Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

565. országos ülés 19ík november 30-án, hétfőn. 219 és ugy értem, hogy esetleg igy kell magyarázni. Annak j>edig igazán nem volna értelme, hogy akkor, amikor tudom, hogy a pénzügyi kormány a Standard of life-ot más kérdésekben olyan nagyon védelmezi, akkor az a tisztviselő, akinek egyébként a fizetésével együtt, mondjuk, megvan a 39.000 K évi jövedelme, mégis ezen jövedelmi adó alól mentesittetnék. Még egy észrevételem van. Ha a 20.000 koronán aluli jövedelem mentesittetik s kimondatik, hogy az illető tisztviselőnek ez a fizetése nem adóalap, akkor megtörténik az is, hogy az a tisztviselő, akinek több helyről van jövedelme, kiesnék ezen adó alól. Mert hiszen, fájdalom, nálunk az ilyen álláskumuláczió egészen már a betegségig megy ; az egy szbcziális baj, hogy egy-egy ember háromnégy kenyeret is megszeg, aminek természetes konzekvencziája azután az, hogy kettő-háromnak nem marad semmi. Én nem szeretném, ha olyan eset következnék be, hogy azután a több helyről szedett, de mindig húszezer koronán alul maradó jövedelem kiesnék ezen jövedelmi adó alól Végezetül — és ezzel elbúcsúzom — a jövedelmi adóról szóló törvénynek volt egy igen szép vívmánya. Ez a vivmány az volt, mindnyájan megegyeztünk abban, hogy azok az emberek, akik nem laknak ez ország területén négy hónapon át, legyenek azok magyar állampolgárok, vagy külföldiek, azok háromszoros adóztatás alá esnek a házbóradó és a földadó tekintetében. Ezeknek jövedelme, t. i. a jövedelmi adóról szóló törvény 23. §-a szerint, háromszorosan számíttatik. Már most az 1. §-nál, méltóztassék megfigyelni, ha igy marad a szöveg, mint ahogy jelenleg szól, hogy t. i. a 20.000 koronán felüli összjövedelmekre érvényes csak e törvény, félő, hogy ha valamely magyarázatot nem kapunk, vagy valamely rendelkezés fel nem vétetik, hogy azok, akik nem laknak négy hónapon át az ország területén, ha nem üti meg a 20.000 K-át az összjövedelmük, de egyébként mondjuk 8000 K-át kitesz, tehát háromszorosan számítva 24.000 K-át: akkor ezek kiesnének e jövedelmi adó alól. Nem tudom, mi az intenczió, de azt hiszem ismét, ha van igazság és méltányosság, erre nézve intézkedni kell és szükséges, hogy a t. pénzügyin inister ur ez iránt nyilatkozzék. En t. i. ugy értem a törvényt, hogy a háromszorosan számítandó jövedelem érvényes a 20.000 K összeg megállapításánál is, aki tehát a 23. §. szankcziója alá esik, hogy t. i. háromszorosan számíttatik a jövedelme, az akkor is 20.000 K jövedelmi adó alá esik, ha csak a 20.000 K harmadrészéig terjed a jövedelme. Azt hiszem, nem volt felesleges e felszólalásom. Bocsánatot kérek, ha ily sokáig vettem igénybe idejüket. A magam részéről kérve-kérem a pénzügyminister urat, hogy azt, amit fontosnak tart felszólalásomban, legyen szives nyilatkozatával megnyugtatóan elintézni. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. Elnök: Ki következik? Hoványi Géza jegyző: Szabó István, nagyatádi. Szabó István (nagyatádi) : T. ház! A mai ülés kezdetén a nagyobb ellenzéki pártok szónokai megindokolták, hogy a törvényjavaslatokat nem pártpolitikai szempontból, de egyszerűen czélszerüségi szempontból tárgyalják. Én is e szempontból nézem ezt a törvényjavaslatot. Többféle kifogást hallottam ez ellen a törvényjavaslat ellen. Meglehet, hogy a kifogások helytállók, de én és mi, kisgazdák, akik az adózásnak leghelyesebb módját a progresszivitásban találjuk, most, amikor a kormány egy oly adójavaslatot terjeszt be, amely a progresszivitást kizárólag a nagyobb jövedelmekre állapítja meg és fokozatos módon veti ki az adót, ezt csak helyeselni tudjuk. Nem akarok kiterjeszkedni arra, hogy hogyan teljesítették hazafias kötelességüket az áldozatok terén a kisebbek és a nagyobbak, hogy a kisebbek adtak-e többet aránylag vagy a nagyobbak, nem akarok adatokat felsorolni, ele az bizonyos, hogy akinek többje van, attól több kerül és amint azt az előadó ur is említette, a törvény intencziója leginkább az, hogy akik nem adtak vagyonuknak megfelelő arányban, azok törvény utján kötelesek, kénytelenek legyenek adni épen arra a hadi czélra, jótékony czélra. Bár én is hibának tartom azt, hogy a törvényjavaslat kiveszi ebből a bankokat, takarékpénztárakat és szövetkezeteket, bár hibának tartom, hogy nem egyformán minden jövedelemre terjesztetett ki ez a fokozatos adó, de minthogy oly adónemet látok ebben legalább megkezdve, ha ideiglenes is, amilyen adót mindig kívántam és mindig igazságosnak tartottam és mindig hibáztattam a kormányt, hogy az 1909-ben törvénybe iktatott fokozatos jövedelmi adót mindig elhalasztja és nem lépteti életbe : most, amikor látok oly fokozatos adót, amely igazságosan a nagyobb jövedelmekre rovatik ki, ezt a magam részéről csak helyeselni tudom. Ezt kívántam kijelenteni. Elnök: Szólásra többé feljegyezve senki sincs. Kérdem : kiván-e még valaki szólani ? Gróf Apponyi Albert képviselő ur kivan szólni Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Csak néhány szót kívánok mondani, hogy elkerültessenek bizonyos félreértések, amelyek a vitának eddigi lefolyásából keletkezhettek. Ezeknek a félreértéseknek elkerülését nem pártszempontból kívánom, mert hiszen pártszempontok a mai komoly időkben és azoknál a tárgyaknál, amelyekkel ma foglalkozunk, rendkívül alárendelt szerepet játszanának, hanem azoknak a benyomásoknak szempontjából, amelyek kell hogy ebből, a mi mostani rövid ülésezésünkből az országba és az ország népei közé kisugározzanak. Ebből a szempontból rendkívül sajnálnám azt a félreértést, ha Magyarország népe azt a 32