Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
122 560. országos ülés 191Í Julius 23-án, csütörtökön. kozzam; az 57. §. második bekezdésében benne van: »az illetéket, amennyiben leróni nem kell«, vagy ugyanabban a szakaszban: »az illetéket akkor is le kell róni«. Az 58. §-ban »az illetéket így kell leróni«. Ha ezt mindenben igy visszük keresztül, akkor egy szakaszban nem lehet kivételt tenni. Kétségtelen, hogy a haladás a jelenleg hatályban lévő szabályokkal szemben igen jelentékeny lesz, mert ma ez a felebbezési illeték visszavonás esetében nem téríttetett vissza. Minthogy pedig a túloldalnak számtalan szónoka volt szives kiemelni, hogy az egész vonalon jelentékeny javítást és könnyítést eredményez az a módosítás, amelyet t. barátom, az előadó ur, a kormány megbízásából is előterjeszteni szives volt, tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék a 63. §-t nem a bizottság által javasolt szövegezésben, hanem az előadó ur által módosított szövegezésben elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. T. ház! A 63. §-hoz hét módosítás adatott be. A házszabályok értelmében elsősorban a szakasz bizottsági szövegére teszem fel a kérdést. Amennyiben ez nem fogadtatnék el, mint a hozzá legközelebb állót, Justh János képviselő ur módosítását szándékozom szavazás alá bocsátani. Amennyiben ez is elvettetnék, mint utána sorrendben az eredeti szöveghez legközcbb állót, Jaczkó Pál képviselő ur módosítását bocsátom szavazás alá. Amennyiben ez is elvettetnék, az előadó ur által ajánlott szöveget akarom döntés alá bocsátani. Amennyiben ez sem fogadtatnék el, Preszly Elemér, Bakonyi Samu és Csermák Ernő képviselő urak módosításaira teszem fel a kérdést ebben a sorrendben. Amennyiben pedig elfogadtatnék az előadó ur módosítása, a többi emiitettem módosítások elesnek. Elsősorban tehát kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 63. §.-t a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A ház a szakaszt a bizottság szövegezése szerint nem fogadja el. Kérdem másodszor, méltóztatik-e elfogadni a szakaszt a bizottság szövegezésében, Justh János képviselő ur módosításával? (Nem!) A ház ezt a módosítást sem fogadja el. Kérdezem, elfogadja-e a t. ház a szakaszt Jaczkó Pál képviselő ur módosítása szerinti szövegében? (Nem!) A ház ezt a módosítást is mellőzi. Kérdezem, elfogadja-e a ház a 63. §.-t az előadó ur indítványa szerinti szövegben? (Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur módosítása szerinti szövegében fogadja el s ezzel Preszly Elemér, Bakonyi Samu és Csermák Ernő képviselő urak módosításait is mellőzi. Következik a 64. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 64. §.-t). Einök: Ki következik szólásra? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Ez a szakasz a múlttal szemben a helyzet rosszabbodását jelenti, mert megállapítja azt, hogy amennyiben á felebbezés tárgya felemeltetik, a felebbezési illetéket is fel kell emelni. A régi törvény, az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §-a értelmében a sommás eljárásban a felebbezési kérelem fölemelése esetében a felebbezési bélyeg pótlására a 7. §. rendelkezése megfelelően alkalmazandó. A 7. §. pedig azt mondja (olvassa) : »Ha a kereseti követelésnek utólagos módosításánál fogva a pertárgy értéke oly arányban emelkedik, mely az értékhez képest megállapított magasabb illetéktétel alkalmazását vonja maga után: a magasabb illetéktétel csak a követelés módosításától kezdve felmerülő bélyegköteles j^erbeli cselekményeknél és iratoknál alkalmazandó.* Tehát csak onnantól kezdve jár a magasabb illeték, ahonnan a bejelentés tétetett. (Justh Gyula a terembe lép. Elénk éljenzés a baloldalon.) Már most én ennek daczára, hogy a múlttal szemben ez változást jelent, a magam részéről a javaslat ellen nem teszek kifogást és elfogadom ezt a szakaszt. Ha ennek daczára felszólalok, teszem egyszerűen azért, hogy dokumentáljam a mi objektivitásunkat minden tekintetben és igazolni akarjam, hogy én olyan intézkedést, még ha a múlttal szemben látszólag hátrányosabb intézkedést tartalmaz is, elfogadok ott, ahol annak a ráczióját megtalálom. Ennek a rácziója, igenis, megvan, mert amennyiben a 35. § szerint mi már megállapítottuk, hogy ott, ahol a felemelés vagy leszállítás történik, onnantól kezdve történjék egyúttal az illetéktöbbletek lerovása, nekünk itt ennél a szakasznál feltétlenül meg kellett tennünk ezt a különleges intézkedést azért, hogy a visszaéléseknek eleje vétessék, mi után,ha megengedjük egyszerűen azt, hogy a követelést minden külön illeték lerovása nélkül a felebbezési eljárásban felemeljék, akkor módot adunk arra, hogy egyszerűen kisebb összegekre jelentsék be a felebbezési, a felebbezés során pedig felemeljék, anélkül, hogy ebből rájuk nézve az illeték lerovásának kötelezettsége származnék, tehát illetéktelenül jutnának egy olyan előnyhöz, amelyhez a többi a maga / becsületes utján eljáró fél nem jutna hozzá. Én a magam részéről tehát a szakaszt ezeknek akiemelésével elfogadom. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur nyilatkozni? Hantos Elemér előadó : Nem! Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, s miután a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a 65. §. felolvasását. Rudnyánszky György ie^yző (olvassa a 65. §-t.) Elnök : Szólásra ki van feljegyezve? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: Köszönöm, nem élek a szólás jogával. Elnök: Tovább ! Mihályi Péter jegyző: Több szónok nincs.
