Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-544

5H. országos ülés 191b június 18-án, csütörtökön,. 527 A Sztranyavszky Sándor képviselő terűére emelt vád tekintetében ugyanazon Cservocs János és társait hallgattattak ki tanukként, akik Sztranyavszky Sándor terhére a súlyos testi sértés bűntettét elkövették és ezen figyelembe nem vehető tanúvallomásokon kivül a vád egyetlen egy olyan bizonyítékra sem hivatkozott, amely a bűnvádi eljárás során figyelembe vehető lett volna. Minthogy igy a képviselővel szemben még csak gyanuokok sem merültek fel arra nézve, hogy ezen kihágást elkövethette volna, ennélfogva a bizottság megállapítja, hogy a büntetendő cselekmény és a képviselő személye közötti okozati összefüggés hiányzik. Azon vád tekintetében, amelyet Cservocs János és társai viszonvádként emeltek és a büntető törvénykönyv 301. és 302. §-aira fektettek, a bizottság, anélkül, hogy belebocsátkoznék annak a ténykérdésnek vizsgálatába, vájjon a Cservocs János terhére elkövetett súlyos testi sértés vétségét csakugyan a kikért képviselők követték-e el, vagy nem, éppen a nyomozási iratokból rnegállapitja a következőket: Mivel ugyanazok vádaskodnak, akik Sztranyavszky Sándor képviselő ur terhére a súlyos testi sértés bűntettét elkövették s igy kétségtelen, hogy az ugyanazok által emelt ezen vád azon vizsgálat elrendelésének hatása alatt keletkezett, amelyet Cservocs János és társai ellen az ügyészség megindított s ennélfogva ezen viszonvád a zaklatás jellegét magán viseli; miután továbbá a nyomozat során a két ügyész már konstatálta, hogy a képviselők, ha el is követhették ezt a terhükre rótt cselekményt, ezt egy őket ért jogtalan, közvetlen és életüket falván veszélyeztető cselekmény elhárítására követték el, (ügy van! ügy van!) ami pedig nekik a büntető törvénykönyv értelmében büntetlenséget biztosit, és igy az okozati összefüggés a cselekmény és a képviselő személye között ezen esetből kifolyólag sem állapitható meg, ellenben a zaklatás esete igenis fennforog : mindezeknél fogva a bizottság azt javasolja a t. háznak, hogy sem Sztranyavszky Sándor képviselő ur, sem Almásy László képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag fel ne függessze. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, hogy ezen ügyekből kifolyólag sem Sztranyavszky Sándor, sem Almássy László képviselő ur mentelmi joga ne függeszstessék fel, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 11. pontja : a mentelmi bizottság jelentése Szepesházy Imre országgyűlési képvis előmentelmi ügyében. (írom. 1051). (Halljuk ! Halljuk !) Szász Pál előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Szepesházy Imre országgyűlési képviselő választása után volt ellenjelöltje, dr. Artim Mihály görög-kath. lelkész 1910 június 27-én feljelentést adott be a képviselő ellen, azt állítván, hogy a komlóspataki választóknak 1910 május 31-én este 6 órakor a komlóspataki parochiális udvarban 5 koronát ígért fejenkint azon czélból. hogy őket megvesztegesse és hogy ők ezen 5 korona fejében rászavazzanak. A mentelmi bizottság a tényállást megvizsgálván, megállapította azt, hogy Szepesházy Imre országgyűlési képviselő választása ellen peticzió adatott be. E peticzióban mindazok a vádpontok felhozattak, amelyek elképzelhetők és amelyek felmerülhetnek bármilyen peticzióban, tehát bennfoglaltatott a peticzió irataiban ugyanazon vádpont is, a kir. Curia pedig ezt elbírálta, e felett Ítélkezett és a vádat elutasitotta. Ugyanezen cselekménnnyel egy időben bűnvádi eljárás indult meg Szepesházy Imre egy állítólagos kortese, Midiik György komlóspataki lakos ellen is, amely alkalommal ugyanazon tanukat hallgatták ki, akikre a vádiratban, illetőleg a feljelentésben Artim Mihály hivatkozik és Midiik György komlósházi lakost a vád és következményei alól felmentették és a vádat elutasították. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a feljelentés teljesen alaptalan. Megállapítást nyert az, hogy Komlóspatak község a választás székhelyétől 4"1 kilóméterre fekszik és a vármegyei szabályrendelet szerint a hivatalosan és törvényesen megállapított fuvardíj öt koronát tesz ki. Megállapítást nyert az, hogy Szepesházy Imre a fuvarosnak öt koronát fizetett, ellenben semmi más czimen ilyen fizetéseket nem teljesített. Ennek a tényállásnak alapján tisztelettel a ház elé terjesztem és elfogadásra ajánlom a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Szepesházy Imre orsz. képviselő mentelmi joga ebben az esetben ne függesztessék fel. Elnök: Kivan valaki szólani ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Szepesházy Imre orsz. képviselő mentelmi joga ebben az esetben fel ne függesztessék, méltóztatik-e elfogadni: igen, vagy nem? (Igen !) Elfogadtatik. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 12. pontja. A mentelmi bizottság jelentése Juriga Nándor orsz. képviselő mentelmi ügyében (írom. 1052). Mayer Ödön képviselő ur, mint előadó, meg fogja tenni jelentését. Mayer Ödön előadó : T. ház ! Juriga Nándor orsz. képviselő ellen a pozsonyi kir. törvényszék indított eljárást és pedig azért, mert mulatozás közben, vendéglőben, czigányzene mellett mulatva, húsz tagból álló társaságban azt kiáltotta: »Hej, mi lesz a tótokból ? ! övék lesz a világ, megverik a németeket és a magyarok elszaladnak.« Ezért a