Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-530

SO 530. országos ülés 19ÍÍ pitsuk meg azokat az alapelveket, amelyek keretén belül ez a községi kölcsönfelvétel lehető, állapítsuk meg a törlesztés minimális és maximális határát állapítsuk meg a fizethető kamat miiiimáhs és maximális határát és állítsunk fel egy szervezetet, egy a községeknek állandóan rendelkezésére álló és gyorsan működő szervezetet, amely ezeket a törlesztéses kölcsönöket és az ezek segítségével felállított intézményeket egyrészt igen szoros és szigorú műszaki, másrészt igen szoros és szigorú financziális ellenőrzésnek veti alá. Amint ez az ellenőrzés szervezve lesz, amint ezen ellenőrzés segítségével és ennek tudatában tisztában leszünk azzal, hogy a községek nem tévedhettek ezen a téren oktalanságokba, akkor az lesz a kötelességünk és az lesz elsősorban a magasabb fokú közigazgatás hivatása és kötelessége, hogy a községeket a maguk eljárási módjaira kioktassák s őket arra neveljék és ösztökéljék, hogy községi intézményeket állítsanak fel és azokat a maguk anyagi erejükhöz képest ilyen törlesztéses kölesönök felvételével fejleszszék tovább. (Helyeslés és tetszés.) T. képviselőház ! Az angol közigazgatás épen a községi intézmények felállítása terén gyönyörű szép fejlődést mutat fel, gyönyörű szép eredményekre hivatkozik s mindezeket a szép eredményeket a községek egyesítése utján érte el. Én igen sokat várok nálunk is a községeknek ezen egyesítésétől ; igen sokat várok különösen a járási bizottságoktól. És méltóztassék megengedni, hogy beszédemet egy olyan gondolattal fejezzem be, amely beszédem első és második témájával is összefügg és azokat összekapcsolja, befejezzem egy gondolattal, amely ezen felállítandó járási bizottságoknak és községi életünknek összekapcsolására vonatkozik. (Halljuk ! Halljuk !) Én ugy képzelem ezeket a járási bizottságokat a mi közigazgatási életünkbe beillesztendőknek, hogy ezek ne a tulaj donképeni középfokú közigazgatástól vegyenek el hatáskört, ne a tulajdonképeni középfokú közigazgatás terén működjenek, hanem legyenek ezek elsősorban par excellence községi szervezetek, működjenek ezek elsősorban a községben. (Elénk helyeslés.) Vegyük el a törvényhatóságtól és a középfokú közigazgatástól a községekre vonatkozó teendőket; vegyük el a községektől mindazon szerepeket és teendőket, amelyeknek teljesítésére a községek egyenkint nem alkalmasak s akkor egy gyönyörű szép hatásköre fog kifejlődni ezen járási bizottságnak, amely mint a legfontosabb és legelsősorban a közigazgatás egész menetére kihatással biró közigazgatási ág jobbá, tökéletesebbé fogja tenni a községi közigazgatást. (Tetszés.) És ha majd a közigazgatási reform és községi szervezetünk alkalmas módosítása után évek folyamán kifejlődik ezen járási bizottságnak a maga szervezete, kifejlődik az eljárása s emellett kifejlődik az a közfelfogás, amely ezt az eljárást vezetni fogja, akkor szentül meg vagyok róla győződve, hogy el fog következni egy olyan idő, amilyen április %k~én, pénteken. Magyarországon még soha sem volt: hogy jó közigazgatásunk lesz. A költségvetés elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Kostyál Miklós! Kostyál Miklós: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az előadó urnak a költségvetést a maga egészében oly szabatosan és élesen megvilágító beszéde után fölmentve érzem magamat az alól, hogy azzal per extensum foglalkozzam. S azért csak arra kérek engedelmet, hogy a költségvetéssel tárgyi kapcsolatban egyes részletkérdésekkel foglalkozhassam. (Halljuk ! Halljuk !) Mag £t RZ El körülmény, hogy a mának és a holnapnak legaktuálisabb kérdése a közigazgatási reform és hogy a t. belügyminister ur a pénzügyi bizottságban szives volt a vármegyei közigazgatás tervezet-reformjának alapelveiről igen fontos nyilatkozatokat tenni, erősen csábítanak arra, hogy azokhoz kapcsoljam észrevételeimet. Másrészt azonban ugy vélem, hogy az ügynek ilyen tárgyalásra előkészített stádiumában czélszerübb és talán ildomosabb is bevárni azt az alkalmat, amikor az törvényjavaslat formájában konkrét tárgya lehet tanácskozásunknak. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem vélek tehát hibát elkövetni, ha ez alkalommal a belügyi igazgatás körében figyelmemet közelebb eső aktualitások felé irányítom és így arra kérek engedelmet, hogy a községi adminisztráczió reformjára vonatkozólag néhány szerény igényű észrevételt és kívánságot terjeszszek elő. (Halljuk ! Halljuk I) Főképen az a nagyérdekü és kitűnő feldolgozásu adathalmaz, amely az Országos Központi Statisztikai Hivatalnak nemrég megjelent művében látott napvilágot, ösztönzött engem arra, hogy a községi autonómia sokféle vonatkozású viszonyaival foglalkozzam és azokat itt szóvátegyem. És én ugy érzem, hogy tartozom a nyilvánosságnak is azzal, hogy e jeles mű megjelenése alkalmából az Országos Központi Statisztikai Hivatal és a munka érdemes szerzője, Budai Oszkár tanácsos ur iránt hálás köszönetemet és elismerésemet kifejezzem. (Helyeslés.) T. ház! Nem kívánok felszólalásommal nagy területet bekalandozni, valamint a reform kérdéseit sem kívánom bevonni a közjogi viták keretébe és azt hiszem, hogy ez nagyon hálátlan feladat is volna, sőt talán el is érkezett már nagyon annak az ideje, hogy maga a közvélemény is halálos unottsággal fordulón el a közjogi szubtilitások terméketlen vitáitól és hogy a közvélemény is egész figyelmét a produktív és erőtadó munka konkrét feladata^ felé irányítsa. (Helyeslés.) Ezért óhajtanék a községi háztartás és vagyonkezelés mai állapotáról néhány szóval megemlékezni és az e téren szükségesnek mutatkozó s szükségessé vált reformra vonatkozólag néhány megjegyzést tenni. (Halljuk/ Halljuk/) Elsősorban a háztartás fejlődésének bajait feltáró tünetek és azok a jelenségek késztetnek erre a felszólalásra,