Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

551. országos ülés Í91h Julius 8-án, szerdán. 99 kincstár ne károsodjék. De nem áll meg az a védekezés, hogy itt bizonyos kárpótlásra van szükség, hogy bizonyos elveszett beadványi illetékeket kell pótolni. A mint azt az 1. §-nál már kifejtettem, a perköltség biztosításának kérdése, a pergátló kifogás, igazolási kérelem, sorrendi tárgyalás, árfelosztás megvolt eddig is és ezután sem fog megszűnni, tehát ezen a czimen a kincstár semmiféle kárt nem szenved. annál kevésbbé,- mert a régi 5 koronás illeték helyett egyenesen 52 koronás határozati illetéket állapit meg. Az előbb emiitettem, hogy rendkívül súlyos jelentőségűnek tartom azt, hogy a jelzálog-kölcsönök szempontjából az 1894. XXVI. t.-cz. 27. §-át a t. minister ur ezúttal nem vette figyelembe. Annak illusztrálására, hogy ez mennyire súlyos jelentőségű, méltóztassék megengedni, hogy még egy ujabb motívumot hozhassak fel. Egész bélyeges illetékrendszerünk voltaképen jótékony osztrák hagyomány, nevezetesen alapszik az 1850. évi augusztus hó 2-án kelt nyilt |>arancson. Ennek a nyilt parancsnak intézkedéseit vette át jórészben az 1875. XXXIV. t.-cz. is, amelyen ennek a nyilt parancsnak szelleme vonul át. Már pedig az osztrák kincstár, különösen az 50-es években, amikor devalváczióval és egyéb kincstári nehézségekkel kellett megküzdenie, mint tudjuk: sohasem az állampolgárok mentesítését, hanem minél nagyobb mértékben való megadóztatásukat tervezte. Egész bélyeg- és illctékrendszerünk ennek a nyilt parancsnak motívumait viseli magán. Az 1875. évi XXXIV. t.-cz. bélyegilletékének tárgya nagyobb részben, ugyebár, a látható vagyon, vagyis a föld ós a ház, amely nem bújhat ki alóla; mert akár vagyonátruházásról, akár más, vagyont illető cselekményekről van szó, különösen ingatlanra vonatkozólag, az mind jogügylet alakjában kell, hogy jelentkezzék, mert a telekkönyv másként — amint azt Csermák Ernő t. képviselőtársam is emiitette — nem akczeptálja a dolgot. Már most ugyebár az ingatlannak feltétlenül illetékelés alá kell kerülni, akár akarja az illető polgártárs, akár nem, mert máskép a telekkönyv be nem. kebelezi a javára, csak ha bemutatja okiratilag. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy a mai időpontban körülbelül 13 milliárd adómentes papir van nálunk forgalomban. Méltóztassék csak ezt a ház és földbirtokhoz hasonlítani. (Helyeslés a baloldalon.) Ott a legutolsó kvadrátöl terület, hacsak épen nem hasznavehetetlen, ami adómentesnek van feltüntetve, tanyai terület, pocsolya vagy ilyesmi, ami kevés van, hála Istennek, nálunk, mondom, a legutolsó kvadrátöl terület horribilis illetékadózás . alá esik, viszont körülbelül 13 milliárdnyi óriási sommára tehető az adómentes papírok összege, amely nálunk forgalomban van. Ez okból szintén nem tartom helyesnek azt, hogy a látható, a megfogható vagyon, az ingatlan ily súlyos megadóztatás alá esik. Emiitettem azt, hogy mennyire kapitalisztikus jellegű bélyeg- és illetéktörvényünk. Ennek a jelzésére legyen szabad megemlítenem, hogy a minister ur is, bár gondolom, szeretne rajta segíteni, tudja, hogy mennyi adómentes papírunk van. Pl. a viczinális vasutak czimletei, záloglevelei ezeknek nagyobb, sőt túlnyomó része bélyeg- és illetékmentes. Xagyon furcsa dolog azonban, hogy vannak intézetek, amelyek zálogleveleket bocsátanak ki, ezek pedig különböző kedvezményeket élveznek. És nem is érdekes, hanem inkább szomorú, hogy viszont azon földbirtokosok, hitelt igénybe venni kényszerült polgárok, akik adóznak, nem részesülnek e kedvezményekben, amelyekben a nagy bankok, a kapitalisták részesülnek, mert a hitelt igénybevevőnek minden illetéket meg kell fizetnie, különben nem kapja meg a kölcsönt. Méltóztassék csak megnézni, amint az előbb említettem, a II. fokozatú bélyegilletéket, hogy mily horribilis összegeket fizet le a magyar föld- és házbirtok a II. fokozatú bélyegilleték révén és azután az a szerencsétlen törekvés is jutott érvényre, hogy a hitelbiztosítéki okiratokat is a régi egy korona helvett, most már szintén II. fokozatú bélyegilletékkel rójják meg, ami nagyon méltánytalan és helytelen, már csak azért is, mert a hitelbiztosítéki okirat váltókat tételez fel, e váltókat pedig, amelyek T. fokozatú illeték alá esnek, a bank kicseréli, mert ki kell cserélni, legalább negyedévenként, ritka esetben van hathónaposról szó. E szerint megint két bőrt huz le a rókáról a kincstár, vagyis a váltókicserélési illetéket is megkapja és a II. fokozatú illetéket. Az 1897: XXXII. t.-czikk alá eső kötvények és kamatilletmények eddig ki vannak véve az általános jövedelmi pótadó alól. Ez is illetékmentesitóse bizonyos értékpapíroknak, ami megint a földbirtok és agrikulturérdekek ellen van. Például hogy áll e tekintetben Poroszország ? Poroszország nem ismer semmiféle kedvezményt és illetékmentességet magánpapirok szempontjából, ami náluk lehetséges, azonban a mi meglehetős elzüllött közgazdasági viszonyaink között, fájdalom, nem vihető keresztül, mert a zálogkölcsönök rovására esnék és nem kapnának pénzt az emberek. Nagyon érdekes számadattal szolgálhatok még és ez az, hogy a földbirtok és a házbirtok végrehajtás utján történt átruházásának illetékértéke, hol tehát már szintén különböző kincstári bélyegilletékek, határozati bélyegek stb. érvényesültek, 1912-ben 46 millió volt. Ez is nagy megterhelése épen annak a nemzeti törzsvagyonnak, amely egyedül alapját képezi a kincstár összes jövedelmeinek. A földet terhelő telekkönyvi beadványoknak bélyege pedig, melyet most ugyan nem inéltóz13*