Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés 1914 július 23-án, csütörtökön. 149 részre fogom osztani a szakaszt, és az egyes részeket külön-külön fogom a ház döntése alá bocsátani. Az egyik rész lesz a szakasz első hat bekezdése, a másik rész pedig a hetedik, vagyis az utolsó bekezdése. Először is szavazás alá fogom bocsátani az első részt, az első hat bekezdést és pedig a házszabályok értelmében elsősorban a bizottsági szöveget. Amennyiben ez nem fogadtatnék el, akkor az előadó ur módosítása szerinti szöveget bocsátanám szavazásra és amennyiben ez elfogadtatnék, akkor Platthy György képviselő ur módosítása, valamint Szmrecsányi György képviselő ur módosításai közül az első négy, t. i. az ezen szakaszrészre vonatkozó négy módositvány elesik. Azután szavazás alá fogom bocsátani a hetedik bekezdést és pedig elsősorban a bizottsági szöveget. Amennyiben az nem fogadtatnék el, akkor szavazás alá fogom bocsátani ezen utolsó bekezdésnek az igazságügyminister ur módosítása szerinti szövegét és amennyiben ez elfogadtatik, akkor Szmrecsányi György képviselő ur ötödik módosítása, mely ugyancsak az utolsó bekezdésre vonatkozik, elesik. Elsősorban kérdem tehát a t. házat, méltórtatik-e a 68. §-nak első hat bekezdését a kapcsolatos VII. fejezet czimmel a bizottság szövegezésében elfogadni igen vagy nem ? (Nem !) A ház ezt a szöveget nem fogadja el. Kérdezem továbbá a t. házat, méltóztatik-e a 68. §-nak első hat bekezdését a kapcsolatos fejezetczimmel az előadó ur módosítása szerinti szövegben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a 68. §. első hat bekezdését a kapcsolatos fejezeteimmel az előadó ur által beadott módosítás szerinti szövegben fogadja el és ezzel Platthy György képviselő ur módosítását, valamint Szmrecsányi György képviselő ur első négy módosítását mellőzi. Kérdezem továbbá, méltóztatik-e a szakasz utolsó, hetedik bekezdését a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A ház a 68. §. utolsó, hetedik bekezdését a bizottsági szövegezésben nem fogadja el. Kérdezem a t. házat, méltóztatik-e ezt a hetedik bekezdést az igazságügyminister ur módosítása szerinti szövegben elfogadni, szemben Szmrecsányi György képviselő ur ötödik módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A ház a hetedik bekezdést az igazságügyminister ur módosítása szerinti szövegben fogadja el és Szmrecsányi György képviselő urnak idevágó módosítását mellőzi. Következik a 69. §. Kérem annak felolvasását. Szász Pál jegyző (olvassa a 69. §4). (Az elnöki széket Beöthy Pál foglalja el.) Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Hantos Elemér előadó : T. ház! (Halljuk! jobbfelöl.) A 69. §-hoz van szerencsém egy módosítást benyújtani. A 69. §. utolsó bekezdése a községi bírósági eljárásban elkövetett illetékrövidítésekről szól és ezekre nézve az 1881: XXVI. t.-czikk 9. §-ában foglalt felemelt illetéket állapítja meg. Minthogy az igen tisztelt jiénzügyminister ur a 83. §-nál a felemelt illeték mérvét enyhíteni óhajtja, ezt az enyhítést már a 69. §. utolsó bekezdésében a községi bíráskodásra is kiterjeszteni kívánja, azért vagyok bátor a 69. §-nafc olyan fogalmazását ajánlani, amely szerint a községi bíráskodás körében is a felemelt illetéktétel a kiszabott illetéktételnek nem ötszöröse, hanem négyszerese legyen. Ehhez képest van szerencséin a 69. §. utolsó bekezdése helyébe a következő uj bekezdést ajánlani (olvassa) : »A községi bírósági eljárásban a 82., 83. és 84. §§-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.« Bátorkodom ezt az indítványt elfogadásra ajánlani. Elnök: Ki következik szólásra? Mihályi Péter jegyző: Jármy Béla! Jármy Béla: T. ház! (Halljuk! balfelöl,) Amidőn a 69. §-nál felszólalok, méltóztassanak megengedni, hogy egypár rövid észrevételt tegyek az igazságügyminister urnak előbb elhangzott felszólalására. (Halljuk! halfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. Jármy Béla: Annál maradok. Ha ezt a 69. §-t elolvasom, ha nem tudom is, okvetlenül rá kell abból jönnöm, hogy az, aki ezt a szakaszt szövegezte és csinálta, kellemes temperaturáju, jól fűtött szobában, egy telefonkagyló mellett ülve fogalmazta a szakaszt, ott, ahol villanyos csengő állott rendelkezésre, amelyet ha megnyom, behívhatja a szolgát és azzal magának azt hozathat, amit akar, szóval a legteljesebb kényelemben, városi jólétben, jómódban fogalmaztatott ez a szakasz. És abból látszik, hogy ez nem az igazságügyminister ur fogalmazványa, mert épen az előbb jelentette ki az igazságügyminister ur, hogy közel 30 éven át töltötte a nyarat falun. Aki ezt a szakaszt fogalmazta, az a falusi életet abszolúte nem ismeri, az soha. életében egy falusi bíró, egy falusi bíróság előtt perlekedő felet, egy ott lefolytatott eljárást nem látott. Mert hiszen azt mondja ezen szakasz első bekezdése, hogy a felek az írásbeli vagy szóbeli előterjesztéseik után azonnal kötelesek a bélyegilletéket leróni. Már pedig, amint Nóvák János t. képviselőtársam az előbb rámutatott, a legtöbb falusi trafikban bélyeget kapni úgyszólván egyáltalában nem lehet, (ügy van! a baloldalon.) A helyzet az lesz, hogy ha a fél a maga panaszával a községi bíró elé akar járulni, előbb el kell kutyagolnia a járás székhelyére, ahol van olyan trafik, ahol bélyeget vásárolhat. Szó-