiféle törvényes felhatalmazásom nincs és nem is kívánnám, hogy legyen arra, hogy ezt az adókivetést bármilyen tekintetben megbolygassam. De méltóztassék elhinni, hogy mikor a törvényjavaslatban bevettem azt az intézkedést, hogy ezen adó eredménye a kereseti adó kivetésénél semmiképen figyelembe nem vehető, ez nem volt üres frázis, mert az, hogy a statisztikai adatokból bizonyos igen érdekes és értékes tanulságot fogunk levonhatni, hogy az adóteher hogyan^ oszlik meg földbirtokos, házbirtokos és szabad foglalkozások között, amire Polónyi t. képviselő ur czélzott, abszolúte nem jelenti azt, hogy ezen statisztikai adatok alapján egy magánfélre az adó kivetésénél bárminő hátrány származhatik. Az adókivetésnél akkor származhatnék ebből bárkire hátrány, ha akár a pénzügyi hatóság, akár az adókivető bizottság, akár a felszólalási bizottság, vagy végső fokban a közigazgatási bíróság avagy ezen fórumok előtt bárki is arra hivatkozhatnék, hogy X-nek jövedelmi adója 1915-re ilyen meg ilyen összegben lett megállapítva, kérem tehát ennek alapján a kereseti adóját ilyen és ilyen összegben megállapítani. Ha a törvény kimondja, hogy ez ki van zárva, akkor azok a független fórumok, amelyek az adót kivetik, ha fel is merülne kísérlet egyes túlbuzgó pénzügyi közegek részéről, — aminthogy nem fog felmerülni, arról én gondoskodom — hogy ezekből az adatokból bizonyos következtetést vonjanak le a kereseti adóra nézve, ezt vissza fogják utasítani, ugy hogy e tekintetben, azt hiszem, teljes megnyugvással vehetik tudomásul az intézkedéseket mindazok, akik nálunk a jövedelmi adó behozatalát épen azért perhorreskálták, mert a jövedelmi adó és a kereseti adó között egy áthidalhatatlan és ki nem egyenlíthető ürt véltek felfedezni. Azt hiszem, ezen ideiglenes adó behozatala épen arra is czéiszerü lesz, hogy be fogja bizonyi. tani ezen aggodalmak alaptalanságát. Ami a Vázsonyi t. képviselő ur és az előadó ur által felvetett azt a kívánalmat illeti, hogy a jövedéki büntetőeljárást legalább a jövedelmi adóra vonatkozólag és legalább a bíróság előtti eljárásban módosítsuk és modernizáljuk arra az időpontra, mikor . ez a törvény végre fog hajtatni és amikor ezen törvény alapján esetleg a jövedéki kihágási ügyek tárgyaltaim fognak, erre nézve bátor leszek a t. ház emlékezetébe