Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

lh- Julius 7-én, kedden. 34 550. országos ülés l'.t sági perek, a 14. §-ban jön az Ítéleti illeték és pedig aszerint, amint bélyegben vagy pénzben fizettetik, a 14. §. szól a bélyegben, a 15. §. pedig a készpénzben lerovandó illetékekről. Ami a közbenszóló határozatok illetékét illeti, . itt meg kell állapítani elsősorban azt, hogy itt az értékfokozat ugyanaz, ami volt az 1. §. a) pontjában megállapított beadványoknál. Azonban az illeték maga már nem ugyanaz, hanem annak kétszerese és míg ott 50 fillérből indult ki és emelkedett 5 K-ig, itt kiindul 1 koronából és emelkedik 7 K-ig, azontúl 1 K-val emelkedik. Eltérés van azután abban, hogy mig az 1. §. a) pontjánál a 200.000 koronán felül a legmagasabb illeték 26 K, itt a legmagasabb 52 K. Ami a közbenszóló határozatok bélyegilletékét illeti, azok az eddigi törvényes intézkedések szerint ugy voltak megállapítva, hogy 100 K-ig 2 korona és 100 K-n túl 5 K volt. Ennek átlaga volt eddig 3 K és 50 üli. Ha már most itt az átlagot átszámítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy itt az átlag 5 K 50 fül. Újból hangsúlyozom, hogy 10.000 koronás ügyekig és értékfokig csináltam az átlagszámítást. A plusz tehát 2 K, ami megfelel 57% emelkedésnek és nem 25—30% emelkedésnek. Ha pedig méltóztatik az egyes értékfokozatok emelkedését "szembeállítani a múlttal, akkor a vívmány csak az, amit az előadó ur* kiemel, hogy t. i. a 100 K-n aluli ügyek illetéke leszáll 1 koronára. Ez pedig olyan csekély vívmány, hogy ezért magáért a javaslatot nem fogadhatjuk el. (Ugy van! balfelöl). Ha tovább megyünk, a legközelebbi illetéktételnél méltóztatnak látni, hogy 1000—1500 K-ig 5 korona, az emelkedés tehát 25%, 1500—2000 K-ig 6 korona, az emelkedés tehát 33%, 2000—2500 K-ig 2 K, az emelkedés tehát majdnem 70% és igy megy ez végig. Már most a közbeszóló határozatoknál még lényegesebb eltolódás van a múlttal szemben, amennyiben illetékezés alá von bizonyos cselekményeket, amelyek eddig illetékezés tárgyát egyáltalában nem képezték. Itt van a harmadik pontban a kesesettől való elállást megállapító végzés. Ez eddig ismeretlen fogalom volt. Ha a keresetemtől elállottam, akkor megszűnt minden per, ennek semmiféle konzekvencziája nem lehetett és viszont a bíróság munkája sem volt eddig igénybe véve, hogy ezt én még különlegesen honoráljam is, mert amennyibe igénybe volt véve, azt én a beadványra tett bélyeggel leróttam. Ugy-e, tisztába kell jönni azzal, hogy a keresettől én csak az ellenbeszéd előterjesztése előtt állhatok el, tehát mielőtt az érdemleges tárgyalás befejeződnék? Az ellenbeszéd után már csak perletételt tehetek, ha a pert meg akarom szüntetni s ez eo ipso bizonyos határozati illeték alá esik. Már most egy ilyen jogi cselekményt, egy ilyen perbeli cselekményt illetékkel megróni nézetem szerint lehetetlen dolog, ez magának az igazságszolgáltatásnak is olyan gravamenje, amely nem helyeselni való. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobahldalon.) Ha ideveszszük ezenkívül az 5. pontot, akkor látjuk, hogy az ítélet kiegészítését elutasító kérelem ugyancsak közbenszóló határozati bélyeggel látandó el. A dolog t. i. az, hogy ez akkor fordul elő, ha a fél véleménye szerint abba az ítéletbe vagy hiba csúszott bele, vagy abból valami lényeges rendelkezés kimaradt. Ha most a fél a maga igazának tudatában egy ilyen kérvényt ad be, hogy igazítsák ki az ítéletet, itt sem rosszakaratot nem lehet feltételezni, sem perhuzási czélzatot, itt semmiféle szempont nem merülhet fel, amely indokolhatná azt, hogy az illető bizonyos költséget fizessen, mégis ha ilyen kérelmet terjeszt elő és ha ezt a kérelmet elutasítják, akkor meg kell fizetnie utána az illetéket. Illetéket kell fizetni abban az esetben is, ha a bíróság idézést feloldó végzést hoz. Ez előfordul akkor . . . (Zaj a, jobboldalon. Halljuk! Halljuk! bal felölj Bakonyi Samu: Nyári tárgyalást akarnak, hát halljuk! (Elnök csenget.) Springer Ferencz: ... ha a polgári per alapján lefolytatandó tárgyalásnál a perfelvételi határnapon nem jelenik meg a felperes, ha alperes egyedül jelenik meg és kéri, hogy felperest utasítsák el keresetével, illetőleg — hogy most már ezt a perrend szerinti kifejezést használjam, amely az uj polgári perrendtartásban foglaltatik, — kéri az idézés feloldását. Ennek pandanja meg volt az eddigi sommás eljárásban, csakhogy nem ugy nevezték, hogy idézés feloldás, hanem egyszerűen visszavettnek tekintetett a kereset, s mig eddig ez a bírósági intézkedés semmiféle jogi Hetekkel nem járt, ma ezt is megterhelik jogilletékkel. Itt van azután még egy pont, amely eddig nem szerefielt a közbenszóló határozatok között az 1891 : XXVI. t.-czikk 8. szakaszában, t. i. az ujrafelvétel jogosultsága vagy kötelezettsége tekintetében hozott határozat. Ez arra az esetre szólhat, ha a per folyamán az egyik fél meghal és a j3er ennek következtében szünetel. Ha a per folyamán mondjuk a felperes meghal, akkor amikor az alperes folytatta a pert egy bizonyos ideig s az örökösöknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a pert folytassák, különösen akkor, mikor érzik, hogy ez a j>er el fog veszni, s ennek következtében az' alperes levegőben lóg, az ő költségei meg voltak, de nincs, akitől azokat behajtsa s ezért kéri a pernek újra való felvételét. Ez eddig egyszerűen ugy történt, hogy ő bejelentette az elhalt fél örököseit és a bíróság az örökösöket megidézte a tárgyalásra. Most azonban a bíróság elsősorban határozatot akar hozni ezen kérelem jogosultsága tekintetében egyrészt, másrészt abban a tekintetben is, hogy az illető felek kötelesek-e pe-