Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

12 559. országos ülés Í91k Julius 22-én, szerdán. magam részéről is a legmelegebben pártolom és a t. háznak a magam részéről elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző : Gedeon Aladár! Gedeon Aladár: T. képviselőház! (Halljuk/ halljuk/ balfelóí.) A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a 29. §-ban foglalt és a maga összeségében igazán nagy összegre menő emelést csak nagyon röviden a pénzügyi helyzettel indokolja. Legyen szabad nekem egy hozzávetőleges számitás alapján körülbelül megállapítanom, hogy mennyire rúghat ez az összeg, arnely az olyan csekélynek látszó 50%-os emelés folytán előáll. Sajnálatomra j)ontos adatokIcai nem rendekezem ; amelyeket kaptam, ügyvéd képviselőtársaimtól kaptam ; azonban azt hiszem, hogy ezek nagy eltérést a tényleges igazságtól nem mutatnak. Körülbelül 7000 ügyvéd van Magyarországon ; ügyvéd képviselőtársaim megmondhatják, hogy nem túlzok vele, ha azt mondom, hogy kétszázra teszem azon ügyvédi meghatalmazások számát évenként, amelyekre az ügyvédnek bélyeget kell ragasztania. Eddig a meghatalmazások nak 50%-a volt bélyegmentes, mert hiszen a közigazgatási, kihágási bűnügyi, adóügyi eljárásokban a meghatalmazások bélyegmentesek voltak. Ehhez képest a számitás a következőképen alakul. Hétezer ügyvéd á 200 meghatalmazás ki tesz 1,400.000 koronát a régi illeték szerint, amikor esak egy koronával kellett a meghatalmazást felbélyegezni. Ennek 50%-a 700.000 korona, tehát 2,100.000 koronát tesz ki az az összeg, amelynek e czimen be kell folynia az eddigi körülbelül 700.000 koronával szemben. Hogy ez igy tényleg megfelel-e a valóságnak, azt a pénzügyminister urnak pontosan kellene tudni. Ehhez járul még egy nagyobb összeg, amely azáltal áll elő, hogy ha rávezetik a meghatalmazásra egy ügyvédnek a helyettesítését, arra megint külön bélyeg kell, ugy hogy ez megint emeli a javaslat terheit. Én bátor vagyok előttem felszólalt képviselőtársaim módositványaihoz hozzájárulni, amelyeket Csermák Ernő és Barcsay Andor képviselőtársam adtak elő. Legyen szabad a magam részéről még azt is hozzátenni, hogy mondassák ki, hogy a szegényjogon való perléseknél az ügyvédi meghatalmazások teljesen bélyegmentesek. Mert hiszen a törvénynek, gondolom 75. §-a szerint a szegényjogon alapuló bélyegmentesség a birósághoz intézett kérelem előterjesztésekor kezdődik, tehát maga az ügyvédi meghatalmazás bélyegköteles. Kérném azt kimondani, hogy a szegénységi jogon való perlésnél bélyegmentes legyen az ügyvédi meghatalmazás. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Mihályi Péter jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: T. ház ! Nem akarom ismételni azt, amit t. képviselőtársaim felhoztak, hogy ez a szakasz micsoda súlyos megterhelést jelent, olyat, amelyet semmiféle szocziális indokkal motiválni nem lehet. Én e szakaszból csak egy kisebb részt szakitok ki: azt, hogy a régi illetékszabályok 43. tétele kifejezetten kivette az illetékkötelezettség alól azokat a • helyettesítéseket, amelyeket ügyvéd vezetett rá a saját meghatalmazására. Ugy tudom, hogy Csermák Ernő t. képviselőtársam e tárgyban módosítást terjesztett elő. Az eddigi gyakorlat szerint a minister ur, ha módositást kivan eszközölni, az,előadó ur által a szakaszra vonatkozó vita elején a szükséges módosítást beterjesztette. Mint hogy ez itten nem történt meg, ennek folytán azt kell feltételeznem, hogy ő továbbra is ragaszkodik azon állásponthoz, hogy ezt a szakaszt igy változatlanul kivánná elfogadtatni. Azonban a 89. §. egész burkoltan mondja azt, hogy mindazon rendelkezések, amelyek e törvénynyel ellenkeznek, hatályukat vesztik. Nem tudhatom, hogy ezt mikép fogják magyarázni ? E perezben nem vagyok tisztában azzal, hogy vájjon ezen helyettesitési meghatalmazások illetékmentessége megmarad-e vagy sem 1 Kijelentem előre is, hogy ha tudom azt, hogy e tárgyban megnyugtatást kapok, akkor további érveket nem kell felhoznom. Hantos Elemér előadó : Megmarad! Polónyi Dezső : Hát miért nem történik e szakaszban erre vonatkozólag utalás ? Ez olyan jelentőségű változás lenne, amelyet megítélni alig lehet. Arról van szó, hogy az ügyvédjelölteket törvény kötelezi arra, hogy ügyvédi gyakorlatot folytassanak és a dolog természetéből kifolyólag nem állandóan vannak alkalmazva, hanem folyton változtatják helyeiket, turnusonként végzik tanulmányaikat. Méltóztassék az ügyvédi kamarai közlönybe betekinteni, hogy milyen változások vannak egyes ügyvédeknél; valahányszor egy ügyvédjelölt egy irodába belép, gyakorlat az, hogy az illető megkaj)ván igazolványát a kamarától, az ügyvéd megbizást ad neki, hogy a már kiállított meghatalmazásba nevét vezesse be. Ez idáig teljesen illetékmentes volt. Ugyancsak illetékmentes volt, amikor egy ügyvéd egy másikat helyettesitett és pedig egy fokon, mert amennyiben igy hely ettesitett ügyvéd helyettesített volna további ügyvédet, ez már illetékköteles volt eddig is. Azonban méltóztassanak megengedni, amikor ilyen szigorú rendelkezésről van szó, mégis tájékozva kell lenni. Teleszky János pénzügyminister: Már kétszer megmondtam, többször nem mondhatom ! Polónyi Dezső: Én mindig itt vagyok, de még semmiféle hivatalos kijelentést erre vonatkozólag nem hallottam. Az előadó ur semmi módositást nem terjesztett be. Átnéztem a tegnapi naplót, semmiféle kijelentés nem történt; legfeljebb fel kell tehát tételeznem, hogy a 89. §. rendelkezésével kapcsolatban ezt igy akarják fentaftani. Ha már itt tartunk, méltóztassék megengedni, hogy még egy aggályomnak adjak kifejezést. Ez a szakasz nagyon burkolt rendelkezést tartalmaz, amikor azt mondja, hogy (olvassa): » . . . a meghatalmazás polgári ügyben, bűnügyben, közigazgatási vagy bármely más ügyben