Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

96 551. országos ülés 19 mit jelent ez? Egy földbirtokos tönkre megy és 200.000 K-án felüli összegért elárverezik az ingatlanját. A földbirtokos nem fizette ki a cselédbért. Az tehát a felosztásra kerülő tömegből elégítendő ki. A fokozatos illeték alapjául veendő érték a 31. §. utolsó pontja szerint a felosztás alá kerülő egész tömeg értéke. Már most az a szegény cseléd, akit a földesúr elfelejtett kifizetni, elmegy a vételár-felosztásra, bejelenti elsőbbségi igényét, amint hogy a törvénykezési gyakorlat és a vonatkozó törvények biztosítják is neki az elsőbbséget. Ez a szegény ember végigjárja minden szomszédját, hogy összekunyorálja az 52 K-át, mert 200.000 koronán túli tömegnél ennyi illetéket kell leróni azért, hogy a maga 10—20 K-ját megkapja. (Félkiáltások a baloldalon: Hallatlan! Ellentmondás a jobboldalon.) Bakonyi Samu: Lehetséges ez? Teleszky János pénzügyminister: Nem! Ábrahám Dezső: Vagy én nem olvastam a rendelkezést, vagy az urak nem olvasták el. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bakonyi Samu: Nem lehet csendben maradni, ha ilyet hall az ember. Lehetetlen, hogy az igaz legyen. Rakovszky István: A minister ur felvilágosithat bennünket, ha nem így van! Teleszky János pénzügyminister: A képviselő ur kérdezte, hogy lehetséges-e ez; én azt mondtam, hogy nem lehetséges. Bakonyi Samu: Forradalmat csinál ez az ember lelkében! Ábrahám Dezső: Ha a minister ur lesz szives megnyugtatni, szívesen fogadom, azonban az én szerény judicziumom nem tudta máskép megállapítani; de ha a minister ur figyelemmel kiséri a törvényjavaslatot, ő is csak ezt hámozhatja ki. Azonban én bízom Hantos Elemér előadó urnak az ígéretében, hogy a módosítások egész tömegével fog előállani. En azt hiszem, ha módosításról van szó, akkor ez a szakasz elsősorban az, amely a módosítást maga után kell hogy vonja. T. ház! Itt van a mérsékelt felemelések egész tömege. Polónyi Dezső: Ötezerszázalékos mérsékelt emelés! Ábrahám Dezső: Van az még több is! Kiszámítottam, hogy van 5200%-os emelés is. Az 1. §-nál 2600%, a többinél még több. így van ez általában. Azt hiszem, ha arányszámot állapítanánk meg, kihozhatnánk legalább 1000%-os emelkedést és nem 20°/o-osat, mint a minister ur hangsúlyozta. Méltóztassék megnézni a 14. §. rendelkezéseit, amely a határozati illetékekről szól. Itt már kisebb tételeknél is 25% illetékemelés állapitható meg, a nagyobb tételeknél pedig 50%. A fokozatos illeték volt eddig 5.000 K-n tul 1'1%. Már most mit látunk? Egytől egyig 't Julius 8-án. szerdán. emelkednek a tételek. Pl. 10.000 K-ig 1*2%, 50.000 K-ig r3%, 100.000 K-ig 1'4% stb. Nem akarom felsorolni mind; 200.000 K-n tul pedig 1'6% az illeték a régi állapottal, 1'1%-kal szemben. Tehát itt is 50%-os emelkedésről van szó. Ha még hozzávesszük, amint hangsúlyoztam előbb is, hogy voltaképen nem a megítélt követelések összege után vettetik ki az illeték, hanem az alapul szolgált pertárgy értéke után, akkor az így bejövendő emelkedését a kincstári jövedelemnek alig lehet megbecsülni, mert hiszen nem 50%-os, hanem 100—150%-os emelkedéssel fogunk szembenállani. Itt van pl. a felebbezési illetékek rendszeresítése is, amelyet a 22. §-ban olyan bölcsen meg méltóztattak állapítani. Igaz, hogy 100 K-ig maradt ugy, mint volt. Ezt nem vitatom. De nem itt van a lóláb. Méltóztatnak gondoskodni egyéb progresszivitásról magában a 22. §-ban, a hol 25%-tól 400%-ig terjedő emelkedést találhatunk. A felebbezés illetéke, amely régebben 40 K volt, most 160 K-ig emelkedik és ha a felebbezési bíróság határozata ellen megy a felebbezés, akkor 20% az emelkedés, vagyis nem 160, hanem 190 K-val kell számolnunk, amely mint beadvány-illeték szerepel. Le kell ragasztani annak a szerencsétlen fiskálisnak a bélyeget, még arra sem várhat, hogy a kincstár ki fogja vetni fizetési meghagyás utján. Ha felebbezést beadunk, bekövetkezhet az anyagi tönkretétele mind a feleknek, mind annak a fiskálisnak, aki elég szerencsétlen volt ezeket a pereket elvállalni. T. képviselőház! Itt van azután a felfolyamodások illetéke. Ugyebár, eddig 2—4 koronás tételek voltak, 100 koronán alul és 100 koronán felül, most pedig 28 K-ik emelkednek a tételek. Nem vitatom, t. képviselőház, mert rosszhiszemüleg nem akarok eljárni, a fokozatosságnak behozása sok tekintetben, sőt azt lehet mondani, minden tekintetben helyes; nem is az ellen szólalok én fel, hogy a nagyobb perek, a nagyobb követelők és hitelezők és esetleg a nagyobb adósok ne legyenek megadóztatva, hanem csak azt mondom, hogy nem volt arra semmi szükség, hogy ott, ahol eddig 4 K illetékkel állottunk szemben, mint maximális illetékkel, most a fokozatot egész ad infinitum, 28 koronáig emeljük, ami ugyebár, azt hiszem,, itt ismét nem valami nagy mértékben nyilvánul meg. Tagadhatatlan, t. képviselőház, hogy vannak ennek a javaslatnak bölcs intézkedései, de viszont tagadhatatlan, hogy vannak rettenetességei is, amelyeket — el kell ismernem — még a régi javaslatból vett át ez az uj javaslat, ami azonban magában véve még nem lehet igazolása annak, hogy ezek az intézkedések ebben a javaslatban is fentartattak. Ilyen például az illeték visszatérítésének kérdésében elfoglalt álláspont. (Hdlljiűc! Halljuk! balfelol.) A 25. §., amely a felfolyamodásokról szól, azt mondja, hogy az a körülmény, hogy a fel-