Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

S6S. országos ülés iMk november 30-án, hétfőn. 221 méltóztassék azokat a szavakat, amelyek a törvény visszahatását állapítják meg, kihagyni, vagyis kimaradna a »de« szótól kezdve az első bekezdés egész szövege. Elnök: Ki a következő szónok ? Szojka Kálmán jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Miután ezt a módosítást magam szándékoztam benyújtani, hozzájárulok ahhoz. Minthogy azonban az az értesülésem, hogy a t. ministerelnök urnak esetleg az az észrevétele volna, hogy a földmivelési minister által kibocsátott rendeletekre most adassék meg az indemnitás, vagyok bátor azt megjegyezni, hogy hiszen érdemlegesen nem szenved kétséget az, hogy éj>en ezeket a rendeleteket mindnyájan helyeseljük. De ez is abba az elvi akadályba ütközik, hogy anélkül, hogy azok a jelentések napirenden legyenek, nem lehet abszolválni sem az egyiket, sem a másikat, még akkor sem, ha helyeseinők is. Azért arra kérem a ministerelnök urat, méltóztassék elfogadni azt a módosítást, hogy az egészen hagyassák ki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ! Én egyáltalán nem helyeztem arra súlyt, hogy egy része ezen visszaható erővel biró rendelkezésnek megtartassák és — amint már az általános vitánál kijelentettem — SimonyiSemadam Sándor t. képviselő ur módosításához, ugy, ahogy az megtétetett, hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 18. §-hoz Simonyi-Semadani Sándor képviselő ur adott be oly értelmű módosítást, hogy a szakasz első bekezdéséből ezek a szavak: »de az adott felhatalmazások visszahatólag kiterjednek az 1914. évi jubus hó 26. napja után tett megfelelő intézkedésekre is« kihagyassanak. A kérdést a szakaszra vonatkozólag a Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur által beadott módositványnyal együtt fogom feltenni. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a 18. §-t a Simonyi-Semadam Sándor képviselő ur által beadott módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a szakaszt a SimonyiSemadam Sándor képviselő ur által beadott módosítással fogadja el. T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott és így annak harmadszori olvasása iránt a legközelebbi napirend iránti javaslatom során fogok a t. háznak indítványt tenni. Egyúttal Csik vármegyének a ház asztalán fekvő feliratát ezen törvényjavaslattal együtt elintézettnek jelentem ki. Következik a napirend 3. pontja: a m. kir. hadi kölcsönpénztár felállításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1115. 1134.), elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Münnich Kálmán előadó: T. képviselőház! Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a mai komoly időkben, midőn mindenütt az egész országban a világháború befolyása alatt állunk, az egész ország gazdasági élete, de különösen az ipar és a kereskedelem igen komoly időket él. Az ipar és a kereskedelem nem képes önmagán egyedül segíteni és így jogosan elvárja, hogy a kormány a szükséges támogatásban részesítse. Minden iparnál, minden kereskedelemnél fontos szerejset játszik a hitel és ezt a mi hitelintézeteink a mai viszonyoknál fogva igen sok helyen nem voltak képesek kielégíteni; azért szükséges volt intézkedni és kormányunk igen helyesen meg is tette az intézkedéseket, hogy ezen a bajon segítsen. A hadikölcsönpénztár felállítása által lehetővé tétetett, hogy minden gazdasági tényező szükséges hitelét teljes fedezék mellett elnyerhesse. A kormánynak meg volt már a felhatalmazása az 1912 : XLIII. t.-czikkben ily intézkedéshez, de miután a kölcsönpénztár által kibocsátandó pénztárjegyek forgalomba jönnek, a pénzügyminister ur szükségét látta, hogy törvényhozási utón biztosítsa a kölcsönpénztárjegyeknél a pénzforgalom törvényszerűségét. Jónak látta, hogy az egész intézményt az Osztrák-Magyar Bank kezelésébe adja, miáltal először is meg van a garanczia a jó kezelésre, másrészt az üzleti költségek a lehető minimumra szoríttatnak le. Természetes,. hogy miután ezen közös intézményünk vezeti az ügyeket, szükség volt, hogy a birodalmi tanács királysága és többi országainak kormánya hozzájárulását is megnyerjük és így Ausztriában is egy császári és királyi hadikölcsönpénztár létesíttetett, ugyanazon az alapon, mint minálunk. Az egyezmény a bankkal 1914. évi szeptember 20-án köttetett meg. Az egyezményben meg lett határozva, mely összegig bocsáthat ki minden pénztár pénztárjegyeket. És pedig a császári és királyi osztrák hadsegélyző pénztár összesen 500 millió korona erejéig, a Magyar Királyi Hadikölcsönpénztár 290 millió korona erejéig. Azonkívül meg van határozva, hogy mindkét országban 250, 2000 és 10.000 K-ás czimletek bocsáthatók ki. Végül megállapítja az egyezmény azon záros határidőt, amelynek elteltével az államkincstárra nézve a pénztárjegyek beváltási kötelezettsége meg is szűnik. A törvényjavaslat a pénzügyminister ur ezen intézkedésének törvénybe iktatását czélozza. Két paragrafusból áll mindössze. Van szerencsém azt a t. háznak általánosságban elfogadásra ajánlani. • Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a