Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-565
565. országos ülés 191k november 30-án, hétfőn. 247 juk mi ezt a részvénytársaságokra kiterjeszteni, akkor a t. minister ur nagyon igazságtalan. Ezt az indokot a jövedelmi adóról szóló törvény nem ismeri, de az általános jövedelmi pótadóra vonatkozó indokot ismeri a jövedelmi adóról szóló törvény t. i. kifejezetten megmondja, amint az előadó ur is hangsúlyozta, hogy a jövedelmi adónak életbelépte első feltétele annak, hogy az általános jövedelmi pótadóról szóló törvény hatályon kivül helyeztessék. Igaz, hogy a jövedelmi adónak akkor, gondolom, 37 milliót kitevő részét pótolni kívánta a törvényhozás. No már most a t. pénzügyminister ur számára indok volna az életbe nem lépett 5%, ellenben nem indok a 30°/o pótadónak életbe nem lépte, eltörlése. Hol volna itt az igazság? Tudom, azt akarja mondani a pénzügyminister ur, hogy a 30%-os adó az adónak a 30%-a. Augurok vagyunk, ismerjük e kérdést. (Derültség.) Nem akartam e kérdésről feleslegesen nyilatkozni, de, t. minister ur, ezt az 5°/o betétkamat-adót a t. minister ur magában a törvényjavaslatban igen egyszerűen rekompenzálhatja, egyszerűen tessék megmondani, hogy le kell vonni. De most már, t. ház, a t. minister urat arra kérem, legyen szives nekem felelni két kérdésemre. Mi vezeti a t. minister urat abban, hogy először is evvel az általános kivétellel kivonja a külföldi részvénytársaságokat? Szabadjon ráutalnom arra, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a külföldön milyen botrányos intézkedések történtek a hasonló természetű magyar közkereseti és részvénytársaságok ellen. Mi vezessen bennünket abban, hogy amikor a hazánk területéről szerzett jövedelem megadóztatásáról van szó, azon intézeteket, amelyek külföldiek, ilyen adó alól felmentsük, saját polgárainkat pedig megadóztassuk? Második kérdésem, t. minister ur, a következő. A hadviselésnek összes nyomorúságait végig szenvedi ez a nemzet, de van egy terület, amelyre nézve a hadviselés igazi vagyonszerző és jövedelmi forrás és ez a hadsereg-szállitók testülete. Mondja meg nékem a t. pénzügymitiister ur, jó nyomon járok-e, ha azt mondom, hogy a hadsereg-szállítás körül nemcsak az esetleg direkt érintett és érdekelt részvénytársaságok, de a hitel utján érdekelt majdnem valamennyi pénzintézet is részesedik ebből a haszonból. Nem szólok arról, hogy pénzintézeteink nem tették-e meg becsülettel kötelességüket pl. abban, amit a kormány, ugy látszik, honorálni akar, hogy állampapírjaink kurzusánál bizonyos áldozatot hoztak és ez reájuk nézve veszteséggel járt. De veszteségért mindenkit, akár 20.000 K, akár azon felüli jövedelme van az illetőnek és ezt úgyis rekompenzálja a társaság, a mérleg szerinti jövedelme tehát kevesebb. A százalék igy ipso facto csökkent. Tehát egyszer már honorálta a törvényhozás ezt az álláspontot, mi szükség van azt még egyszer honorálni? Mi szükség van arra, hogy ide állítjuk azt a tételt: Magyarországon a hadbavonult gyámoltalanok segélyezésére mindenkinek a garasát igénybe veszszük, csak a leggazdagabb pénzintézetekét nem. Bocsánatot kérek, t. minister ur, nem hiszem, hogy ez népszerűsítené ennek a javaslatnak a sorsát. Pedig én nem ok nélkül beszélek, t. pénzügyminister ur, mert az, hogy egy jövedelmi adó, pláne, mikor ilyen végzetes körülmények között lép életbe, legalább amennyire adó népszerű lehet, népszerű maradjon és no népszerüsittelenittessék, az nekem hitvallásomhoz tartozó meggyőződésem. Én t. i. minden teória ellenére és minden firkoneznak mindenféle argumentuma ellenére álltam és állok azon az állásponton, hogy a világnak egy igazságos adórendszere van: az egységes, fokozatos jövedelmi adó. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azért, t. képviselőház, én minden olyan dolgot örömmel fogok üdvözölni, amely a polgárokat az ezerféle zaklatásoktól megkíméli, amely megtalálja az őszinte bevalláshoz kötött összjövedelmet és azt fokozatosan sújtja az adó terhével. Hogy ez az őszinte vallomástétel bizonyos körökben nem egészen népszerű, na hát hiszen azzal le kell számolnunk, (Derültség.) de azt hiszem, ez ne feszélyezzen minket abban, hogy az igazság egyenes utján megmaradjunk. (Helyeslés balfelöl.) És ezeknek a köröknek számára is van egy megjegyzésem. ív agyon köszönöm a t. előadó urnak, hogy arról a helyről és épen ő, megczáfolta azt a hiedelmet, mintha ennek az adónak életbeléptetésével a birtokos osztálynak bizonyos tehermentesítése kívántatnék oly módon, hogy a városi lakosság terhe emeltetnék a birtokosság javára, illetőleg annak tehermentesítésével. Soha életemben ennél igaztalanabb vádat nem olvastam és nagyon szeretném, és kérvekérem az illető köröket, hogy különösen ilyen végzetes időben ne vigyük bele a visszavonás nehéz átkát és üszkét a társadalomba azáltal, hogy ilyen kérdéseket igy szellőztessünk. Már a t. előadó ur megmondta, én még fokozom: ha a jövedelmi adónak életbeléptetése valakire súlyos, ugy a birtokos osztályra az. Megmondom, t. képviselőház, hogy miért. Mert a kereseti adó alá tartozók, azután a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, tőkekamatadósok, stb., ezek egy hosszú életnek, mondjuk nehéz küzdelmeiben megaczélozódtak már abban, hogyan kell a finánczbevallásokat teljesíteni és hogyan kell azok ellen védekezni. (Élénk derültség a jobb- és a baloldalon.) A birtokososztályt azonban most éri első stáczión, hogy neki vallomást kell tennie. (Derültség.) A birtok eddig a kataszteri jövedelem után fizetett, ezentúl a jövedelmi adó nem a kataszteri jövedelem alapján, hanem tisztán a bevallás alapján, még pedig hozzászámítva a természetben felhasznált dolgokat, lakást, mindent, lesz kiszabandó.
