Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-555

294 555. országos ülés 19Vi Julius 15-én, szerdán. csökkenését idézte volna elő, hogy aüt a nagyobb perek bármily nagy mértékű megilletékezésével egyensúlyozni nem lehetett volna. Azt pedig nyíltan beismertem az előbb és hangsúlyozom most is, hogy államháztartásunk helyzete azt nem engedi meg, hogy mi a törvénykezési bélyegilletékből való bevételt csökkentsük. Nem tették meg akkor sem, amikor a pénzügyi helyzet sokkal kedvezőbb volt, bocsánatot kérek, nem vagyok abban a helyzetben, hogy megtehessem ma. Már most méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy bizonyos perbeli cselekmények a jövőben el fognak maradni, hogy bizonyos beadványok •a jövőben lényegesen kevesbedni fognak. Méltóztassanak továbbá azt venni, hogy 28 millió koronát vettem fel a mostani törvényjavaslattal szabályozott illetékek bevételi összegének, ugy hogy .2,800.000 korona többlet előteremtetett, ami alig haladja meg az 1914—15-iki költségvetésben a polgári perrendtartás életbelépése folytán szükségessé vált kiadásemelkedést, már 10%-kos emelést kivan az egész vonalon. Mondom, méltóztassék tekintetbe venni azt is, — és ne tessék ezt lekicsinyelni — amit nem emiitettek, hogy a községi bíráskodás értékhatára 40 koronáról 50 koronára emelkedett, mert a polgári perrendtartás ezt igy kiterjesztette ; már pedig miután pereink 41%-a 100 koronán alul van, helyénvaló a feltevés, hogy ezeknek a pereknek jelentékeny része, amelyek ma járásbirósági perek voltak, átmennek a községi biráskodsá terére. (Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztassék azt is tekintetbe venni, hogy a járásbirósági eljárás illetékessége is felemeltetett az uj polgári perrendtartás által, ami mindenesetre e pereknél szintén a bevételek bizonyos csökkenését fogja jelenteni, mert a járásbirósági eljárásnál bizonyos előkészületi iratok elesnek. De méltóztassék azt is figyelembe venni, hogy az egész polgári perrendtartásnak intencziója, czélzata az, hogy a perek gyorsittassanak, — erre még esetleg a részleteknél rá fogok térni — hogy bizonyos perbeli cselekmények egyesittessenek, hogy például a tárgyalási jegyzőkönyv az eddigi terjengősség helyett sokkal rövidebben összefoglalva készíttessék. (Zaj.) Polónyi Dezső: Hát a mellékiratok? Polónyi Géza: Most is ugy van! Ábrahám Dezső: Nem is szabad másnak beirni, csak a bírónak ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Teleszky János pénzügyminister: S akkor meg méltóztatnak győződni, hogy ezeket az általam felsorolt körülményeket mind számbavéve, az általam kontemplált bevételi többlet elérése czéljából, a javaslatban tervezett mérvben kellett emelni egyes tételeket. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Már most az a kérdés, hogy minő összegeket várok én a javaslat révén. 4-^-5 milliót méltóztattak az urak felhozni és Springer t. képviselő ur, aki igazán nagy tudással tárgyalta ezt a javaslatot és igen nagy objektivitással is, habár igen erős kritikát gyakorolt, de objektív kritikát, csodálom, hogy abba a hibába esett, hogy költségvetésemnek egy passzusát félreértve,, azt igyekezett belőle következtetni, hogy én már a költségvetés összeállításánál is 5 milliónál nagyobb összeget irányoztam elő ebből a törvényjavaslatból. Indokolja pedig ezt azzal, hogy a költségvetés indokolásában, ahol az van, hogy a bélyegnél a bevételek 5 millióval emeltetnek, egy olyan passzus foglaltatik, hogy annak a bevételnek egy része, melyet e javaslat révén várhatunk, a jogilletékekből fog elszámoltatni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az 5 millión felül fog befolyni, hanem azt, hogy miután nem tudtam pozitive megállapítani, hogy ebből a törvény által kontemplált emelésből mennyi fog esni a bélyegben lerovandó illetékre és mennyi a készpénzben lerovandó illetékre, az egész várt többletet a bélyegnélirányoztam elő, bejelentvén a törvényhozásnak, hogy bekövetkezhetik az az eset, hogy nem fog annyi bélyegilleték befolyni, de akkor aztán be fog folyni a különbözet a jogilletékeknél. Nem is értelmezhető ez máskéjD ; de ha máskép volna értelmezhető, ez volt az intenczió, mely abban a passzusban kifejezésre jutott. De visszatérve az 5 millióra, ebben már az indokolás szerint is nemcsak a törvényjavaslatból várt bevételi többlet, hanem a természetes fejlődés, a természetes bevételi emelkedés is figyelembe volt véve. Hogy ez nem csekély, annak jellemzésére bátorkodom felemlíteni azt, hogy ez évben május végéig a tavalyi év hasonló időszakához képest 2 millióval, a költségvetési előirányzathoz képest pedig 1,200.000 koronával több folyt be bélyegjövedék czimén. Springer Ferencz: Természetes fejlődés ! Teleszky János pénzügyminister: Igen, de ez is benne van az 5 millióban. Polónyi Dezső: Ezt a jó gazdasági viszonyok okozzák! (Halljuk! Halljuk! jobb<j'elöl.)__ Teleszky János pénzügyminister: Én épen azért, meit statisztikám nincs, szám szerint pozitive nem tudom, hogy mennyi lesz a többlet, csak azt mondom, hegy az előbbi adatokból kitiinőleg, ha csak 2,800.000 K többletet akarok, elérni, az már 10%-os emelését involválná az összes tételeknek ceteris paribus. Ha most tekintetve veszem azokat az első bevételeket, amiket emiitettem és ha tekintetbe veszem, hogy a tételek átlagos emelését 20—25%-nál nagyobbra felvenni arra való tekintettel, hogy a perelinek igen nagy százaléka a kis per, alig lehet, akkor igenis arra a konklúzióra jutok, hogy mindenesetre 2 millión felül, 2—5 millió közt lesz legjobb esetben az az összeg, mely ezen a czimen bevételi többletként be fog folyni. Hogy mennyi, azt pozitive nem tudom, mert kétségtelen, hogy egyáltalában nem vagyunk még tisztában a perrendtartás hatásával sok tekintetben és különösen nem vagyunk tisztában egy körülménynyel — amire én igazán legnagyobb súlyt helyezek — hogy t. i. ennek a törvényjavaslat-