Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

551. országos ülés 191k Julius 8-án, szerdán. 121 gyarországon és mikor én nem arra akarom felszólítani, hogy beavatkozzék az osztrákok ügyeibe, mégis kénytelen vagyok kifejezni azon véleményemet, hogy Ausztriában is és mindenütt egyaránt egy következetes, nagy czélu, nagy konczepezióju politikát kell ebben a kérdésben vinni, hogyha nem akarunk egy katasztrófa elé nézni. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ez egy komoly dolog, amelylyel foglalkozni kell, amely igénybevehetnó ma a monarchia összes államfcrfiainak egész tehetségét, idejét és erejét, (Igás! Ugy van! balfelől.) amelynek megoldása sokkal szebb ezél volna a rninisterelnök előtt, mint itt egy valóban nem nemzetellenes, valóban nem dinasztiaellenes, valóban nem államellenes ellenzéknek a letörésére vállalkozni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a balés a szélsobaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Elnök : A ministorelnök ur kivan válaszolni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Én most igazán nem akarok ennél a kérdésnél polémiába bocsátkozni, mert akaratlanul — hiszen egyikünk sem akarja — de a polémia hevében olyan térre csuzhatunk épen ennél a témánál, ahol azután már a jóizlés lenne veszélyeztetve. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől. Elnök csenget.) Mostani felszólalásomnak egyedüli czélja az, bogy a t. képviselő ur második felszólalásának utolsó részére tegyek egy megjegyzést. Eszem ágában sem volt a délszláv kérdést kicsinyelni, eszem ágában sem volt tagadásba venni azt, hogy van komoly agitáczió, amely nem válogatós az eszközökben, s amely az öszszes illetékes tényezők éber figyelmét érdemli meg. S biztosithatom róla a t. bázat, legalább ami bennünket illet, hogy erről a kötelességünkről nem is fogunk megfeledkezni. Másrészről azonban amilyen baj volna a struczcz-politika, épolyan baj ennek a tagadhatatlanul meglevő bajnak a túlságos felfuvása, (Igaz! Ugy van! jobbfelol.) épen olyan baj bizonyos alarmista hangulatba való beállítás, épolyan baj a kapkodás ahelyett a következetes, zajtalan, csendes, eredményes munka helyett, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelol.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Gr. Tisza István ministerelnök: .. amelyre ennek a bajnak leküzdésénél talán még inkább szükség van, mint bárminő más kormányzati feladatnál. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Addig, amíg ezen a helyen leszek, mindent el fogok követni, hogy az illetékes faktorok mindenütt teljesítsék kötelességeiket, mindent el fogok követni, hogy az állapotok javíttassanak, a meglevő hiányok pótoltassanak, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) bogy a rendőri szolgálat is, de általában az az egész kormányzati tevékenység, amely ezen a téren szükséges, hatékonyabb és jobb legyen, mint KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. eddig volt; (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás balfelől.) de másrészről teljes erővel szembe fogok fordulni minden rémlátással, minden kapkodással és minden olyan jelenséggel, amely ellenségeket lát és ellenségeket fedez fel ennek az országnak és tovább menve, a monarchia másik államának lojális polgáraiban. (Élénk helyeslés jobbfelol.) Csak ezt kívántam megjegyezni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kivan a'képviselő ur még egyszer nyilatkozni? (Andrássy Gyula gróf tagadólag int.) Akkor felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a ministerelnök ur által gróf Andrássy Gyula képviselő ur interpellácziójára adott választ, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul veszi. Szólásra következik ? Szász Pál jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. Képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Gróf Andrássy Gyula t. barátom a szerajevói drámának előzményeivel foglalkozott kritikailag, ezzel hazafiúi és képviselői kötelességét teljesítve. En kénytelen vagyok annak közvetlen utójátékát a t. ház színe elé hozni, értem Ferencz Ferdinánd néhai trónörökös és hőslelkü neje temetését és e temetésnek körülményeit. (Halljuk! Halljuk!) Nem fog senkisem őszintén meghazudtolhatni engem, ha megállapítom, hogy e temetés egész lefolyása nem felelt meg a közérzület követelményeinek, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) nem felelt meg annak a mélységes érzelemnek, amely az egész lakosság lelkét eltöltötte, de nem felelt meg annak a helyes ösztönnek sem, amely öntudatlanul, a legegyszerűbb állampolgár lelkében is élt és amely azt sugallta neki, hogy a borzalmas esemény előzményei és' körülményei követelik az erkölcsi erőnek egy oly megmutatását, amelyre épen ez a szomorú gyászszertartás lett volna a legalkalmasabb. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Mólyen t. képviselőház! Nem csak egy egyszerű, emberileg megrendítő és tragikus kettős halálesettel állottunk szemben: szemben állottunk az osztrák és a magyar trón legközelebbi várományosának meggyilkoltatásával, még pedig egy oly háttérrel, amely e meggyilkoltatásnak, e bűntettnek messzemenő horderőt kölcsönözött és ahhoz messzemenő perspektívát fűzött. (Az eh löki széket Szász Károly foglalja el.) Egy politikai természetű, nagy veszélyeket rejtő, messze szétágazó összeesküvésnek esett áldozatul a trónörökös, egy oly összeesküvésnek, amely nemcsak az ő személye ellen, hanem az ő személyével oly hatalmi pozicziók ellen irányult, 1 amelynek megtartása e monarchiának és első16