Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-551
62 551. országos ülés 19, tes tárgyalás végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett jelentés a szond—hódsági h. é. vasút engedélyezésének megtörténtéről ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi minister: T. ház ! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot a budapesti Nemzeti Színház uj épületének létesítéséről (írom. 1092). Egyúttal felhasználom ez alkalmat arra is, hogy már most röviden tájékoztassam a házat ezen törvényjavaslat benyújtásának indokairól. Mint már voltam bátor a költségvetés tárgyalásánál kiemelni, 1912-ban a színházépítés czéljaira eredetileg 3 millió korona volt beállítva, 600.000 K-ás évi részletekben. Midőn azonban a pályázók benyújtották terveiket, kitűnt, hogy a legkisebb költség, amelylyel a színház létesíthető, 3% millió K. Később maga az épitőbizottság a terveket részletesen áttanulmányozta és egyúttal külföldi utján tajjasztalatokat szerzett aziránt, hogy ujabb berendezések is szükségesek ezen színházba ; igy arra a meggyőződésre jutott, hogy a legtakarékosabb eljárás mellett is az épületre é,200.000 K szükséges. Ez nem is foglalja magában az épület belső művészi díszítését, amiről később fogok gondoskodni olyan módon, hogy a költségvetés rendes keretében a művészi czélok támogatására felvett összegből a színház felépülte után a belső részek művésziesen földiszittessenek. Minthogy egy hosszabb időre terjedhető építkezésről van szó, czélszerübbnek véltem ezt törvényjavaslat alakjában is a ház elé terjeszteni. De a pénzügyi szemponttól eltek ntve, más ndokok is vannak, amelyek kívánatossá teszik azt, hogy már most ez a kérdés a törvényhozás utján is szabályoztassék. Eltekintve attól, hogy eredetileg a Nemzeti Színház alapítása is törvényhozás utján eszközöltetett, ugy 1836-ban, mint 1840-ben, a színház elhelyezésének kérdése is nem könnyű feladat. Ugy a hagyomány, mint a régi emlékek is valóban kényszerítenek arra, hogy az uj színházat is azon a telken helyezzük el, amelyet eredetileg Grassalkovics Antal herczeg adományozott a nemzetnek és amely később, 1869-ben a Wesztermayerféle telek megvásárlásával kibővült. Ezen telek fekvése kedvező annyiban, amennyiben biztosítja a színház látogatását a közönség részéről, mivel a közönség részéről könnyen hozzáférhető. Viszont azon hátránynyal jár, hogy a városnak legnagyobb forgalmi góczpontján van, aminek következtében gondoskodni kell arról, hogy a színházat elhagyó közönségnek könnyű eloszlása és biztonsága kellőleg meg legyen óva. A szakértőknek, ugy a hazai, mint a külföldi szakértőknek egybehangzó véleménye alapján nélkülözhetetlen az, hogy az uj színház homlokzata a k július 8-án, szerdán. Muzeum-köruton beljebb jöjjön, mint amennyire a jelenlegi épület volt. Ez szükséges azért, mert egyrészt a közönség ily módon könnyebben eloszolhat, amikor a színházat elhagyja, másrészt szükséges esztétikai szempontból, amennyiben az épület egészen különleges jelleggel bir és igy elhelyezése csak akkor lesz czélszerű, ha az egész útvonaltól hátrább fekszik és jellege az elhelyezés által is külön kidomborodik. Sikerült a végrehajtóbizottság utján a kérdést olyképen megoldanom, hogy az épület 5 méter 15 centiméterrel beljebb jut a jelenlegi épületvonalnál, ami szükségessé teszi, hogy más oldalról terjeszkedjen. Ezen terjeszkedés csakis a szomszédos egyetemi alap telkén lehetséges és ott akkép oldatott meg, hogy a színház körülbelül 432 négyszögméter területet foglal el. Igy is azonban a jelenlegi állattani intézet és a Nemzeti Színház közt a legszűkebb helyen is 10% méter széles köz van. Továbbá óhajtandó közbiztonsági szempontból, hogy a gépház és a gépek nem az épületben magában, hanem azon kívül helyeztessenek el ; ennélfogva kívánatos, hogy az egyetemi alap területének egyik sarkán e célra 160 quadrátméter használtassék fel. Végül a színház díszletraktára eddig a kültelken nyert elhelyezést, ez azonban a színháznak évente 20—25.000 korona szállítási költséget okozott. Ha tehát sikerülne ezt a beltelken, a színház közelében elhelyezni, akkor ezen költséget megtakarítjuk. Ez keresztülvihető lesz a jövőben, ha a vegytani intézet átépül vagy máshová helyeztetik el és ott a színház czéljára egy díszletraktár épül. Minthogy azonban ezen telkek az egyetemi alaphoz tartoznak, szükséges volt ö felsége beleegyezését kikérnem, amelyet, tekintettel a nagy nemzeti kulturális érdekre, ö'felsége engedélyezni és megadni kegyes volt. Ilyen elhelyezés és térfoglalás mellett azonban a színházépület hátsó része, amely egyenes vonalat képez, nem jut párhuzamba a szomszédos szálloda telkével. Az elhelyezés oly módon törtérák, hogy a Rákóczi-ut felől a szinház és a szomszédos telek között 6 méter köz marad, viszont az egyetemi teleknél a szinház és a szálloda között 15 méter köz marad, ennek folytán a köz átlagban 10.5 méter széles. Kívánatos lett volna e kérdést véglegesen megoldani, oly módon, hogj^ ott egy utcza nyittassék, amely hivatva lett volna lebonyolítani a forgalmat ugy a szinház, mint a szomszédos telek részéről, ez azonban jelenleg a szomszédos telek tulajdonosa érdekeinek megsértése nélkül nem volt lehetséges, amint más részről nem lehetett az épületet sem előbbre tolni, mert akkor nem biztosítottuk volna azt az 5 méternyi helyet, amely a közönség számára a muzeum-köruti járdánál szükséges. Justh János: Az önálló bankról beszéljen! (Zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: Ennek folytán a kérdést jelenleg csak
