Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

?28 SOS. országos ülés Í9U november 3Ó-dn, hétfőn. jenek is..De a dolog nagyjában ugy van, hogy ahol erre való elemek vannak, olyanok, akik akarnak és tudnak is hasznos munkát végezni ennél a dolognál, azt eddig is megtették; ahol pedig a kellő érdeklődés hiányzik, ha intézményesen szervezzük is a bizottságot, gyakorlatilag nem sok értéke lesz, amit végezni fognak. Mindezeknél fogva, miután az a szervezet, amely eddig vitte az ügyet, gyakorlatilag bevált, kérem, ne méltóztassék azt a munka közben megváltoztatni, megbolygatni. Ennélfogva a szakaszt változatlanul elfogadni kérném. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az 5. §-t változatlanul eredeti szövegezésében, szemben Tüdős János képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt az eredeti szövegezésben fogadja el. Következik a 6. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—10. §-ait, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! A 11. §-nak a pénzügyi bizottság által javasolt szövegezéséhez a következő pótlást vagyok bátor ajánlani. (Olvassa) : »Ha a segély felvételére jogosult egyén a bevonultnak segélyben részesitett más családtagja eltartásáról nem gondoskodik kellőképen, az elsőfokú közigazgatási hatóság elrendelheti, hogy a segélynek az illető családtagra eső része ne a segélyfelvételre jogosult egyénnek, hanem magának az illető családtagnak vagy esetleg egy olyan harmadik személynek a kezeihez fizettessék ki, aki hajlandó az illető családtagnak megfelelő ellátásáról gondoskodni.« (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a bizottság által előterjesztett szövegben ezt a szakaszt, az előadó ur által ahhoz benyújtott pótlással, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur által benyújtott pótlással kiegészítve fogadja el. Következik a 12. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a 12. §4, mely észrevétel nélkül el fogadtatik). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is let ár gy altatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslat keretében fog előterjesztés tétetni. T. ház ! Közóhaj nyilvánulván meg a t. ház tagjai sorában az iránt, hogy további tárgyalásaink során ne napirendünk most következő 5. pontja, t. i. a hadsególyezés czéljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló pénzíigyministeri törvényjavaslat tárgyaltassék, hanem az későbben kerüljön sorra, kérem a t. ház hozzájárulását ahhoz, hogy a napirendre kitűzött tárgyak sorozatában ez a változás keresztülvitessék ós a napirend 5. pontja utolsó tárgyként tárgyaltassék. (Helyeslés.) Azt hiszem kimondhatom, hogy a t. ház méltóztatik ehhez hozzájárulni. (Helyeslés.) Most az idő előrehaladottságára való tekintettel az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1914:11. t.-czikk hatályának meghosszabbításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1105. 1125. 1135) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1914. évi II. t.-czikk hatálya a folyó év végével lejár és így szükséges annak meghosszabbításáról gondoskodni. Az 1914 : II. t.-czikk, amint a t. ház előtt ismeretes, felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy egyes külállamokkal külkereskedelmi megállapodásokat létesítsen és e megállapodásokat rendeleti utón hatályba léptesse. A t. ház emlékezetében van még az is, hogy két alkalommal történt már ebben a házban ezen külkereskedelmi felhatalmazásnak a megadása és így felmentve érzem magam az alól, hogy ennek indokait, hatályát és horderejét itt bővebben ismertessem. A javaslat egyik része egyszerűen meghosszabbítja az 1914:11. t.-czikk hatályát, utalván arra, hogy ugyanazok az indokok, amelyek a két év előtti politikai viszonyok folytán szükségessé tették azt, hogy a kormány bizonyos ideiglenes rendezést eszközölhessen, és azt rendeletileg életbe léptethesse, ma a háborús viszonyok alatt fokozottabb mértékben állanak fenn. Nóvum csupán a javaslat második szakaszában van, amelyben a kormány a termelés és a fogyasztás igényeinek megfelelőbb kielégithetése czéljából felhatalmazást nyer arra is, hogy a vámtarifa egyes rendelkezéseit módosíthassa és ezeket az intézkedéseket szintén az 1915. év végéig érvényben tarthassa. A háború a gazdasági életnek minden vonatkozását ä legerősebben érinti; azt hiszem, hogy a vámtarifa sem lehet az egyedüli intézmény, amely a háború vonatkozásaitól ment maradhatna és a kormánynak szüksége van arra, hogy az adott esetben a hazai termelés és a közfogyasztás legjogosabb érdekeinek védelmére ilyen felhatalmazással legyen ellátva. A kormány a felhatalmazás igénybevételének mérvére vonatkozólag a ministeri indokolásban nyilatkozik, midőn hangsúlyozza, hogy kizárólag a termelés és a fogyasztás elodázhatat-