Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-535

352 535. országos ülés i9ih május 5-en kedden. ségünk átszervezése a törvény értelmében az egész vonalon az uj kor követelményeinek megfelelően megtörtént; továbbá hogy mindnyájan csak büszkeséggel tekinthetünk honvédségünkre és nyugodtan vehetjük tudomásul, hogy a nemzet által e czélra nyújtott terhes és nagy kiadások tényleg czélszerüen, lehető takarékosság mellett körültekintéssel fordíttatnak haderőnk fejlesztésére. Ezeknél fogva, javaslom, t. ház, a pénzügyi bizottság nevében, hogy az előttünk fekvő költségvetést általánosságban elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Egyszersmind kérem a honvédelmi minister urat felhatalmazni az indokolásban részletesen előadott változtatások keresztülvitelére, valamint kérem számára az átruházási jogot megadni, hogy az egyes czimeknél a személyes járandóságok fedezetének elégtelensége esetére szükséges összegeket a másik czim tételének terhére kiutalhassa. Az átruházási jog megadását a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával az illető helyeken külön is kérni fogom. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Minthogy a ház határozata értelmében a honvédelmi tárcza költségvetésével kapcsolatosan tárgyalandók a napirendben felsorolt ministeri jelentések, most ezen jelentések előadóját illeti a szó. (Halljuk/) Simon Elemér előadó: Tisztelt ház! (Halljuk!) A honvédelmi tárcza költségvetésével kajícsolatban a honvédelmi minister urnak egy pár jelentése van napirendre tűzve. Ezeket vagyok bátor a véderő-bizottság megbízásából a t. háznak előterjeszteni. (Halljuk I) A 995. és a 996. sz. jelentések a m. kir. honvédség és a közös hadsereg katonai nevelő- és kéjjzőintézeteinek 1912. évi állapotáról szólnak, amelyek ezen években kielégítőknek mutatkoznak. A 997. sz. jelentés a császári és királyi katonai nevelőintézetekben a magyar nyelvi oktatás eredményéről szól és konstatálhatjuk ebből, hogy a növendékeknek kétharmada kitűnően vagy jól beszéli a magyar nyelvet, ami szintén teljes megnyugtatásunkra szolgálhat. (Helyeslés.) A 998. számú jelentése a honvédelmi minister urnak a honvédséghez áthelyezett közös hadseregbeli tisztek létszámáról szól. Ez a jelentés teljesen a rendes keretek között mozog, csak annyiban tér el, hogy a méneskar a honvédséghez osztatott be és a honvéd tüzérséghez is több tiszt helyeztetett át. A 999. sz. jelentés a hadmentességi dijalap álladékáról szól az 1912-ik évben, amelyből kitűnik, hogy a hadmentességi dijak nálunk Magyarországon kitettek 1912-ben 51,485.000 koronát, Ausztriában pedig 64,708.000 koronát. Ezen alkalommal megjegyzem, hogy kivánatos voína a mi hadmentességi törvényünket, a mely már elavult, ujjal pótolni, annál is inkább, mert Ausztriában és Boszniában is hoztak már ilyen uj törvényt. Ebben az uj törvényben a hadmentességi dijakat progressziv alapon kellene rendezni, (Élénk helyeslés.) amint az az emiitett ausztriai és boszniai j örvényekben is történt, mert igy a hadmentességi adónak maximális tétele in infinitum mehet, mig, nálunk ezidőszerint csak 200 koronáig terjedhet. Az 1000. számú jelentés a honvédmenház állapotáról a rendes keretek között mozog. Ezek után kérem, hogy ezen jelentéseket tudomásul venni méltóztassék. Elnök: A honvédelmi minister ur kivan szólni. B. Hazai Samu honvédelmi minister; T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Rövid felszólalásra kérek engedélyt, részint, hogy a t. előadó urak preczizitással tartott előadásait kiegészitsem azzal, hogy egy kis képet nyújtok a honvédség harczászati és organitórius struktúrájáról, részint azért, hogy épen ellentétben t. ministertársaimmal, ne adjak programmot, amiben talán a t. ház egyetért velem, hanem hogy igenis beszámoljak a ministeriumnak arról a tevékenységéről, amelyet azon a téren fejtett ki, a mely a társadalommal és a közélettel összefüggésben áll. (Halljuk ! Halljuk !) Ami a honvédség organizatórius képét illeti legjobb lesz, ha az 1911-ik évi állapotot, tehát a véderőtörvén}^ előtti állapotot összehasonlítom azzal az állapottal, amely 1920-ban, vagyis a véderőfejlesztés bevégeztével lesz. 1911-ig volt a honvédségnek 28 gyalogezrede 377 századdal és 10 huszárezrede 60 századdal, tüzérsége nem volt ; 1920-ban lesz 32 gyalogezrede 388 századdal, 10 huszárezrede 60 századdal, és végre 16 tüzérezrede 86 üteggel. 1911-ig a honvédségnek budgetje volt 62,562.000 korona, 1920-ban pedig lesz 120,102.000 korona. Az állománya volt : 1911-ben 4190 havidíjas, 28.580 legény és 7507 ló; 1920-ban lesz : 5247 havidíjas, 71.626 főnyi legénysége és 21.357 ló. Ez azt jelenti, hogy az állomány legénységben és tisztikarban 144 százalékkal fog emelkedni, a lólálomány emelkedik 200 százalékkal és a költség emelkedik 92 százalékkal. Ami az ecsetelt fejlesztés jelentőségét illeti, röviden szabad legyen megjegyeznem, hogy ez abban áll, hogy először is meg lesz adva nekünk a lehetőség arra nézve, hogy a tisztek, altisztek és a legénység jobban lesznek kiképezhetők, mint eddig, (Élénk helyeslés.) másodszor elimináltatik a póttartalék, tehát mintegy az az elem, amely kiképezetlen és ennek folytán a legnagyobb garancziánk lesz arra nézve, hogy komoly esetben mindenki szakszerüleg képes lesz kötelességét teljesíteni. (Élénk helyeslés.) . Hogy a tüzérségnek fejlesztése mily jelentőségg 1 bir, azt már korábbi beszédeimben kifejtettem és ismétlésébe nem bocsátkozom. Jelentősége a reformnak a mondottakon kivül még abban is áll, hogy háborúban a tartalék formáczióik nagyobb konzisztencziát fognak nyerni és a mozgósítás gyorsabban fog lefolyhatni. E fejlesztés, amely természetesen a pénzügyi és közgazdasági helyzet tekintetbe vételével történt, ha nem éri is utói a nagyobb államok ebbeli törekvéseit, mégis mindenesetre nagy lépést jelent előre ; s ezek után ama biztos reményemnek adok