Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

246 565. országos ülés 1914 Egy esetben abszolválhatnám magam ezen kötelesség alól. Ez akkor állna be, ha én a magam részéről tudnék megfelelő adónemet vagy javaslatot előterjeszteni, amely ezt a czélt jobban szolgálja. Előttem szólott t. képviselőtársaim közül egyik-másik rá is tért ilyen konkrét javaslatok megjelölésére. Leszek bátor röviden megindokolni, hogy egyik álláspontot sem fogadhatom el, még pedig két okból. T. képviselőház! Megpróbálták ennek a kérdésnek megoldását másutt is. Kísérleteztek pl. Oroszországban is hasonló dolgokkal és ott a fejadóhoz nyúltak, de ez eredményre nem vezetett. A czinozura, amely engem vezet, kettős : Az egyik az, hogy akkor, amikor hadbavonultaknak árváiról és özvegyeiről van szó, olyan propoziczió feküdjék előttem, amely engem megnyugtat aziránt, hogy ez alól az adónem alól egy jövedelem sem fog kibújni. Már most akár az általános jövedelmi pótadót, akár a fej adót, akár az életben levő vagy életben nem levő adóink bármely nemét választanám, az adómenteseknek nyilvánított értékpapírok utáni jövedelmet más utón utóiérni nem tudom, csak kizárólag a jövedelmi adó utján. Ez volt az egyik oka annak, hogy annak idején a jövedelmi adóról szóló törvényhez hozzájárultunk, mert helytelennek tartottuk azt, hogy nagy vagyonú emberek élhessenek ugy, hogy egy krajczár adót ennek az országnak nem fizetnek. (Igaz! Ugy van! bälfelöl.) Ez az első princzipium, amely engem arra kényszerit, hogy én a javaslatban idézett más adónemektől annyival inkább eltekintsek, mert amit most hallottam, a vagyoni adót j^engetni, errenézve nálamnál illetékesebb szakerők már megállapították, hogy a vagyoni adó akár a maga hozadéki adó jellegével, akár pusztán, mint vagyon jövcdelmezőképesség nélkül, tisztára a legabszurdabb és legigazságtalanabb adó. Mi tudjuk legjobban, hogy hazánk területén hányféle jövedelmező képessége van a vagyonnak, különösen a földbirtoknek, és hogy az egyforma kulcs a lehető legigazságtalanabb adókivetésre vezet. De nekünk jövedelmezőségi alapon kiállított adókataszterünk nincs! Azok az urak tehát, akik ezt az adónemet javasolják, olyant javasolnak orvosság gyanánt, amit bevenni nem lehet, mert nincs. Most már egy másik indokomra térek át. Annak, hogy az ilyen segélyezés czimén ilyen válságos j>crczekben a nemzettől kivánt áldozat igazságos legyen, egyik szocziális feltétele szerintem az, hogy progresszív lehessen. Azok közül az adónemek közül, amelyeket itt javaslatba hozni hallottam, egy sem tűri meg a progressziót. És itt van tévedésben SimonyiSemadam t. képviselőtársam, mikor ő azt hiszi, hogy kivetjük a 15 milliót a 15.000 adóköteles alanyra és akkor jut a részvénytársaságokra egyenként 1000 korona adó. Bocsánatot kérek, mikor a jövedelmi adót tárgyaljuk, ilyen észrenovember 30-án, hétfőn, vételre nem voltam elkészülve. Mert itt nincs kontingentált adó, hanem van fokozatos adó, amelynek a 20.000 koronánál meghaladó jövedelemnél az első tétele 730 korona, tehát ez a minimális tétel, azontúl pedig emelkedő; nem lehet átlagosan kivetni, mert hiszen a jövedelmi adónál épen ez az, ami a fokozatosságot biztosítja. Sőt tovább megyek: ennek a fokozatosságnak természetes folyománya az, hogy téves az az állítás, mintha a 20.000 K-án alul lévő jövedelem adómentes volna. Ha az a jövedelem 20.000 és egy koronát tesz ki, — ilyen eset a gyakorlatban ritkán fog előfordulni, de utóvégre elméletileg lehetséges — akkor, ugyebár, ezen elmélet szerint az következnék, hogy csak egy korona után fogok adót fizetni, mert a 20.000 K adómentes. Pedig nem az következik, hanem fogok az egész 20.000 K után is adót fizetni; vagyis akinek 20.000 K-án felüli jövedelme van, az nem részesül az összes kategóriáknak a 20.000 K-án aluli mentességében. Ezt az érvemet méltóztassék majd akkorára elraktározni, amikor a negyedik osztályú kereseti adót fizetőkre nézve teszem meg röviden észrevételemet. De arra nézve, hogy én hozzájáruljak ehhez az adóhoz, van még egy harmadik érvem. Es ez az, Logy én szívből egyetértek az előttem szólott t. barátaimmal a tekintetben, hogy ez az adó a részvénytársaságokat is utolérje, mert az kétségtelen, hogy Magyarországon a legnépszerütlenebb dolog, ha a részvénytársaságok kimaradnak ilyen adóból. De ha én azt mondom, hogy ezt a törvényt vegyük le a napirendről, akkor evvel nem azt érem el, hogy a részvénytársaságok is megadóztassanak. Nem feszegetem tovább ezt a többékevésbbé taktikai kérdést, hanem t. barátaimtól szíves elnézést kérek akkor, ha én, aki saját szememmel láttam azt a nyomort, azt a fájdalmat és azt a sajgó sebet, amelynek enyhítéséről és orvoslásáról itt szó van, még a szentimentalizmus révén is el vagyok ragadtatva akkor, amikor azt hiszem, hogy nekem, mint törvényhozónak, ilyen esetben nincs jogom okoskodni, hanem a tőlem kivánt filléreket fel kell ajánlanom. (Helyeslés.) Gyakorlati észrevételeim t. képviselőház, a következők. Kezdem mindjárt a részvénytársaságokkal. A t. minister ur a bevallott indokolás szerint azért nem akarja ezt a törvényt a részvénytársaságokra kiterjeszteni, mert szerinte a részvénytársaságok csak ugy kerültek a jövedelmi adóba, hogy a törvényhozás a betéti adót 5%-ra szállította le 10°/

0-ról. Ez tévedés. A részvénytársaságok épugy fel voltak véve a jövedelmi adó alá, amikor 10°/o-os javaslat feküdt előttünk, mint ahogy be lettek vonva az 5% adó mellett is. De ez nem indok, mert ha ez az 5%-os adókedvezmény, mely most még nem lépett életbe az indok és azért nem akar-