Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-536
536. országos ülés Itílí május 6-án, szerdán. 409 tári hiányok felerészének fedezésére szolgáló és feltételesen visszafizetendő előleg 401.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Szepesházy Imre jegyző (olvassa) : A tárczát terhelő kölesönök. Rendes kiadások. IX. fejezet. 2. czim. Kiadás. Rendes kaidások. I. rovat. Tőketörlesztés. 306.090 K. Elnök: Megszavaztatik. Szepesházy Imre jegyző (olvassa.) .- 2. rovat. Kamatok 729.374 K. Elnök : Megszavaztatik. Szepesházy Imre jegyző (olvassa) : 3. rovat. Kezelési költségek. 1910 K. Elnök: Megszavaztatik. Szepesházy Imre jegyző (olvassa): A jelen költségvetési előirányzat alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből. Rendkívüli bevételek. IX. fejezet, 1. czim. Bevétel. Rendkiviili bevételek. 21,349.111 K. Elnök : Megszavaztatik. Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: Vagyok bátor indítványozni, hogy a pénzügvminister urnak az erdély részi fölgázterületen feltárt földgázból az 1913. év végéig átengedett mennyiségről szóló jelentése tudomásul vétessék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a földgázról szóló pénzügyministeri jelentést? (Igen!) Tudomásul vétetik. T. ház! Ezzel a pénzügyi táreza költségvetése is letárgyaltatván, befejeztük az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes tárgyalását. (Éljenzés.) A pénzügyminister ur kivan szólni. Teleszky János pénzügyminister: A 7 an szerencsém beterjeszteni az 1914—15. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot (ír. 1034) Tisztelettel kérem, méltóztassék intézkedni, hogy az szétosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Helyélés.) Egyúttal van szerencsém beterjeszteni egy törvényjavaslatot a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökről és a némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról (ír. 1035). Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék intézkedni, hogy ezen javaslat kinyomassék, szétosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Elnök : A. jiénzügyminister ur mindkét beterjesztett törvényjavaslata ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz fog utasíttatni. Miután mai napirendünk tárgyalását befejeztük, mielőtt az interpellácziók meghallgatására térnénk át, leszek bátor meglenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk !) Minthogy kívánatos, hogy a részleteiben is KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET. letárgyalt állami költségvetés a költségvetési törvény letárgyalásával részünkről minél előbb tető alá hozassék, és minthogy a pénzügyi bizottságnak a holnapi nap folyamán módja lesz a törvényjavaslatot letárgyalni, ehhez képest javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését jiénteken, folyó hó 8-ikán délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a további teendők iránti intézkedést tűzze ki. Ennek keretében módja lesz a j)énzügyi bizottság előadójának a költségvetési törvényre vonatkozólag a bizottsági jelentést előterjeszteni. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt határozatképen mondom ki. (Helyeslés.) Következnek az interpellácziók. Szepesházy Imre jegyző: Preszly Elemér! Elnök: Minthogy Preszly Elemér képviselő ur nincs jelen, interpellácziója töröltetik. Szepesházy Imre jegyző: Dr. G-iesswein Sándor! Giesswein Sándor: T. képviselőház! A gyülekezési és egyesülési jog kétségen kívül fundamentuma a polgári szabadságnak és az alkotmányos életnek. Már a régi rómaiaknál elismerte ezt a jogot a 12 tábla és a római fórum, amely úgyszólván állandó gyülekező helye volt a politizálóknak, ez volt az iskolája ennek a nagy politikai nemzetnek és mondhatom, ez alapította meg Róma nagyságát. Még a középkorban is a különféle egyesületek, czéhek tartották fenn az egyesülési jogot és mondhatjuk, hogy épen ezek a testületek voltak azok, amelyek a modern czivilizácziónak alapjait lerakták. Csak a XVIIl. század abszolutizmusa verte béklyókba az egyesülési és gyülekezési jogot, amely ellen azután a franezia forradalom emelte fel szavát. Az elnyomottak végre szóhoz jutottak és mint rendesen szokás akkor, amidőn ólomsulylyal nehezedik a hatalom az alsóbb néposztályokra, végre kitör elégedetlenségük, kitör a szabadság utáni óhajuk, nem néznek korlátokat, hanem mint a pusztító ár, ugy borítják cl a körülötte lévő földeket és okoznak helyrehozhatatlan kárt. A 48-as törvényhozás elvben a mi számunkra is meghozta ugy a gyülekezési, mint az egyesülési jogot. Sajnos, hogy mindeddig még nem ért rá a mi törvényhozásunk ennek az elvnek a szabályoz szabadság szabályozására; mert én elismerem azt, hogy minden szabadságnak legnagyobb védelmezője annak szabályozása, t. i. a visszaélések ellen való megvédelmezése. Jelen interpellácziómban egy tipikus esettel foglalkozom, amely mutatja azt, hogy a mi hatóságaink ezt a nagy elvet nem respektálják, mert itt oly esetről van szó, amelyben preventív eljárással, teljesen önkényes módon akadályozták meg azt, hogy magyar honpolgárok a gyülekezési szabadsággal élhessenek. Az eset a következő : A múlt év rnárcziusában az érsekújvári keresztényszocznális egyesület a következő beadványt intézte Érsekújvár fő52
