Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

230 565. országos ülés 191b november 30-án, hétfőn. reformjavaslat a plénumban leendő tárgyalásra készen fekszik előttünk. Mig tavaly csak a kormány programmjából volt megállapítható, hogy a reformjavaslat valószínűleg a választási rendszer elejtésével a kinevezési rendszert akarja majd behozni, addig az idén megállapítható a javaslatok szövegéből, sőt ítélve a hangulatból, amelylyel a közvélemény és az országgyűlés többsége e javaslatokat fogadta, arra is lehet következtetni, hogy e reform valóban a kineve­zési rendszer behozatalával fog megoldatni. És végül, ha tavaly, békés időben indokolt volt, hogy megmentsük a tisztujitásokkal járó izgal­maktól az ország közönségét, akkor kétszeresen indokolt ez ma, amikor az ország fejlődése és fenmaradása érdekében az élesre fent és immár véres kardhoz kellett nyúlni. Ez a javaslat szövegében nem egyéb, mint az 1913: LII. t.-cz. megismétlése, nem jelent tehát egyebet, mint e törvényes intézkedés ha­tályának egy évvel való meghosszabbítását. Méltóztassék megengedni, hogy azzal fejez­zem be szavaimat: remélem és bízom abban, hogy ez az egy esztendő, amelyre e javaslat ha­tálya kiterjed, elegendő lesz arra, hogy dicsősé­ges fegyvereinkkel elérhetjük azt az állapotot, midőn majd a békés munkálkodás esztendőinek sorozata fog ránk virradni és akkor módunkban lesz, hogy e nemzetnek, amely akkorára a küz­delemben megerősödött, a megpróbáltatásokban egységessé forrott, nehéz helyzetekben talán böl­csebbé és belátóbbá lett, a mai élesre fent aczél­fegyverek helyett a belső rend és jó közigazga­tás fegyvereit adhatjuk kezébe a jövendő fejlő­dés és erősbödés érd elvében. A közigazgatási bizottság nevében javas­lom, méltóztassék, a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hoványi Géza jegyző: Gróf Andrássy Gyula! Gr. Andrássy Gyula: (Halljuk-! Halljuk!) Az ellenzék nevében és megbízásából van szeren­csén) egy egészen rövid kijelentést tenni. Magunk részéről nem kifogásoljuk és ter­mészetesnek tartjuk azt, hogy az általános tiszt­újítást most, a mai viszonyok közt elhalasszuk. Természetesnek tartjuk ezt, mert egy része az esetleges jelölteknek talán a hareztéren van. Természetesnek ós helyesnek tartjuk azért is, mert tényleg hiba volna, ha most felidéznők azt az izgalmat, amely az ily választással kap­csolatos. De ha ezt helyeseljük, sajnálatomat kell mindenekelőtt afelett kifejeznem, hogy ily rövid terminust adtak, hogy csak egy évre tolták ki az elvi kérdés eldöntését; másodszor afelett, hogy megint azt mondják: ez azért van, mert mindjárt a háború után elvi álláspontjukat meg akarják valósítani. Ezt nagyon sajnálom, mert arra kényszerit, hogy már most, a béke perczei­ben is kemény harcz kifejezésével jelentse ki az ellenzék azt, hogy áll elébe és barczolni fog azzal az elszántságával, amellyel harczolt a múlt­ban. Nagyon sajnálom, hogy most már az a kilátásunk, hogy alig fog megszünai ez a háború, már is szemben fogunk egymással itt állni. De nem tehetünk máskép, mint hogy kijelentse az ellenzék, hogy elvi álláspontjából kifolyólag védeni fogja azt a rendszert, amelyet az alkot­mányos szabadsággal összenőttnek tart. (He­lyeslés a bál- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sínes feljegyezve. Kérdem: kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Én az előttem felszólalt t. képviselő ur előadására csak azt jegyzem meg, hogy ha a képviselő ur óhajtja és ilyen értelmű indítványt tesz, igen szívesen beleegyezem abba, hogy az egyévi maxi­mális határidő két évre kiterjesztessék. (Helyes­lés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a most szőnyegen forgó törvényjavaslatot, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősor­ban a törvényjavaslat czíme. Kérem annak fel­olvasását. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét, mely észrevétel nélkül élfogad­tatik; olvassa az 1. §-t). Hoványi Géza jegyző: Gr. Andrássy Gyula! Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! A t. ministerelnök ur megjegyzése alapján bátor­kodom, a következő javaslatot beterjeszteni. (Olvassa): »Ezen szavak helyett »de legfeljebb az 1915. óv végéig meghosszabbittatik«, tétes­sék: »de legfeljebb az 1916. óv végéig megkosz­szabbittatik.« (Helyeslés.) Gr. Tisza István ministerelnök: Hozzá­járulok a módosításhoz. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslat 1. §-át, a gróf Andrássy Gyula által most előterjesztett módosítással, igen vagy nem? (Igen!) A h törvényjavaslat 1. §-át a gróf Andrássy Gyula által előterjesztett módo­sítással fogadja el. Következik a 2. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2—3 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása

Next

/
Oldalképek
Tartalom