Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

550, országos ülés 19lí Julius 7-én, kedden. 31 hogy ezt a máris fonák helyzetet még rontsuk, pénzügyi nehézségekkel terheljük és drágábbá tegyük az igazságszolgáltatást. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Mit kontemplál ez a javaslat? Nem olcsóbbá tenni az igazságszolgáltatást és nem is jobbá, hanem drágábbá. (Igaz! TJgy van!) Ha egyéb szempontból nem is, már ebből a szempontból feltétlenül állást kell foglalni a javaslatnak ezen törekvése és intézkedése ellen, mert ugy érzem, hogyha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, nemcsak az adózók és a jogkereső közönség érdekének rovására történik, hanem magának az igazságszolgáltatásnak rovására is. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ezek után áttértek magára a törvényjavaslatra és annak részletes tárgyalására. A törvényjavaslat összesen 12 fejezetben foglalkozik a jogilletékekkel. Az első fejezetben tárgyalja a beadványoknak, jegyzőkönyveknek, mellékleteknek és felzeteknek bélyegilletékét, a második fejezetben a birói határozatoknak és birói egyezségeknek, a harmadik fejezetben a felebbviteli beadványoknak, a negyedik fejezetben egyéb okiratoknak az illetékét, ötödik fejezet pedig tárgyalja az illeték megállapitását és illetve az értékmegállapitást, a hatodik fejezet az illeték lerovását tárgyalja és ezt öt czimben eszközli, még pedig az első czimben foglalkozik a beadványok, jegyzőkönyvek, mellékletek és felzetek bélyegei lerovási módjának és időpontjának kérdésével, a második czimben a határozati illeték lerovásának módjával és időpontjával, a harmadik czimben az egyéb iratok bélyegilletékeinek lerovási módjával és időpontjával, a negyedik czimben a lerovásra kötelezettekről szól, az ötödik czimben az illeték lerovásáról, beszámításáról és visszatérítéséről általában, a hetedik fejezetben foglalkozik a községi bíróság illetékeivel, a nyolezadikban a választott bíróság illetékeivel, a kilenczedikben az értéktőzsde és termény- és gabonacsarnokok választott bíróságának illetékével, a tizedik fejezetben a szegényjoggal, a tizenegyedikben a vegyes rendelkezések foglaltatnak, mig a tizenkettedik az életbeléptetési intézkedéseket tartalmazza. Ami az első fejezetet illeti, mint említeni szerencsém volt, ez foglalkozik a beadványok, jegyzőkönyvek, mellékletek és felzetek illetékével és itt disztingvál, amennyiben különbséget tesz az első példány első ive utáni illeték között és az első példány második ive és a többi példányok utáni illetékek között, de különbséget tesz a polgári perrendtartás által szabályozott eljárásokban való illetékek között és az egyéb birói eljárásban való illetékek között, de különbséget tesz még a polgári perrendtartás keretén belül is a fontosabb és a kevésbbé fontos beadványok illetékei tekintetében is. Ha már most nézzük az értékfokozatot, amelyet megállapít a polgári perrendtartásban szabályozott eljárásokra, ahol vannak fontosabb és kevésbbé fontosabb beadványok, azt látjuk, hogy a fontosabb beadványok illetéke és értékfokozata a következőleg van megállapítva: 100 K-ig 50 fillér, 100 K-tól 400 K-ig 1'50 K, 400 K-tól 1000 K-ig 2 K, 1000 K-tól 1500 K-ig 2'50 K, 5000—10000 K után 5 K, innen kezdve minden további 10.000 K után további 1 K. az illeték, ugy hogy 200.000 K-n felül a jegyzőkönyv és a beadvány illetéke az az első példány első ive után 26 K-ig emelkedik. Ha ezzel szemben állítjuk a régi illetéket — mert hiszen csak így tudunk magunknak hü képet alkotni arról az adóemelésről, amely itt tulajdonképen lappang —, akkor megállapíthatjuk, hogy a régi törvény értelmében két értékfokozat volt: a 100 K-án aluli és a 100 K-án felüli értékfokozat; 100 K-án alul 40 fillér volt az illeték, 100 K-án felül pedig 1 K. Ennek a kettőnek átlagösszege 70 fillér, volt. Ha már most képet akarunk alkotni arról, hogy itt micsoda emelés történik, meg kell keresnünk az átlagos összeget. Itt azt az utat követtem, hogy olyan értékig mentem el, amely a mi gazdasági életünkben és a mi forgalmunkban körülbelül megfelelő. Ez az érték pedig a 10.000 K, mert a perek legnagyobb része 10.000 K-án aluli öszszegről szól. Ezt a 10.000 koronáig való értéket veszem alapul és keresem 10.000 koronáig az egyes értékfokozatok szerint lerovandó illetéket és azoknak összegét és ebből kapom az átalányt, akkor megállapíthatom, hogy ez az átalány az első példány első ive után a jiolgári perrendtartás által szabályozott eljárásban 2 K 75 fillér, szemben a múlt 70 fillérrel, ami tehát 300 °/o-os emelkedést jelent. (TJgy van! balfelöl.) A t. előadó ur azt mondta, hogy az emelkedés legfeljebb 25—30°/o és nem több. Leszek bátor az ő előadásával szemben hivatkozni egyszerűen az egyes tételekre. Menjünk végig az egyes tételeken és méltóztassék megállapítani, hogy mit jelent ez az emelkedés. Az 50 fillérnél egyszerűen 10 fillérrel több ; eddig 40 fillér volt, a 10 fillér többlet 25% emelkedést jelent. 400 koronától 1000 koronáig az emelkedés már 1 K 50 fill. lesz. Eddig volt 1 K, tehát a plusz 50 fill. Méltóztassék megkérdezni az előadó urat, vájjon ez 25 vagy 30% emelkedés-e, mert ez épen 50 %. De még szebben alakul a dolog, ha tovább megyünk. 400 K-tól 1000 K-ig már 2 K, tehát ez épen 100%. 1000 K-tól 1500 K-ig 2 K 50 fill., ez 300%. így megy feljebb-feljebb egyes tételeknél az értékemelkedés. Most vegyük a legnagyobb öszszeget, a 26 K-át, szemben az 1 K-val. Ez 2600 %-os emelkedés a múlttal szemben, (Ugy van! balfelöl.) nem pedig 25 ós nem 30%. Ábrahám Dezső: Kis, mérsékelt emelkedés! Springer Ferencz: Ami azután a polgári perrendtartás által szabályozott eljárásban az