Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-535

53á. országos ülés 1ÚÍ k május 5-én, kedáeü. 35Í ségvetésbe 44.580 korona kiadás van beállítva, de ezzel szemben szerepel a harmadik czim alatt 92.000 korona bevétel, mint ezen erdő- és mezőgazdasági üzem hozama az első évben. Ezen bevétel itt kis összegben van beállítva, de biztos a remény, hogy a jövő évben ezen tétel emelkedni fog, mert hogyha a kezdet nehézségei át lesznek hidalva, ezen üzemben bevétele okvetlenül nagyobb öszszegre fog rúgni. Az 1913. évi költségvetésben szerepel 70.000 korona mint ujonczfelülvizsgálati költség. Ezen tétel épen az előbb említett uj rendszer alapján ezen a ezimen most megszűnik és be van olvasztva a második ezim 5. rovatába, a »magasabb parancsnokságok és hatóságok* rovatába, ahol azonban ezen ujonczjutalékok felülvizsgálati költségek 150.000 koronával vannak beállítva, minthogy természetesen az ujoncz jutalékok emelésével ezen költségek is emelkednek. A honvédség átszervezésével kapcsolatosan az egyes czimek a következő összegeket mutatják. A »központi igazgatás« czim összesen 3,703.000 koronával, vagyis 230.787 koronával többet tüntet fel, mint 1913-ban. Ebből 106.000 korona esik a honvédelmi ministerium adminisztratív viadásaira és 96.324 korona a honvédségi törvény megalkotása alkalmából felállított katonai programra alapján a ministeriumban szükségessé vált személyszaporitásokra. Ezen kiadások teljesen megokoltak, ha tekintetbe veszszük, hogy az uj véderőtörvény szerint az ujonczok száma 63%-kal nagyobbodott és igy természetesen a munka is emelkedett ezen tárcza körében. A rendkívüli kiadások e ezimen nem változnak, ellenben a rendes bevételeknél 8000 korona többlet van, amint már előbb emiitettem, épen a Vöröskereszt-palotában bébeadott helyiségek ozimén. A magasabb parancsnokságok és hatóságok cziménél összesen 6,282.000 korona van beállítva, tehát 381 ezer koronával több, mint az 1913. évben. Ebből a honvédségi törvény megalkotása alkalmával felállított katonai programm alapján a személyzeti állománynál szükségessé vált tételekre esik 159.000 korona és az uj katonai büntető perrendtartással kapcsolatosan megalakuló biróságok és ügyészségek szükségletére esik 28.000 korona, valamint ezzel kapcsolatosan szervezési változásokra 39.000 korona. Ezen czimben foglaltatik az ujonczfelülvizsgálati költség, 150.000 koronával. A csapatok cziménél a rendes kiadások emelkedtek. Ezek 61,625.000 koronát tesznek ki. vagyis a többlet a múlt évihez képest 10,767.000 korona. Ez összeg, melyen az egész honvédség szervezése alapszik, a következő főtételek szerint csoportosulnak: a gyalogság részére 1,895.000 korona, a lovasság részére 331.000 korona, a tüzérség részére 8 ágyuezrednél 5,606.000 korona, a tüzérség két lovas tüzérosztálya részére 889.000 korona, a várpalotai gyakorlótéren rendszeresítendő uj parancsnokság és katonai különítmény részére, beleértve 44.000 koronát, az erdő- és mezőgazdasági üzem költségeire, összesen 184.000 korona, az altiszti kérdés rendezésének e czimnél második részlet 998.000 korona, s a lövőszerszükséglet részére 210.000 korona van előirányozva. Ezek a számok tisztán mutatják, hogy itt a költségeknek kétharmadrésze esik tulajdonképpen a honvédségi tüzérség fejlesztésére és szervezésére. A tüzérségre ezen költségvetésben most már összesen 10,300.000 korona van előirányozva. A rendkívüli kiadásoknál az átmeneti kiadások emelkednek 2,280.000 koronával, ellenben a beruházások csökkennek 4,600.000 koronával. A bevétel e czimnél emelkedik az előbb említett 92.000 koronával a várpalotai erdőüzem bevételei következtében. A tárintézetek tétele emelkedik 52.327 koronával, ezt azonban a honvédség átszervezése indokolja. A nevelő- és képzőintézetek tétele összesen 2,627.311 koronával előirányozva, tehát 23.148 koronával kevesebb, mint az előző évben. Ezen megtakarítás azonban nem esik a nevelés és a kéjDzés rovására, mert e czim alatt az altiszti kérdés rendezésére 21.000 koronás többlet van felvéve. Élelmezési többletre van felvéve 26.000 korona, lőszükségleti többletre pedig 15.600 korona. A, megtakarítás onnan ered, hogy ezzel szemben az uj véderőtörvény megalkotása alkalmával megállapított katonai programm alapján szükségessé vált és ezen indokolásban részletesen kitüntetett változások történtek az állományban és ezek alapján a megtakarítás 162.000 korona. Ezzel szemben természetesen nem léphetnek már fel az előbbi költségvetésekben mindig felvett interkalaris megtakarítások, s ennélfogva ezen tétel fedezetéről gondoskodni kellett és az 61.246 koronával van beállítva. A bevételek e tételnél 88.000 koronával alacsonyabban vannak felvéve mint tavaly. Ennek oka pedig részben az, hogy az alapítványok kamatozása kisebb, mert az 5%-os papirjáradék konvertáltatott, másrészt pedig az egyes többi alapítványok már nem fedezték az ellátási költségeket és igy a különbözet, amely itt szükséges volt, e ezimen hozatott levonásba. A szakképzés cziménél 97.660 koronával kevesebb van előirányozva. Ez azonban onnan ered, hogy a kerületi tiszti iskolák központosittattak és ott történt a megtakarítás. — Az egészségügyi intézeteknél 81.904 korona többletkiadás van, ami természetes, mert hiszen a nagyobb jutalékkal a betegállomány is emelkedik. — A koronaőrség tétele úgyszólván változatlan; a menházaknál kevesebb a szükséglet, minthogy az elhelyezendő rokkantak száma mindig kevesebb. — Az alapítványi helyekre a közös katonai intézetekben változatlanul ugyanannyi irányoztatik elő, mint 1913. évben. A nyugdijak, amint említettem, emelkednek. — A tárczát terhelő kölcsönök törlesztésére változatlanul 1,025.542 korona van előirányozva, mint tavaly. Az elősoroltakból kitűnik, hogy honvéd-