Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
278 555. országos ülés 191b Julius 15-én, szerdán. güket képviselő kisgazda-osztály is nagy nyomorral küzd, az iparososztály is megsokszorozva érezte az Isten sújtó karjának csapásait. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az önálló vámterület hiánya folytán az iparosságra nehezedő gazdasági veszedelem nyilvánvaló ; (Ugy van! a szélsőbahMabn.) ami pedig a kisgazdákat illeti, akik a beterjesztett illetékfelemelési javaslat folytán szintén a terhek nagy részét viselni lesznek kénytelenek, azokról pártkülönbség nélkül mindenki tartozik elismerni, ha csak a mostani rossz gazdasági évet veszi is figyelembe, hogy a mindennapi élet túlontúl nagy és sok nehézségével küzdenek. A múlt éveknek gazdasági válságait már-már kiheverték volna, amikor közbecsapott és végső reményeiket is letaposta a mostani rossz gazdasági termés. A kisgazda-osztály helyzetének javítására pedig az utóbbi időkben egyáltalában semmit sem tett a kormány ; sem az igazságtalan közteherviselésnek megszüntetésére, sem a fokozatos adónak behozatalára egyáltalában egy lépést sem tett, hanem ugy ezt a kisgazdaosztályt, mint a kisiparos és kiskereskedelmi osztályt képező néptömegeket sújtotta az utóbbi esztendőkben a dohány árának, a vasúti, a közlekedési költségeknek felemelésével. Napról-napra drágul a megélhetés ebben az országban és hozzá kell venni az állami adóterhekhez még azt is, hogyha teljes képet akarunk nyújtani éjien a kisemberek helyzetének megismeréséről, amire a t. igazságügyminister ur hivatkozott, hozzá kell venni ehhez a képhez azt is, hogy a városi és a községi pótadóterhek napról-napra emelkednek. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Jelenleg van folyamatban az egész országban a harmadosztályú kereseti adó kivetése ; itt is 25, 50. sőt 100%-os emelkedéssel állunk szemben. Elnök : A törvénykezési illetékekre vonatkozó törvényjavaslatról van szó; méltóztassék talán a tárgynál maradni. (Felkiáltások bal/elöl: Összefügg !) Bikádi Antal : összehasonlítás ! Kun Béla : A minister ur beszédére akarok reflektálni. Posgay Miklós : A minister ur kevesebbet szólt a bélyeghez ! Elnök : Posgay Miklós képviselő urat rendreutasitom. Kun Béla : Mindezekből látható az, hogy nem áll az, arait az igazságügyminister ur mondott, hogy ebben az országban ezen javaslat által a kisemberek anyagi érdekükben nem lennének megtámadva és uj terhek viselésére képeseknek nem bizonyulnának. Épen ezt bizonyítottam be ezen rövid előadásomban, hogy eddig is annyira tul van terhelve az adóknak különböző nemeivel a kisembereknek a nemzet gerinczét képező tömege, hogy ezeket a terheket továbbfokozni szerintem határozottan lelketlenség és állampolitikai szempontból nem a bölcsességnek, hanem a rövidlátó, uzsora politikának kifolyása. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Ez a különbség tehát a mi nézetünk és az igazságügyminister ur nézete között. És hogy én igazat mondottam, arra vonatkozólag kérdezze meg az igazságügyminister ur a nép millióit, akik künn élnek az országban az eke szarva mellett, vagy az iparos műhelyben, vagy a kereskedőnek pultja mellett, de kérdezze meg főszolgabirák és főispánok nélkül, kérdezze meg szabadon, népgyűléseken (Igaz l Ugy van! a baloldalon.) és be fogja látni, hogy én mindenben az igazat mondottam. T. képviselőház 1 Hivatkozott a minister ur arra, hogy ennek a javaslatnak előkészítésénél ő kellő figyelemmel volt a szakértői vélemények bekérésére, nem áll tehát meg az ellenzéknek az a vádja, minthogyha a hivatalos szakközegeket nem kérdezte volna meg. S a minister ur elmondja, hogy az ügyvédi kamaráknak egy-egy kiküldöttjét hivták meg szaktanácskozásra ide a fővárosba egy ankétre, tehát az ügyvédi kamarák, résztvettek a javaslat előkészítésének munkálataiban. Engedelmet kérek, t. képviselőház, amikor egy ilyen fontos, életbevágó javaslatról van szó, amely — ez vitán felül áll — az állam adófizető polgárságának nagy rétegét sújtja ujabb adókkal, akkor nem ide a fővárosba kellett volna egyes kiszemelt és kiküldött egyéneknek csoportosításából alakított szakértekezletet összehívni, hanem az egész javaslatot ugy, amint van — amint azt máskor is szokták tenni a parlamentarizmus igazi gyakorlásával, — le kellett volna küldeni oda az illető ügyvédi kamarák körébe, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) hogy azok saját maguk autonómikusan hozzák meg a határozatukat. Én bátran merem mondani, hogy egyetlen ügyvédi kamara nem lett volna ebben az országban, amely pártolta volna az elébe terjesztett javaslatot. (Igaz! Ugy van! a bál- és szélsőbaloldalon.) Mert hogy áll a helyzet % Egészen más az, ha ide az ügyvédi kamarák kötelékéből feljön egy-egy ember és résztvesz azon a szaktanácskozáson, amely sokszor ' csak informatív jellegű és egész más a helyzet, mint hogyha ott a tüz mellett, az egyes ügyvédi kamarák székhelyén bírálják meg a javaslatot, ahol függetlenül attól, hogy a szaktana cskozmányban részt vesz a minister vagy az államtitkár, tehát befolyás nélkül a kialakuló véleményre, függetlenül és szabadon megmondhatták volna az ügyvédi kamarák a nézetüket. Abban, hogy itt fenn egyes kiküldöttekkel tartották meg a szaktanácskozást és azon a minister ur vagy az államtitkár elnökölt, abban mindenesetre benne volt egy szelid nyomás, amely feltétlenül kikerülendő akkor, amikor szakvéleményt szabadon, függetlenül akarunk megnyilvánulásra bírni. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De ugy tudom, informálva vagyok róla, hegy azon az ankéten nagyon számos és lényeges tiltakozás hangzott el a javaslat ellen,