Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
559. országos ülés 191b Julius 22-én, szerdán. 11 emelkedő, tehát ezt is csekély 50%-kai fel kell emelni. (Derültség balfélól.) En a magam részéről ezt az emelést egyáltalán nem találom jogosultnak és épen azért az 1 koronában való megállapítást tartom helyesnek. T. képviselőház ! Ezeket kivántam e szakaszra vonatkozóan itt előadni és ezek után kijelentem, hogy ugy Barcsay Andor, mint Csermák Ernő képviselőtársaim által benyújtott indítványokat, illetve módosításokat magamévá teszem. (Élénk helyeslés balról.) Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula ! Elnök : Sághy képviselő urat illeti a szó. Sághy Gyula: T. képviselőház ! Ennek a javaslatnak nincs egyetlen egy olyan szakasza sem, amely oly egyoldalúan domborítaná ki a rideg fiskális érdek czélzatát, amely ezt oly meztelenül tárná fel, mint épen ez a 29. §., amely még abban a másik hibában is leledzik, amelyet már különböző alkalmakkor a pénzügyi törvényhozásnak teljes jogosultsággal szemére vetettem, hogy hiányzik belőle az egyöntetű törvényhozásra való törekvés, hiányzik belőle minden törvényhozási logika. Mert jóllehet a javaslat általános indokolása hangsúlyozza, hogy ez a javaslat az uj polgári perrendtartás által előidézett változások következtében előállott illetékesökkenéseket akarja pótolni és ebből csak mérsékelt jövedelemtöbbletet akar elérni, ez a javaslat mégis kiterjeszkedik a közigazgatási és büntető ügyekre is, kiterjeszkedik általában bárminő ügyre. Pedig a meghatalmazási kérdésben az illetékkötelezettség kiterjesztése és felemelése egyáltalában nincs összeköttetésben az uj perrendtartás által előidézett változásokkal és az ennek következtében előállható illetékcsökkenéssel. Hiszen az uj polgári perrendtartás folytán nem csökkenhet a polgári eljárásban a meghatalmazások száma, tehát a polgári eljárásban nem csökkenhet az eddigi illeték összege sem, amelyet az állam a pereskedő felektől eddig bevett. Ép azért a polgári perrendtartással nem lehet megindokolni a meghatalmazási illetékkötelezettség kiterjesztését a büntető és a kihágási ügyekre is, amelyek eddig illetékementesek voltak. Nem áll ugyanis, hogy a felhatalmazások száma az uj perrendtartás folytán kevesbednek, mert hiszen annyi felhatalmazás van, a hány peres vagy peren kivüli eljárás van az uj perrendtartás következtében azonban nem csökken egyetlenegygyei sem a polgári felhatalmazások száma, sőt a jogélet és a pereskedés fejlődésével még inkább szaporodik. (Igaz ! Ugy van ! balfélól.) Tehát abszolúte semmi szükség nincs sem arra, hogy az eddig illetékmentes bűnügyi és kihágási ügyi felhatalmazások illeték alá vétessenek, sem arra, hogy a polgári felhatalmazások illetéke felemeltessék. Epén az a körülmény, hogy a javaslat nemcsak felemeli a felhatalmazási bélyegilletéket, de kiterjeszti uj terrénumokra is, mutatja, hogy a javaslatnak csakugyan egyetlen czélja az, hogy a jogszolgáltatást valósággal az állampénztár ' javára fejőstehénné tegye, mentől nagyobb mértékben felemelje. Mert ez az egyetlen szakasz, mint már több előttem felszólaló képviselőtársam az általános vita keretében is kimutatta, legalább is 2 millió koronával fogja felemelni az illetéket. Ezzel szemben nem tudom, hogy állhat meg a ministerelnök urnak tegnap az Igazmondóban megjelent czikkével kapcsolatban tett azon állítása . . . Elnök (csenget) : Kérem, figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem tartozik a szakaszhoz. (Nagy zaj a baloldalon és élénk felkiáltások: Oda tartozik I) Sághy Gyula : Bocsánatot kérek, oda tartozik. (Ugy van ! balfélól.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ne méltóztassék figyelmeztetésemre válaszolni. Sághy Gyula : Nem akarok vitatkozni afelett, de bocsánatot kérek, a ministerelnök ur is ezen javaslat kapcsán hozta fel azt, tehát azt hiszem, megadhatom rá a választ, (ügy van! balfelöl.) Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, nincs joga vitázni az elnökkel! (Zaj a baloldalon.) Egry Béla: Nem az elnökkel, hanem a ministerelnök kijelentéseivel vitatkozik. (Zaj.) Sághy Gyula : Azt az állításomat akarom indokolni, hogy amikor a javaslat egyetlenegy szakasza két millió koronával emeli az illetéket, akkor nem állhat meg a minister urnak azon állítása, amit az indokolásban felhoz, hegy a javaslat csak 4—5 millióval fogja emelni az illetéket. Es ha a ministerelnök ur el is fogadja e tekintetben a t. pénzügyminister urat feltétlen legmagasabb szaktekintélynek, én nem fogadhatom el, nem pedig azért, mert ez nem pusztán pénzügyi kérdés. A minister ur nincs abban a helyzetben, hogy a perrendtartásnak az illetékemeléssel kapcsolatos pénzügyi vonatkozásai kihatásait csak mérlegelni is tudná, mert a t. minister ur, mint az egyik tegnapi felszólalásából látjuk, egyáltalán nem ismeri az uj perrendtartást. A ministerelnök ur annyira nincs tisztában az uj perrendtartással, hogy amikor evidens, hogy az uj perrendtartás következtében az iratok száma bizonyos vonatkozásban szaporodni fog, megkisérlette bizonygatni Springer t. barátom és képviselőtársam állításával szemben, hogy az iratok kevesbedni fognak. Nem ismerhetem el e részben ä minister ur szaktekintélyét, mert ez nem tisztán financziális kérdés. A ministerelnök ur hivatkozhatik százszor is a t. pénzügyminister ur szaktekintélyére, ez még sem áll meg. (Ugy van ! a baloldalon.) Ilyen viszonyok között, miután a Barcsay Andor és Csermák Ernő t. barátaim és képviselőtársaim által előterjesztett módositások épen azt czélozzák megakadályozni, hogy egyrészt a felhatalmazási illeték felemeltessék, másrészt teljesen indokolatlanul és jogosulatlanul kiterjesztessék és ezzel a jogkereső felek tulterheltessenek, miután ezek a módositások épen a közönség érdekében vannak, azért mindezen módosításokat a
