Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

14 559. országos ülés Í914 július 22-én, szerdán. Huszár Károly (sárvári) : Összeesküdtek ! (Folytonos zaj.) Elnök : Ki következik szólásra ? Mihályi Péter jegyző: Győrffy Gyula! (Felkiáltások a baloldalon : Tőle is vonják meg a szót!) Elnök : Győrffy Gyula képviselő urat illeti a szó. (Folytonos zaj a ház minién oldalán.) Egry Béla: Tessék előbb csendet csinálni! (Nagy aj!) Elnök (csegnet) : Csendet kérek ! Sümegi képviselő urat kérem, ne zavarja a tárgyalást. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Sümegi Vilmos (többször közbeszól). Elnök: Sümegi képviselő urat rendreutasítom. (Folyton tartó nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Csendet kérek, képviselő urak. Bakonyi Samu : Kineveti Európa az urakat! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök : Bakonyi Samu képviselő urat kérem, ne zavarja a tárgyalást. (Folyton tartó nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Komédia !) Sümegi Vilmos: Komédiát csinálnak! (Folytonos zaj bálról. Halljuk! jobbról.) Elnök: Sümegi képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Folyton tartó nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Csendet kérek képviselő urak. (Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak zavarni a tárgyalást. Győrffy képviselő urat illeti a szó. (Zaj. Halljuk, I) Győrffy Gyula: T. képviselőház! Az előbb előterjesztett módosításokat a magam részéről elfogadom azért, mert az egész 29. §. egyáltalában lehetetlenség és annak elfogadását jogállamban megengedhetetlennek tartom. (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Győrffy Gyula: Az az indokolás, hogy az u. n. kofaperekben a meghatalmazási bélyeget szintén azért hozzák be, mert azok állítólag csupán magánérdeket szolgálnak, magánérdeket védelmeznek meg; ez olyan nóvum, amelyet eddig soha, sehol egy jogállamban sem hallottam és nem ismertem az irodalomban sem. Hogy az ügyvédi meghatalmazási bélyegilleték kapcsán a magyar képviselőházban olyan kijelentés hangozhassák el, hogy a becsületsértési perek, amelyeket a t. előadó ur kofapereknek minősített, magánérdeket szolgálnak, ezt lehetetlenségnek tartom. Hiszen minden büntetőtörvénykönyv a világon, minden büntetőjogi felfogás, a becsület védelmét olyan közérdeknek tekinti. . . Holló Lajos: "Fokozott becsületvédelem! Győrffy Gyula: ... amelyet feltétlenül szükségesnek tartott magára nézve államilag, köztörvények által rendezni és köztörvények oltalma alá helyezni. Hogy a becsületsértési perek közvád tárgyává nem tétetnek, az sem azért történik a büntetőjog felfogása szerint, mert a közvádnak ahhoz állami érdekből, közérdekből nem volna köze, hanem egyszerűen azért, mert a büntetőtörvényhozás az egyéni becsület megállapítására az állami beavatkozást lehetetlennek, megengedhetetlennek tartja. Az állam és a büntetőjogi törvényhozás a becsületsértési perek állami képviseletének szükségét ezen szempontból nem látja, vagyis diszkréczióból az egyéni becsület iránt és nem azért, mintha a becsületsértést és jogsérelmeket nem tartaná épen ugy államilag üldözendő bűncselekménynek, mint bármely más bűncselekményt. Ezen nagy büntetőjogi elvvel, amelynek tekintetében azt hiszem, a t. igazságügyminister ur igazat fog nekem adni és amely minden törvényhozását a világnak egyaránt áthatja, a meghatalmazási bélyeg kapcsán inczidentaliter szakítani a magyar törvényhozás részéről képtelenségnek tartom. De tegyük fel, hogy ez a szakasz ilyen módon fogadtatnék el. Ez esetben nem mintegy utalás történik-e a törvényhozás részéről a tekintetben és arra nézve, hogy te, szegény ember vagy valaki más, aki eddig az állam költségén kereshetted a becsületedet, kellett, hogy azt így keressed és pedig miért ? Mert hiszen rengeteg sok törvényünk van, amely a custodia honestas-t megköveteli polgáraitól. Ilyen a gyámságról szóló stb. törvények, amelyek kényszeritik az állampolgárokat a becsületük védelmét keresni, tehát a becsület védelme az állam érdeke is. És amikor a becsületfokozott védelméről a kormány a magyar törvényhozás utján ülőn törvényjavaslatokban is gondoskodni kivan: akkor hangoztatni azt az elvet, hogy a becsületsértés magánérdek, abszurdum. Már e szempontból is a 29. §-nak intézkedése egyszerűen törlendő, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert ellentmondást is képez a törvényhozással szemben, amely előtt most fekszik az a törvényjavaslat, amely a becsület fokozott védelméről kíván gondoskodni ebben az országban. De tegyük fel, hogy ezt a képtelenséget méltóztatnak elfogadni; akkor előáll az a kérdés, hogy mi történjék azzal a becsületét kereső féllel, akit pl. a biró utasít ügyvédvallásra. Mert ne méltóztassék elfelejteni, t. ház, hogy amikor minduntalan a perek gyorsaságáról és szabatos keresztülviteléről méltóztatik beszélni, abban az ügyvédi képviseletnek óriási nagy szerepe van és pedig az igazságszolgáltatás a biró érdekében. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert a jogértő ügyvéddel könnyen tárgyalhatja le azt az ügyet a biró, mig a nem jogértő féllel szemben igen sokszor kénytelen a biró ügyvédvallásra utalni a felet, kivel az ügyet letárgyalni egyáltalán nem lehet, annak értelmetlensége miatt. (Ugy van ! a szélsöbalolialon.) Az ügyvédvallás tehát a polgári perekben is megvan és ha ügyvédvallásra utasította a biró azt a felet a polgári perben és ezáltal bélyegkötelessé teszik az igy kiáll tott meghatalmazást, ezt értem. Miért ? Mert a polgári perben azok a költségek, amelyek felmerülnek, a jogsértő félen behajthatók és föltétlenül azt terhelik. Tehát a jogsértő tényeinek folyománya az, hogyha ezen bélyeget is majd meg kell fizetnie. De ha a büntetőperben a biró ügyvédvallásra utasítja azt a felet, méltóztassék