Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-552

166 552. országos ülés Í9ií Julius 9-én, csütörtökön. Budapesten két év kell egy sommás per befejezéséhez. Telekkönyvi ügyekben is nagyon szomorú állapotok uralkodnak a bíróságok előtt és e tekintetben sokszor nem is a bíróságok a hibásak, hanem hibás a mi elavult, rossz telekkönyvi rendszerünk, hibás az a szomorú állapot, hogy évtizedek óta nem tudták nálunk a betétszerkesztést dűlőre juttatni és befejezni és még ma is igen sok telekkönyvi hatóságnál és vármegyénél a régi Bach-korszakbeli telekjegyzőkönyvek vannak érvényben. Ennek eredménye azután az, hogy a telekkönyvi jog különböző vármegyénként és az országnak egyes részeiben, pedig egy jogállamnak, egy kulturáltamnak sztrukturájával össze nem egyeztethető az, hogy egyik vármegyében más legyen a telekkönyvi állapot, mint a másikban. Mondom, ha már ez a javaslat emeli az illetéket és ha már junktimot állit fel az illeték emelése és a polgári perrendtartás életbeléptetése között, akkor legyen a kormánynak gondja arra, hogy a birói eljárást s a bírósági tisztviselők helyzetét megjavítsa és tegye lehetővé azt, hogy a jogkereső közönség a maga igazát odavaló birák előtt kellő időben megtalálhassa. Ezeket voltam bátor a javaslatról általánosságban elmondani. Áttérve már most a javaslat egyes rendelkezéseire, (Hálljiűc! balfelöl.) leszek bátor itt is a magam észrevételeit, kifogásait megtenni, igen sokszor helyeslésemet is kifejezésre juttatni, mert hiszen vannak ebben a javaslatban olyan rendelkezések is, amelyeket megnyugvással fogadhatunk és helyeseknek akczeptálhatunk. Itt van elsősorban a javaslat 1. §-a. Eltekintve azoktól, amiket általánosságban előadtam, a magam részéről helyeslem a progresszivitást, különösen a nagyobb összegű pereknél. Módosítani óhajtanám a 100 K-tól 400 K-ig és a 400 K-tól 1000 K-ig terjedő ügyekben az 1 K 50 fillérre illetve 2 koronára kontemplált illetékeket és . . . Elnök'. Kérem, képviselő ur, ez talán mégis a részletes tárgyalás keretébe tartozik. (Nagy zaj a bál- és a széhobaloldálon. Felkiáltások: Ohó! Ez mégsem járja!) Ne méltóztassanak megjegyzéseket tenni az elnök figyelmeztetésére. (Nagy zaj balfelöl.) Csendet kérek. Rakovszky István: Ez mégsem járja. (Zaj.) Lovászy Márton: A javaslat rendelkezéseit nem lehet kifogásolni? (Nagy zaj!) Elnök: A képviselő ur azt mondta, hogy módosítani kívánná az egy korona 50 fillérre, illetve két koronára kontemplált illetéket. Ez mindenesetre a részletekbe vágó olyan megjegyzés, amely nem az általános vita keretébe tartozik. (Nagy zaj balfelől.) Rakovszky István: Hát akkor vedd az indokolást és azt olvasd! (Nagy zaj.) Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy az elnök figyelmeztetéseire nincs joguk megjegyzéseket tenni. (Nagy zaj.) Csendet kérek! Sümegi Vilmos (közbeszól.) Elnök: Sümegi Vilmos képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj.) Huszár Károly (sárvári): Ez provokácziója az ellenzéknek. Már provokál. (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Rakovszky István képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj.) Rakovszky István: Kit? Elnök: Rakovszky képviselő urat. (Nagy zaj.) Csendet kérek. t Rakovszky István: En nem is mondtam semmit! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Folytonos zaj.) Rakovszky István: A szomszédommal beszéltem. Csak szabad a szomszédommal beszélni. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. (Nagy zaj.) Justh János: Hát miről beszéljen ? A sóról vagy a Margitszigetről? (Nagy zaj.) Elnök: Justh képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos zaj.) Rakovszky István: Megint darabontokkal dobasson ki minket! (Nagy zaj a ház mindkét oldalán.) Elnök (csenget): Rakovszky képviselő urat ismételten rendreutasítom. Csendet kérek a ház mindkét oldalán. (Halljuk! Halljuk!) Preszly Elemér: Én nem akarom az elnök ur figyelmeztetését . . . (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon: Hol van Ráth Fndre ? Amerikában! Benn van a naplóban! Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Preszly Elemér: Anélkül, hogy az elnök ur figyelmeztetését kritika tárgyává tenném, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a magam részéről mindenkor iparkodtam a tárgyhoz szólni és azt a módszert követni, amelyet előttem szóló képviselőtársaim követtek. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Springer Ferencz képviselőtársamra vagyok bátor e tekintetben hivatkozni. Rakovszky István: Mindig igy volt! (Zaj.) Sághy Gyula: Nem is lehet máskép! Preszly Elemér: Áttérve már most t. képviselőház a javaslat 2. §-ára . . . Lovászy Márton (közbeszól). Elnök: Kérem Lovászy képviselő urat, ne tegyen megjegyzéseket az elnöki kijelentésekre. (Felkiáltások a baloldalon: Az szent! Folytonos zaj.) Preszly Elemér: Áttérve a javaslat 2-ik szakaszára, itt olyan sok inhumánus rendelkezést találok, amelyeket feltétlenül kritika tárgyává kell tennem. Nem győzőm eléggé kiemelni ezeknek az intézkedéseknek az inhumánus és