Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

55n. országos ülés Í9íh Julius 7-én, kedden. 33 adványok, jegyzőkönyvek stb. után 100 K-ig 50 fillér, 100 K-nán felül egy korona illeték jár; tehát megtartja körülbelül a régi bélyegilletéket, kivéve a 40 fillérnél, ahol 25%-os -emelkedés van és ez megvan mindenütt, végig az egész javaslaton. Azonban ehhez a szakaszhoz a pénzügyi bizottság hozzátoldotta azt az intézkedést, amely szerint ha a beadványokat több példányban kell benyújtani, csak három beadvány, három példány melléklete után kell a szabályszerű illetéket leróni. Ez az intézkedés, mint már voltam bátor emliteni, bennfoglaltatott az 1894: XXVI. t.-cz. 3. §-ában, tehát lényegileg a régi törvénynyel egyező. Mégis van egy kölönbség és pedig megint a jogkereső közönség rovására, az, hogy eddig csak a másodpéldány melléklete után kellett mellékleti bélyeget leróni, most pedig a harmadik példány melléklete után is kell fizetni. A javaslat 5. §-a a szóbeli bejelentéseket tárgyazza és megállapítja, hogy a polgári bíróságok előtti eljárásokban, ha a felek vagy harmadik személyek keresetlevelet, felebbviteli vagy olyan kérelmet, bejelentést, nyilatkozatot terjesztenek elő, amely illeték alá esik, akkor ez a szóbeli előterjesztés, ez a kérés, ugyanolyan bélyegilleték alá esik, mint ha Írásban terjesztetett volna elő s a bélyeget vagy a bejelentésről felvett jegyzőkönyvre, vagy egyébként arra a helyre kell felragasztani, a hova a bejelentés íratott. Ha a szóbelileg előterjesztett keresetlevelet később írásban beadják, akkor már az írásbeli beadvány után az illetéket nem kell leróni. Ezek az intézkedések megfelelnek az eddigi törvényes eljárásnak és alig difikutálhatók. Az előbb már voltam bátor emliteni, amikor a felebbviteli beadványról szóltam, hogy a felebbviteli beadványoknál és a jegyzőkönyveknél nóvum van, amennyiben minden beadvány és minden jegyzőkönyv után az illetéket kétszeresen kell leróni. Ez meg volt a jegyzőkönyvre nézve a múltban is, ezt a 6. szakasz fentartja a jövőre is és megállapítja azt, hogy amennyiben a felebbezés folytán nyilvános előadás utján intéztetik el az ügy a nyilvános előadásról felvett jegyzőkönyv után bélyeget nem kell leróni; ha azonban áttérnek a szóbeli tárgyalásra, abban az esetben a bélyegköltséget és az illetéket utólag fizetni kell. Ami a 7. §-t illeti, az több nóvumot foglal magában. Megállapítja azt, hogy 100 K-ig 50 f, 100 K-án túl 1 K fizetendő minden olyan beadvány után, amely a polgári perrendtartás értelmében a jegyzőkönyvhöz csatolandó, azonkívül minden olyan iratmásolat, vagy jegyzőkönyvmásolat és annak melléklete után, amely abból a czélból állíttatik ki, hogy a féllel való közlést szolgálja. Ami az első részt illeti, t. i. azokat a nyilatkozatokat, amelyek a jegyzőkönyvhöz csatoKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. landók, ez egészen uj és alapul a polgári perrendtartás ide vonatkozó intézkedésein. Eddig, ha valaki a keresetet módosította, akkor a tárgyaláson ezt szóval előterjesztette, jegyzőkönyvbe vették, ezért külön illeték nem járt. Ezentúl a perfelvételi határnapon megjelenik a fél és keresetét módosítja. Ezt a módosítást írásban kell benyújtani s az a jegyzőkönyvhöz csatoltatik: ez az eljárás külön bélyeget igényel. Hasonló volt az eset a tárgyalásnál az ellenkérelem dolgában: alperes előterjesztette ellenkérelmét, ezt az ellenkérelmet jegyzőkönyvbe vették s ez után külön illeték nem járt. Most azonban ezt az ellenkérelmet, — s ez mutatja az intézkedésnek a fonákságát, — amely esetleg abból áll, hogy kéri felperest keresetével elutasítani és a költségben marasztalni, ezt az ellenkérelmet írásban kell benyújtani és ez után az ellenkérelem után külön bélyeget kell leróni. Hasonló az eset az előkészítő irat pótlása vagy kiegészítése esetén. Ha eddig előkészítő iratomból valami kimaradt, módomban állott azt a szóbeli tárgyalás alkalmával jegyzőkönyvbe vétetni és ezért semmiféle külön illeték nem járt. Ezentúl ezt is írásban kell benyújtani. Ha előkészítő iratomat módosítom vagy kiegészítem, ez után külön illetéket kell majd leróni. A felülvizsgálati eljárásban, ahol csak akkor van helye bizonyításnak, ha a bíróság eljárási szabályt sért és a bizonyítás épen ebben az irányban folyik, az ilyen irányú előterjesztést én eddig szóval megtehettem, az jegyzőkönyvbe foglaltatott, bélyegmentes volt. A jövőben az ilyen előterjesztést is irásba kell foglalni és ez után is bélyeget kell fizetni. Az utolsó pontban van egy intézkedés, amely azt mondja (olvassa): Ellenben a Bp. 245. §-ának utolsó bekezdésében említett külön jegyzőkönyvek első ive után az 1. §. 1. a) pontjában megállapított illeték jár. Ez a külön jegyzőkönyv a bizonyítás felvételére és a felek személyes meghallgatására vonatkozó jegyzőkönyv. Már most ami a mellékletek bélyegét illeti, ebben a tekintetben a múlttal szemben öszszevissza az a különbség, hogy mig eddig 100 K-ig a mellékleti bélyeg 20 fillér volt, addig ezentúl 30 fillér lesz, 100 K-án felül j)edig eddig 30 fillér volt, ezentúl 40 fillér lesz. Ugyanez áll a feketékre vonatkozólag is. Tehát méltóztatnak látni, itt is általában véve 25 °/o emelkedéssel állunk szemben. Ezek után a II. fejezet kezdődik, amely foglalkozik a birói határozatok és birói egyezségek után lerovandó illetékekkel. Az illetékeket több részre osztja és pedig a 11. §-ban tárgyalja a közbenszóló határozatoknak az illetékeit, a 12. §-ban vannak a, sommás visszahelyezési ós határigazitási perek, a bérleti perek, a 13. §-ban a házassági, kiskorusági és gondnok-