Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országon ülés 1914 Julius 22-éiu szerdán. 9 azt a szakaszt, mint az egész javaslat egyik alkotó elemét, egyik részét, mindazon szempontokból kell és lehet megbirálni, amelyek az egész javaslat ellenében helytállóknak mutatkoznak. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A javaslat előterjesztésére, a javaslat indokolásának állítása szerint, az uj polgári perrendtartásnak életbeléptetése nyújtott alkalmat. Meggyőződésem szerint azonban ez inkább csak ürügy, a valódi ok pedig csak az a körülmény, hogy a kormány az illetékjövedelmeknek lényeges fokozását kívánta, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A javaslat indokolása megjelöli ezenkívül még azokat a czélokat is, amelyeket a javaslatnak egyes intézkedései hatékonyan fognak szolgálni. Ilyen czélul emliti meg először is a perek számának apasztását, másodszor a peres és perenkiviili eljárásnak gyorsítását. Meggyőződésem szerint ez inkább szemfényvesztés, mint valódi ezél és ok, (Igaz! Ugy van! balfélöl.) mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a peres és perenkivüli eljárásra vonatkozó illetékszabályok alkalmasak lehetnek az eljárás megdrágítására vagy olcsóbbá tételére, de azokat a czélokat, melyeket a javaslat ugy az általános részben, mint egyes szakaszok indokolásánál indokként felhoz, előmozdítani és hatékonyan szolgálni egyáltalában képtelenek. Mert mi okozza a perek számának szaporodását ? Az a bizonytalanság, mely főkép a magánjogi jogszolgáltatás terén felmerül (Igaz! Ugy van! bal felől.), ezt pedig hatékonyan orvosolni csak szabatos törvényalkotásokkal lehet. (Helyeslés balfelöl.) Ha az anyagi törvényhozás terén minden jogkérdésre, minden ügyletkötésre vonatkozólag az anyagi polgári törvénykönyv szabatos intézkedéseket tartalmaz, (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) olyan szabatos intézkedéseket, melyek a legtöbb kérdést nemcsak a jogászok és a szakértők, hanem még a laikus közönség előtt is világossá s könnyen érthetővé teszik (Helyeslés balfelől.) ha nincs vitás jogkérdés, ha maga a fél vagy ha erre nem képes, jogi képviselője a per megindítása előtt képes a helyezetet tisztán megítélni és belátni azt, hogy ennek a kérdésnek vitatása reá nézve egyáltalában semmiféle előnyt nem hozhat, ha ezt már az Ítélet meghozatala előtt tudhatja, akkor biznyára igen sok vitás kérdés per nélkül lesz a felek közt elintézhető. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ugyancsak igen fontos tényező a jserek számának apasztására vagyis a jogbizonytalanság megszüntetésére egy képzett bírói kar,' mely feladatának magaslatán állva, mindenesetre képes lesz már első fokban a pereket megfelelően és akként elintézni, hogy igazságos és szakértő ítélkezése előtt a felek meghajoljanak és további felebbezések által az ügyek számát ne szaporítsák. (Helyeslés balfelől.) Igen fontos dolog továbbá, mely azután kiegészíti az anyagi törvények megalkotásának jótékony hatását, a megfelelő állandó bírói gyakorlat, vagyis a törvények intézkedéseinek interpretálása . . . Elnök: Kérem képviselő ur, ez már a részKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. letes vita kereteit meghaladja ; ezt az általános vitában lehetett volna előadni, de itt, kérem, méltóztassék a szakaszhoz szólni. Holló Lajos: Arról beszél, hogy kevesebb lesz-e a per és ezt indokolja. (Zaj balfelől.) Szalay László : Én nagyon megértem az elnök ur intézkedését, mert nagyon természetes, hogyha valaki magát a kérdést behatóan nem ismeri vagy nem érti . . . Elnök : Kérem, én meg tudom ezt a kérdést érteni. Méltóztassék a figyelmeztetéshez alkalmazkodni. (Zaj a baloldalon.) Sümegi Vilmos : Nem ért hozzá ! Zavarja a szónokot. Elnök: Sümegi képviselő urat rendreutasítom. (Zaj balfelől.) Szalay László : Egyáltalában nem szándékozom vitába bocsátkozni az elnök ur rendelkezéseivel és igyekszem azokhoz alkalmazkodni. Mikor a javaslat indokolásával foglalkozom, akartam még, igen t. kévpi^lőház és igen t. elnök ur, beszélni arról, hogy azt a másik czélt melyet az illetékszabályozástól remélnek, nevezetesen a peres eljárás gyorsitásának kérdésével s foglalkozni akartam — hiszen ez is felhozatott mind az áltatalános indokolásban, mind a szakaszok részletes indokolásánál, mint olyan üdvös hatás, amely az illeték felemelésétől várható — mondom, — ezzel a kérdéssel is akartam behatóan foglalkozni (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) és rá akartam mutatni arra, hogy az eljárás gyorsítására a bélyegilleték bárminő felemelése hatást gyakorolni nem fog. Hatást gyakorolhat erre egy jó perrendtartás, amely a maga czéltudatos intézkedéseivel lehetetlenné teszi a perek elhúzódását. Rá akartam mutatni arra, hogy ezt a czélt szolgálja egy kötelességtudó bírói kar, amely a maga . . . Elnök: Ezeket már méltóztatott elmondani, épen ezért figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályoknak megfelelően csupán a 29. §-sal méltóztassék foglalkozni. (Helyeslés jobbról. Nagy zaj és közbeszólások a baloldalon : Ne zavarja a szónokot!) Szalay László: ... engedelmet kérek, nem vitatkozáskép mondom, csak emlékezetét akarom felfrissítem az elnök urnak, mert én az előbb a perek számának apasztásáról beszéltem, most pedig óhajtottam volna beszélni a peres eljárás gyorsításáról. Ez nézetem szerint egy kis különbség, de előrebocsátottam, hogy az elnök ur megakadályoz engem figyelmeztetésével abban, hogy erre a térre menjek, ezzel a kérdéssel tehát nem foglalkoztam, csak jeleztem, hogy mivel akarok foglalkozni. Ilyen viszonyok között tehát, amelyeket a szólásszabadság virágkorszakának nevezni nem lehet, tisztán csak ennek a szakasznak intézkedéseire szorítkozom. (Halljuk ! balról.) Ez a szakasz beszél a meghatalmazásokról polgári ügyben, bűnügyben, közigazgatási és bármely más ügyben vagy czélra kiállítandó meghatalmazásokról. Azt hiszem, minthogy itt elősoroltam a szakasznak szószerinti intézkedéseit, 2