Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

565. országos ülés 191í november 30-án, hétfőn. 231 iránt a napirendi javaslat keretében fog elő­terjesztés tétetni. Következik az 1913 :XLV. tczikkbe ikta­tott választott birósági egyezmény f hatályban maradása iránt az amerikai Egyesült-Államokkal "Washingtonban 1914. évi május hó 6. napján kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat, (írom. 1106. 1130.) Az előadó urat illeti a szó. Jakabffy Elemér előadó: T. képviselőház! A választott birósági egyezményt az Egyesült­Államokkal már az 1909. évi január hó 15. napján kötöttük, amely egyezmény annakidején az 1913 : XLV. törvénybe lett beiktatva. Ezen egyez­mény hatálya lejárt 1914. évi május hó 28-ikán. Miután az Egyesült-Államokkal való jóviszo­nyunk ezt feltétlenül megkivánja, de egyébként is helyeslendő, hogy ilyen választottbirósági egyez­mények létezzenek, 1814. évi május hó 6-ikán ez az egyezmény megujittatott és most annak szüksége forog fenn, hogy az törvényünk közé iktattassék. Épen azért tisztelettel kérem az igazság­ügyi bizottság nevében, méltóztassék ezen tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kér­dem, kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadja. Következik annak részletes tár­gyalása, elsősorban a czim. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat ezimét és szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom keretében fogok elő­terjesztést tenni. Következik a m. kir. ministeriumnak az adáliai cs. és kir. alkonzulátusnak teljes birói hatáskörrel történt felruházására vonatkozó je­jentése. (Trom. 1108. 1131.) Az előadó urat illeti a szó. Jakabffy Elemér előadó: T. ház! A m. kir. ministerium az osztrák császári királyi minis­teriummal egyetértve ós a közös külügyminis­terrel tartott értekezés után az 1891. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a alapján az adáliai cs. és kir. alkonzulátust teljes birói hatáskörrel ru­házta fel. Az előbb emiitett törvény rendelkezéseihez képest ezt a m. kir. ministerium az országgyű­lésnek bejelentette. Miután az igazságügyi bizottság azon meg­győződésben van, hogy a Törökországban ural­kodó viszonyok kívánatossá teszik, hogy az ott működő valamennyi tényleges cs. és kir. konzu­látus teljes birói hatáskörben járhasson el és ez az elv eddigelé következetesen alkalmazást is nyert, az igazságügyi bizottság nevében kérem a t. házat, hogy a ministerelnök urnak a m. kir. ministerium nevében tett ezt a bejelentését tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi a t. ház a ministerelnök ur jelentésót, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a ministerelnök ur jelen­tését tudomásul veszi és igy az alkotmányos hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908 : XL. t.-cz. kiegészí­tése tárgyában beadott törvényjavaslat tárgya­lása, (írom. 1103. 1120.) Az előadó urat illeti a szó. (Nincs itt!) Kérem Heinrich Antal kép­viselő urat! (Nincs itt!) Kérem báró Lévay Lajos képviselő urat! (Nincs itt!) Az ülést öt perezre felfüggesztem. Szünet után. Elnök: A felfüggesztett ülést újból meg­nyitom. Az előadó urat illeti a szó. B. Lévay Lajos előadó: T. ház! Van sze­rencsém az igazságügyi és pénzügyi bizottság nevében az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj­intézetről szóló 1908: XL. t.-cz. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Méltóztatik bölcsen tudni, hogy az 1908 : XL. tcz. kizárólag a munkaképtelenné vált ügyvédek és az ügyvédek özvegyeinek ellátásáról gondos­kodik. Az ügyvédi kar azzal, hogy a felemelt illetékekről szóló javaslatból kifolyólag jelenté­keny anyagi felelősséget is vállalt, amennyiben a felemelt illetékek beszedéséből származott felelősséget vállalta magára, egy jelentékeny tehertöbbletet is vállalt, amelynek megfelelő rekompenzácziójául határozta el a pénzügy­ministerium, illetve a kormány azt, hogy az ügyvédi nyugdijalap javára, illetve a gyám­intézet részére 500.000 koronát vesz fel évente az igazságügyi költségvetésbe és pedig olyan czélból, hogy ebből az ügyvédek aggkori ellá­tása is, amely eddig a befolyó szerény tagsági dijakból fedezhető nem volt, fedezhető legyen. A magyar ügyvédi kar egyrészt számos olyan közszolgálatot teljesít, ingyenesen és önzet­lenül, amelylyel a közügyeket előmozdítja, más­részről pedig számos olyan közszabadsági intéz­ménynek tesz szolgálatot, amelyekőrt soha semmiféle módon az államnak nincs módjában leróni háláját az ügyvédi kar iránt. Ezzel se­gíti tehát elő az ügyvédi kar egy régi óhajának teljesítését és ebből a szempontból az együttes bizottságok nevében ajánlom a t. háznak, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom