Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

12 559. országos ülés Í91k Julius 22-én, szerdán. magam részéről is a legmelegebben pártolom és a t. háznak a magam részéről elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző : Gedeon Aladár! Gedeon Aladár: T. képviselőház! (Halljuk/ halljuk/ balfelóí.) A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a 29. §-ban foglalt és a maga összeségében igazán nagy összegre menő emelést csak nagyon röviden a pénzügyi helyzettel indokolja. Legyen szabad nekem egy hozzávetőleges számitás alapján körül­belül megállapítanom, hogy mennyire rúghat ez az összeg, arnely az olyan csekélynek látszó 50%-os emelés folytán előáll. Sajnálatomra j)ontos adatok­Icai nem rendekezem ; amelyeket kaptam, ügyvéd képviselőtársaimtól kaptam ; azonban azt hiszem, hogy ezek nagy eltérést a tényleges igazságtól nem mutatnak. Körülbelül 7000 ügyvéd van Magyar­országon ; ügyvéd képviselőtársaim megmond­hatják, hogy nem túlzok vele, ha azt mondom, hogy kétszázra teszem azon ügyvédi meghatal­mazások számát évenként, amelyekre az ügyvédnek bélyeget kell ragasztania. Eddig a meghatalmazások nak 50%-a volt bélyegmentes, mert hiszen a köz­igazgatási, kihágási bűnügyi, adóügyi eljárásokban a meghatalmazások bélyegmentesek voltak. Ehhez képest a számitás a következőképen alakul. Hét­ezer ügyvéd á 200 meghatalmazás ki tesz 1,400.000 koronát a régi illeték szerint, amikor esak egy koronával kellett a meghatalmazást felbélyegezni. Ennek 50%-a 700.000 korona, tehát 2,100.000 koronát tesz ki az az összeg, amelynek e czimen be kell folynia az eddigi körülbelül 700.000 koro­nával szemben. Hogy ez igy tényleg megfelel-e a valóságnak, azt a pénzügyminister urnak pontosan kellene tudni. Ehhez járul még egy nagyobb összeg, amely azáltal áll elő, hogy ha rávezetik a meg­hatalmazásra egy ügyvédnek a helyettesítését, arra megint külön bélyeg kell, ugy hogy ez megint emeli a javaslat terheit. Én bátor vagyok előttem felszólalt képviselőtársaim módositványaihoz hozzá­járulni, amelyeket Csermák Ernő és Barcsay Andor képviselőtársam adtak elő. Legyen szabad a magam részéről még azt is hozzátenni, hogy mon­dassák ki, hogy a szegényjogon való perléseknél az ügyvédi meghatalmazások teljesen bélyegmentesek. Mert hiszen a törvénynek, gondolom 75. §-a szerint a szegényjogon alapuló bélyegmentesség a biróság­hoz intézett kérelem előterjesztésekor kezdődik, tehát maga az ügyvédi meghatalmazás bélyeg­köteles. Kérném azt kimondani, hogy a szegény­ségi jogon való perlésnél bélyegmentes legyen az ügyvédi meghatalmazás. A javaslatot nem foga­dom el. (Helyeslés a baloldalon.) Mihályi Péter jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: T. ház ! Nem akarom ismé­telni azt, amit t. képviselőtársaim felhoztak, hogy ez a szakasz micsoda súlyos megterhelést jelent, olyat, amelyet semmiféle szocziális indokkal mo­tiválni nem lehet. Én e szakaszból csak egy kisebb részt szakitok ki: azt, hogy a régi illetékszabályok 43. tétele kifejezetten kivette az illetékkötelezett­ség alól azokat a • helyettesítéseket, amelyeket ügyvéd vezetett rá a saját meghatalmazására. Ugy tudom, hogy Csermák Ernő t. képviselő­társam e tárgyban módosítást terjesztett elő. Az eddigi gyakorlat szerint a minister ur, ha módo­sitást kivan eszközölni, az,előadó ur által a sza­kaszra vonatkozó vita elején a szükséges módo­sítást beterjesztette. Mint hogy ez itten nem történt meg, ennek folytán azt kell feltételeznem, hogy ő továbbra is ragaszkodik azon álláspont­hoz, hogy ezt a szakaszt igy változatlanul kivánná elfogadtatni. Azonban a 89. §. egész burkoltan mondja azt, hogy mindazon rendelkezések, amelyek e törvénynyel ellenkeznek, hatályukat vesztik. Nem tudhatom, hogy ezt mikép fogják magya­rázni ? E perezben nem vagyok tisztában azzal, hogy vájjon ezen helyettesitési meghatalmazások illetékmentessége megmarad-e vagy sem 1 Ki­jelentem előre is, hogy ha tudom azt, hogy e tárgyban megnyugtatást kapok, akkor további érveket nem kell felhoznom. Hantos Elemér előadó : Megmarad! Polónyi Dezső : Hát miért nem történik e sza­kaszban erre vonatkozólag utalás ? Ez olyan je­lentőségű változás lenne, amelyet megítélni alig lehet. Arról van szó, hogy az ügyvédjelölteket törvény kötelezi arra, hogy ügyvédi gyakorlatot folytassanak és a dolog természetéből kifolyólag nem állandóan vannak alkalmazva, hanem folyton változtatják helyeiket, turnusonként végzik ta­nulmányaikat. Méltóztassék az ügyvédi kamarai közlönybe betekinteni, hogy milyen változások vannak egyes ügyvédeknél; valahányszor egy ügy­védjelölt egy irodába belép, gyakorlat az, hogy az illető megkaj)ván igazolványát a kamarától, az ügyvéd megbizást ad neki, hogy a már kiállított meghatalmazásba nevét vezesse be. Ez idáig tel­jesen illetékmentes volt. Ugyancsak illetékmentes volt, amikor egy ügyvéd egy másikat helyettesi­tett és pedig egy fokon, mert amennyiben igy he­ly ettesitett ügyvéd helyettesített volna további ügyvédet, ez már illetékköteles volt eddig is. Azon­ban méltóztassanak megengedni, amikor ilyen szigorú rendelkezésről van szó, mégis tájékozva kell lenni. Teleszky János pénzügyminister: Már két­szer megmondtam, többször nem mondhatom ! Polónyi Dezső: Én mindig itt vagyok, de még semmiféle hivatalos kijelentést erre vonat­kozólag nem hallottam. Az előadó ur semmi mó­dositást nem terjesztett be. Átnéztem a tegnapi naplót, semmiféle kijelentés nem történt; legfel­jebb fel kell tehát tételeznem, hogy a 89. §. ren­delkezésével kapcsolatban ezt igy akarják fen­taftani. Ha már itt tartunk, méltóztassék megen­gedni, hogy még egy aggályomnak adjak kife­jezést. Ez a szakasz nagyon burkolt rendelkezést tartalmaz, amikor azt mondja, hogy (olvassa): » . . . a meghatalmazás polgári ügyben, bűnügy­ben, közigazgatási vagy bármely más ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom