Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

551. országos ülés 1914- Julius 8-án, szerdán. 95 hódítani. Most pedig újból megdrágítjuk a jel­zálogkölcsön-ügyletet Ezt maga a pénzügyminister ur sem akarja, azonban mégis bekövetkezik az, hogy a nagy­bankok nem fogják az illetéket fizetni, mert áthárítják azt a kölcsönvevó'kre. Oda jutunk tehát, hogy nem a kapitalistákat adóztatjuk meg, hanem azokat, akiket kímélni akarunk, akárcsak a sete mészáros, aki nem oda néz, ahova üt. (Ugy van! balfelöl.) De meg fogja nehezíteni a tervezett illeték­rendszer az üzleti forgalmat is, mert a hitelező bankok bármely szerződésnél, legyen az akár polgári, akár kereskedelmi ügylet, mindig tekin­tettel lesznek arra, hogy, ha perre kerül a sor, ki fogja a perköltséget fizetni. Pedig ma, ami­kor az üzleti élet úgyszólván teljesen béna, semmi sem okol meg olyan intézkedést, amely szintén az üzleti élet teljes lehetetlenné tételé­vel jár. T. képviselőház! A törvényjavaslatnak kü­lönösen kiáltó igazságtalanságaival kívánok még pár szóval foglalkozni. (Halijuk! Halljuk! bal­felöl.) T. képviselőtársaim is utaltak a 2. §-ra. Méltóztassanak megengedni, hogy felsoroljam, miféle ténykedésekért büntet ez a 2. §. a fel­emelt kétszeres illetékkel. Megbünteti ugyanis az elhalasztásért, az elnapolásért, ami, mondom, kivül fesik a felek hatáskörén, megbünteti a hir­detmények kibocsátásáért. Azután itt van a 11. §., amely, amint már volt szerencsém emlí­teni, részint régi perjogi alakulatokat, részben pedig uj alakulatokat állapit meg. A 11. §. 1. pontja ugyanis egy régi perjogi alakulat; ez intézkedik a perköltség és illeték fedezésére szolgáló biztosíték adásáról. Ez megvolt a régi perrendtartás szerint is, tehát ez nem szerepel itt mint uj dolog, de uj magának az illetéknek szempontjából; ugyanis ez nem esett fokozatos illeték alá, most az alá esik. Egy régi alakulat, amely a régi perrend­tartásban megvolt, a második pontban foglalt rendelkezés, amely a j>ergátló kifogásokról szól. Ezt az uj perrendtartás átvette a régiből, azonban nem biztosította a régi 2 és 5 K-ás maximális illetékeket; pedig amikor egy biró abból a szem­pontból határoz és dönt, hogy vájjon az a per elébe tartozik-e, vagy jDedig más hatóság elé, akkor voltakéjjen alig csinál érdemleges intéz­kedést és a bíróságnak ilyen ténykedéséért szintén felemelt, esetleg 50 K-ás illetéket követelni, igazán nem az igazságszolgáltatás érdeke, (ügy van! balfelöl.) Van ebben a szakaszban uj alakulatról is intézkedés, amelyet az uj perrendtartás létesí­tett : a keresettől való ellátást megállapító vég­zés. Ez az uj perrendtartás 186. §-ában van. Már most azt mondja az igen t. pénzügyminister ur az indokolásban, hogy ő az igazságszolgál­tatás érdekeit képviseli, amikor a perlekedést akarja korlátozni és meggátolni, itt pedig egye­nesen megbünteti azt, aki a keresettől eláll. Azért mondtam, hogy a javaslat rendelkező része az indokolással homlokegyenest ellenkezik. (Ugy van! bal felöl.) Itt van egy régi alakulat, amit az uj per­rendtartás szintén átvett, a prejudicziális ítéle­tek. Itt is fokozatos illetéket állapítottak meg, a mi a régi helyzettel szintén nem kongruál és szintén méltánytalan. A bíróság egy ilyen pre­judicziális ítélet megállapításánál szintén alig végez valami érdemes munkát. Amikor ezt a határozatot meghozza, csak bizonyos elvet jelent ki, azonban magának a pernek érdemébe alig hatol bele. Van megint egy uj alakulat, a melyet az uj perrendtartás létesített. Ezeket azért hang­súlyozom, hogy megezáfoljam azt a védekezést, hogy elveszett beadványokról és elveszett be­adványi bélyegekről van szó. Én azt hiszem, hogy ezen az üzleten is nyer a kincstár, mert azok az uj alakulatok, a melyeket az uj per­rendtartás létesített, feltétlenül equalizálják azokat a régieket, a melyek most kimaradnak, sőt ellenkezőleg: határozottan mondhatom, hogy bizonyos emelkedés konstatálható ebből a szem­pontból. Itt van egy uj alakulat: az idézést feloldó végzés. Egyenesen komikum, hogy egy tisztán blanketta-munkáért, a mit kiadnak a jegyzőnek, sőt nem is a jegyzőnek, hanem annak a segédhivatali tisztnek, annak a kezelőnek, a ki máról-holnajira törzsőrmesterségből került oda és el tudja azt látni, ezért esetleg 50 K-ás illetéket szedjenek. Az ilyen intézkedések nem alkalmasak a jóhiszeműség megállapítására. (Ugy van! a baloldalon.) Ez a 11. §. a blanketták egész tömegét honorálja 52 K-ás illetékkel. Azt még érteném, ha az érdemleges birói munkát honoráljuk, de hogy tisztán blankettamunkálatokért a kincs­tár 52 K-ás illetéket szabjon ki, az már nagyon is nagy ellenértéke annak az egytized krajezárba kerülő papírfogyasztásnak. Itt van az igazolás kérdésében hozott ha­tározat, amelyet a 11. §. újra a fokozatos ille­tékek közé sorol. Miből áll az igazolás ? Ugye­bár, önök közt is sok az ügyvéd. A nizus, hála Isten, az, hogy az igazolásoknak, ha csak nem rosszhiszemüek, helyt kell adni. Mi tehát itt a biró munkája P Hatályon kivül helyezi a meg­hozott ítéletet és az igazolásnak helyt ad. Majd­nem blankettamunka. Az ítéleti illeték már le van róva és íme, a kincstár megint jön egy 52 K-ás illetékkel. Uj alakulat az eljárás félbeszakadása vagy felfüggesztése esetében a felvételi jogosultság, vagy kötelezettség tárgyában hozott ítélet. Ebben is olyan kevés érdemleges munkája lesz a bíró­ságnak, hogy ezt fokozatos illeték alá vetni nem méltányos. Régi alakulat a végrehajtás utján befolyt összeg felosztása és a sorrend megállapítása tárgyában hozott végzés. Ezt is fokozatos ille­ték alá veszik a 11. §. 11. pontjában. Már most

Next

/
Oldalképek
Tartalom