Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-550
32 550. országos ülés 1914 Julius 7-én, kedden. egyéb beadványokat illeti, vagyis nem azokat, amelyek az 1. a) pontban szerepelnek, ott egy négyes értékfokozat van megállapítva, még podig 100* K-ig, 100 K-tól 1000 K-ig, 1000 K-tól 5000 K-ig, és 5000 K-án felül és itt az illeték 100 K-ig 50 f-ben, 1000 K-ig 1 K-ban, 5000 K-ig 1 K 50 f-ben és 5000 K-án felül 2 K-ban van megállapítva. Ha itt keressük azt az átlagot, amelyet az előbb voltam bátor az 1. a) alatti illetékre nézve megállapítani, azt látjuk, hogy eddig 70 f volt itt az átlag, ezentúl I K 25 f lesz, ami 80°/o-os emelkedésnek felel meg. Egyéb birói eljárásokban a javaslat az 1. b) fokozatot állapitja meg és kivételt egyedül a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtásokra vonatkozólag tesz. Ebben van is jogosultság, mert ha helyes ez a javaslat egyéb intézkedéseiben, akkor feltétlenül helyes az, hogy a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás, amely tehát a keresetet, a perbeli beadványt mint ilyent pótolja, azon illetékfok alá essék, amely alá maga a kereset és fontosabb beadvány esik. Mondom, ezt kiveszi a javaslat az 1. b) alatti illetékből és az 1. a) alá sorozza. Igen súlyos és nehéz rendelkezés foglaltatik a 2. §-ban, még j>edig bizonyos birság jellegével bíró intézkedés az, mely ebben a szakaszban foglaltatik, mert bizonyos jogi cselekményekre az eddigi illeték kétszeresét állapitj a meg. Ezek a jogi cselekmények nem mind olyanok, melyek feltétlenül a felek ténykedésének az eredményei, hanem legtöbb esetben helyzetszülte szükségek, igy teli át alaptalanul és jogtalanul megterheljük a jogkereső közönséget és nem érjük el vele azt a czélt, amelyet szolgálni akarunk. Ezek a perbeli ténykedések, amelyekre a kettős illeték van előírva: az elnapolás, halasztás vagy határidőmeghosszabbitás iránti megegyezés vagy kérelem, uj határnap kitűzésére, az eljárás folytatására vagy az idézés ismétlésére irányuló kérelem, az aljjeres mulasztása alapján hozott Ítélet ellen beadott ellenmondás és olyan kérelmek, amelyek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása kell. A halasztásra vonatkozó intézkedések indoka abban leledzik, hogy ezáltal a halasztásnak elejét vegyék. De voltam bátor említeni, hogy ez nem mindig a feleken múlik; nem ők az okai annak, hogy valamely ügy halasztódik, hanem rendesen rajtuk kivül álló körülmény. De ha már elfogadom azt, hogy a halasztásnál az illeték kétszeresét követeljük, méltóztassék nekem indokot felhozni arra, hogy miért fizesse az a szegény jogkereső fél a kétszerest, ha a pert újból fel akarja venni. Mit vétett az a fél? Ha ő maga szüneteltette a pert, akkor megfizette az egyszeri büntetést azáltal, hogy ő szüntette meg és meghosszabbította a terminust ; miért fizessen most ujabb büntetést ? Kérdem továbbá, mi összefüggés van a kétszeres illeték és a hirdetménnyel kapcsolatos eljárás között? Miért kell dupla illetéket fizetni *ott, ahol az eljárás hirdetmény kibocsátásával kapcsolatos ? Ennek az indokát nem tudom megtalálni. Ez is bizonyítja, hogy ezek az intézkedések nem a polgári per érdekében, nem az igazságszolgáltatás javítása érdekében történnek, hanem csupán csak finánezszempontok vezették azokat, akik ezt a javaslatot megteremtették. (Igaz! TJgy van!) Ennek a 2. §-nak utolsó pontjában foglalt intézkedés igen nagy sulylyal esik a jogkereső közönségre azáltal, hogy mig eddig a fellebbviteli eljárásban csakis a jegyzőkönyvek illetéke volt kétszeres, addig ezentúl a fellebbviteli eljárás minden beadványa után a kétszeres illeték jár és pedig az 1. §-ban megállapított kétszeres illeték. Ez egy igazságtalan és semmivel sem indokolható intézkedés. A 3. §. a telekkönyvi eljárással és a czégjegyzéssel kapcsolatos beadványokra vonatkozólag intézkedik és azt mondja, hogy az első iv után járó illeték tekintetében az eddigi szabályok továbbra is hatályban maradnak, kivételt tesz azonban a telekkönyvi pótkérvények tekintetében, amelyekre nézve megállapítja, hogy ezek a 4. §. szerint bélyegzendők, vagyis 100 koronáig 40 fillérrel, 100 koronán túl 1 koronával. Már most megállapíthatjuk, hogy ez a múlttal szemben 28 filléres emelkedést jelent. Mert méltóztatnak tudni, hogy pótkérvények után eddig 72 filléres bélyeget kellett lerónunk, most azonban ez 1 korona lesz, Ez azonban nem volna lényeges. De itt van egy másik dolog. Azt mondja a javaslat a czégbiróságnál követendő eljárásnál, hogy az első példány első ive iitán a régi szabályok maradnak érvényben. És ezen szakasz utolsó pontjában azt mondja, hogy egyébként pedig az e szakaszban foglalt ügyekben a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Most kérdezem a t. előadó urat, hogy amennyiben a czégbiróságnál egy pótkérvény fog előfordulni, milyen bélyeg kell erre? A 3. §. ugyanis azt mondja, hogy a czégbiróságnál való beadványoknál ezen törvény rendelkezései irányadók, viszont az 1. §. 2. pontja azt mondja: egyéb birói eljárásoknál az első szakasz b) pontjában megállapított illeték fizetendő. Ha az én tisztelt ferenezvárosi polgártársam be fogja magát jegyeztetni, mint egyéni ezóg és visszaadják neki a kérvényt s ő egy pótkérvényt fog beadni, az 1. szakasz i) pontjának melyik skálája szerint fogja leróni azt az illetéket, amelyet neki a törvény szerint le kell rónia és amely eddig a régi eljárás szerint. 72 fillér volt ? Erre kérek felvilágosítást, mert ezen törvény alapján ós az itt megállapítottak alap ján, nem lehet ezt a kérdést tisztázni. A 4. §. az első példány második ivéről, a másod- és harmadpéldányról beszél s azok illetékét tárgyalván, megállapítja, hogy ezen be-