Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-529

38 529. országos ülés 19lí április 23-án, csütörtökön. vált lehetségessé, hogy a belügyi tárcza saját bevételei 392.495 koronával növekedtek. Hogy a hevételekkel mindjárt végezzek, és azokra ne kelljen visszatérnem, arra kivánom a t. ház szives figyelmét felhívni, hogy a hevételek közül, amelyek szaporodása 392.000 K-t tesz ki, a rendes bevételek emelkedésére esik 330.000 K, a rendkívüli bevételek pedig 60.000 K-val emelkednek. A rendes bevételek emelkedéséből 30.000 K az Országos Törvények és Rendeletek Tára több bevételére, 107.000 K az ápolási dijak emelkedésére 21.000 K, az egészségügyi intézmények gazdasági jobb jövedelmezőségére, 36.000 K a csendőrségi laktanyák után várható nagyobb megtérítésekre és a csendőrségnek egyéb jövedelmeire 60.000 K a székesfővárosi rendőrség fokozottabb bevételeire és végre 80.000 K azon átmeneti hevételekre esik, amelyet a kereskedelemügyi kormány térit meg a belügyministernek azokért a szolgálatokért, amelyeket a Fiumében rendszeresitett határrendőrség a kereskedelemügyi kormány felügyelete alá tartozó pályaudvarokon teljesít. A rendkívüli kiadásoknál jelentkező 60.000 K emelkedés a Gyulán létesített gyermekmenhely számára egyfelől Békésvármegye törvényhatósága által fizeteifdő 100.000 K, másfelől a Fehérkereszt-egylet által fizetendő 20.000 K, tehát összesen 120.000 K hozzájárulásnak második részlete gyanánt szerepel. Visszatérve ezekután a kiadásokhoz, itt mindenekelőtt örömmel konstatálhatom, hogy a kiadásoknak felemlített 9,777.032 K-nyi nagyobbodása a maga egészében a rendes kiadásokra esik, sőt ez az összeg a rendes kiadások emelkedését nem is meríti ki, mert a rendkívüli kiadásoknál 613.937 K megtakarítás lévén elérhető, ennek a két tételnek összevonásával megállapíthatjuk, hogy a rendes kiadások összemelkedése 10,390.969 K-át képvisel. Örvendetesnek mondtam azt, hogy a kiadások ezen emelkedése egészben a rendes kiadások növekedésére esik, azért, mert nézetem szerint a rendes kiadások az állandóság jellegével birnak, azok évről-évre megismétlődve jelentkeznek, tehát igénytelen nézetem szerint tulajdonképen csak azok képezik azt az erőforrást, amelyre az illető tárczának vezetője tervszerűen, rendszeresen számithat, és amely kiadások igénybe vételével ő a maga kormányzati ágát intézményesen is biztosíthatja. (Helyeslés.) Ha ezek után ezt a 10,390.969 K-t kitevő többletkiadást a parlamentáris ellenőrzés szempontjából akarjuk további vizsgálat tárgyává tenni, akkor nézetem szerint ezt az összegei két csoportra kell széjjelválasztanunk, mert e csoportok mindegyikével szemben más-más az a jogkör, amely a parlamentet az ellenőrzés alapján megilleti. Ezeknek a kiadásoknak jelentékeny része ugyanis olyan intézkedésekre esik, amelyek részint meghozott törvényekkel, részint a törvényhozásnak ma is érvényben álló intézkedéseivel függnek össze. Az idevonatkozó kiadások tehát természetszerűen mindaddig, mig ezek a törvények vagy törvényes intézkedések meg nem változtatnak, a költségvetésbe beállitandók, ezekkel szemben tehát a törvényhozásnak, a parlamentnek ellenőrzési joga tulajdonképen csak formális, és csak annak konstatálására terjed ki, hogy a törvényekből következő költségek tényleg beállittattak-e a költségvetésbe. (Ugy van! Ugy van !) Ilyenek gyanánt szerepel az 1904 :

1. és az 1906 : IX. t.-czikk alapján a tisztviselőknél bekövetkező automatikus előlépés czimén 102.235 K. Ide tartozik az a 120.000 K, amely az 1912 : LVII. t.-czikk alapján előlépő tisztviselők díjazására minfc többlet volt ebbe a költségvetésbe, már törvényes intézkedések alapján felveendő. Ide soroztam a magam részéről a 849.000 K-t kitevő nyugdíj többletet is, mert ez természetesen ismét egy törvényes szabálynak és intézkedésnek természetszerű folyamánya. Végül ide tartozik az a 2 millió korona is, amely a városoknak segély czimén megadatik, valamint ide tartozik az a 4 millió korona is, amely az 1913 : LX. t.-czikk alapján a jegyzők illetményeinek kiegészítése és szabályozása czimén van a költségvetésbe felvéve. Az egész összeg tehát, amelyre, vonatkozólag tulaj donképen a parlamentáris ellenőrzés szűkebb korlátok közé van szorítva, kitesz 7,071.235 koronát és igy tulajdonképen az összes kiadások emelkedéséből 3,319.734 koronát tesz ki az az összeg, amelynél a parlamentnek ellenőrzése a maga teljes valójában kell, hogy érvényesüljön. Épen ezért méltóztassanak megengedni, hogy ezekkel a tételekkel egy kissé részletesebben foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk !) Ezen 3,319.000 koronát kitevő — hogy ugy fejezzem ki magamat — le nem kötött kiadás, amely tehát tulaj donképen csak most lesz megszavazva és amely esedékessé csak a költségvetés elfogadása után válik, legnagyobb részében a közbiztonsági kiadásoknak továbbfejlesztésére fordittatik. (Helyeslés.) 1,937.051 koronát tesz ki azi az összeg, amely ezen a czimén, erre a czélra használtatik fel. Azt hiszem, hogy ha valaki tisztában van azzal, hog)~ egy modern alapon nyugvó államszervezet csak a közbiztonsági szolgálatnak modern alapon való szervezése nélkül képzelhető el, ha valaki tisztában van azzal, hogy a kultúra haladásával természetszerűen nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is folyton terjed és tágul a közbiztonsági közegek hatásköre, mert az élet mindig ujabb és ujabb viszonylatokat vet fel, amelyek az állam ellenőrző és felügyelő jogköre alá kell, hogy vonassanak; és ha végül nem akarunk szemet hunyni az elől, hogy kétségtelenül épen a közbiztonsági szolgálat volt az, amely nálunk a legutóbbi időkig meglehetősen elhanyagolt állapotban volt: akkor, azt hiszem, teljes méltánylással lehetünk a belügyminister urnak azon törekvése iránt, hogy a rendelkezésére bocsa-