Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
8 55,9. országos ülés 19J informálva vagy ha téves feltevésekre alapította volna beszédét. Ugyanezen okból felkeresett engem a két Pribicevic testvér . . . Rakovszky István : A harmadik nem ? B. Rajacsich József: A harmadikhoz nem volt szerencsém. Megkértek, kérném fel a t. képviselő urat, hogy igazságszeretően tegye közzé bizonyítékait, vagy ismerje be tévedését. Be kell ismernem, hogy a képviselő ur több állítását én is szkepszissel fogadtam és pedig nemcsak azért, mert láttam, hogy informácziói nem elégségesek, hanem azért is, mert már magát egy belgrádi kirándulást a nagyszerb propagandához sorol. A t. képviselő urnak nem volna szabad ilyen szigorúnak lennie, mert hiszem, hogy épen ő, ki szintén 1906. évi június 2-án résztvett egy ilyen belgrádi kirándulásban, tudhatja a legjobban (Mozgás a jobboldalon.), hogy azért az ember még nem nagyszerb agitátor. Rakovszky István : Hatalmas sláger ! Elnök : Áttérünk a napirendre és pedig annak első pontjára: a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat (rom. 1078, 1081) részletes tárgyalására. Méltóztatnak tudni, hogy a tárgyalást a 29. §-nál szakítottuk félbe, amelyhez Barcsay Andor és Csermák Ernő képviselő urak nyújtottak be eddig Írásbeli módosítást. Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző : Justh János ! Justh János .* T. képviselőház ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Justh János: A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 29. §-ához erről az oldalról előttem felszólalt Preszly Elemér, Barcsay Andor és Csermák Ernő képviselőtársaim kimutatták, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan polgári peres eljárásban a meghatalmazási illetéknek 1 koronáról 1 korona 50 fillérre való felemelése tehát ez az 50%-os illetékemelés. (Igaz! Ugy van! balfelŐl.) Kimutatták, foglalkoztak azzal is, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan az, hogy a meghatalmazások ezentúl nemcsak polgári perekben, hanem büntetőperekben is illetékek alá esnek, amely meghatalmazások tudvalevőleg mindezideig teljesen illetékmentesek voltak. Erre vonatkozólag az előadó ur előadói beszédében következőleg indokolta meg, hogy miért tartja ő szükségesnek azt, hogy ezentúl a meghatalmazások büntető perekben is illeték alá essenek. Azt mondotta (olvassa) : »Főleg abból a szempontból vétetett fel a bűnügyi meghatalmazások bélyegilletéki kötelezettsége, mert Magyarországon, sajnos, igen elterjedt az alapnélküli pereskedés becsületsértési ügyekbén és a statisztikai évkönyv adatai szerint az utolsó évben több mint 200.000-et tett ki az ilyen becsületsértési, u. n. kofaperek száma. Ezeknek, miután tisztán magánérdeket képviselnek stb. . . .« En az előadó úrral szemben azt állítom, hogy 4 július 72-én, szerdán. bármennyire lekicsinyli ő ezeket a becsületsértés! pereket, amelyek leginkább az alsóbb néposztály körében fordulnak elő s azért az előadó ur.nagy büszkén kofapereknek nevezi ezeket a becsületsértési pereket, ezek nem tisztán magánérdeket képviselnek. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Mert, bocsánatot kérek, az az államnak, a társadalomnak érdeke elsősorban, hogy az egyén, ha bármely tekintetben összeütközésbe jön az érdeke egy más egyénével, bizalommal fordulhasson az állam bíróságához. Ha az állam a pereskedőknek ezt az illetékek mértéktelen felemelése által nehézzé vagy lehetetlenné teszi, hová vezet ez, t. előadó ur ? Ez előbbutóbb az önbíráskodásra fog vezetni. Az államnak, a társadalomnak feltétlen érdeke, hogy ha az egyénnek érdekei összeütközésbe kerülnek, bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, a bírósághoz. De nem is ez lesz a következménye az illetékemelésnek, jobban mondva ennek az uj illetéknek, mert hiszen most a bűnügyi ügyekben kirovandó illetékekről beszélek, nem lesz az a következménye, hogy az előadó ur által kofapereknek nevezett perek fogyni fognak. A javaslat ez intézkedésének hatásában elsősorban fog jelentkezni az egész javaslatnak egyrészről antiszocziális, másrészről ügyvédellenes tendencziája. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ennek az uj illetéknek mi lesz a következménye ? Egyrészt a perek nem fognak fogyni és ezentúl is el fognak menni ily perbe került emberek az ügyvédhez és ügyvédi közbejárást fognak igényelni és fognak fizetni ezentúl 1 K 50 fillért, amit eddig nem kellett fizetni. De ezáltal épen azt a néposztályt, amelynek ily perei vannak, tehát az alsó, a legszegényebb néjjosztályt sújtjuk, amely nem intézheti el a becsületügyeit lovagias utón. Itt az antiszocziális hatása az intézkedésnek. Másrészt az lesz a következmény, hogy ezentúl ily peres felek, akik eddig ügyvédhez mentek és ügyvédi képviseletet vettek igénybe, ily perekben maguk fognak elmenni, tehát itt az ügyvédellenes hatása a javaslatnak. T. ház ! Ha eddig a túloldalról nem terjesztettek elő a javaslat e szakaszához egyáltalán módosítást, ez azt mutatja, hogy a javaslatot a minister ur változatlanul kívánja a t. házzal elfogadtatni és elutasittatni kívánja Barcsay Andor és a többi képviselőtársam módosítását. Ugy is tudom, hogy elfogadásra nem fog találni egyik módosítás sem ; mégis arra kérem a t. házat, hogy Barcsay Andornak legalább azt a módosítását méltóztassék elfogadni, amelyet ő arra nézve nyújtott be, hogy a bűnügyi perekben a meghatalmazás ezentúl is illetékmentes legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Sza'ay Károly! Szalay Károly: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, mindazok, akik a szőnyegen levő tárgyat, a kérdés lényegét ismerik, egyet fognak érteni velem abban, hogy midőn a tárgyalás alatt levő 29. §-sal foglalkozunk
