Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-535

535. országos ülés 19ÍÍ május 5-én, kedden. 321 növendéket veszünk, akkor már ezen természetes szaporodás is lefoglal 500 tanitói állást. A felekezeti tanítókkal együtt ezer tanitói állás áll rendelkezésre. Minthogy azonban időnkint még nagyon nehéz helyzetben levő községi, vagy városi iskolákat is átvettünk a múltban, ennek folytán igen csekély azoknak a tanítóknak a száma, akiket olyan helyen alkalmazhatunk, ahol be nem iskolázott tankötelesek vannak. Ebből kitűnik tehát az, hogy a jövőben szükséges egy országos programmot kidolgozni az iskolák szervezésére nézve, (ElénJc helyeslés.) hogy igy lassacskán bevonjuk az iskolába mindazokat a gyermekeket, akik eddig iskolába nem jártak. E czélbdl a jövőben lehetőleg kerülni fogom azt, hogy létező nagyobb községi és városi iskolákat átvegyek, mert ezáltal megnehezitem azt, hogy az állami iskolákat olyan helyen szervezzem, ahol azok egyáltalában életszükségletet képeznek. (Élénk helyeslés.) A kérdés megoldása különben még igy sem igen egyszerű, mert nagyon sajátságos viszonyokkal állunk szemben. T. i. ha azt keressük, hogy 1908-ban hány községben nem volt iskola, akkor a statisztikai kimutatás szerint azt látjuk, hogy 1756 községben nem volt iskola, azonban ezen községekből 1380 község csatlakozott más községhez. Igy csak 375 község volt, amelyben nem volt iskola. Itt a tankötelesek száma volt 11.678, tehát félperczentje az összes tanulóknak. Ez olyan csekély szám, amely alig jön számításba. Tehát ebből azt kell következtetnünk, hogy a baj nem itt rejlik, annál kevésbé, mert hiszen ebből arról győződünk meg, hogy miután 1715 községben a lakosság száma 100—300, 97-ben pedig 100-on alul marad, ennélfogva épen 1800 község az, amelynek oly csekély volt a lakossága, hogy alig volt érdemes ott iskolát állítani. Tényleg azonban a statisztikai kimutatás szerint ennél sokkal több iskolaköteles van aki nem jár iskolába. A felszámításnál természetesen ki kell vennünk azon tanköteleseket, akik az iskolába járás alól fel vannak mentve. 240.000 olyan tanköteles van, aki nincs felmentve az iskolajárástdl. 100.000 olyan van, aki fel van mentve. Elzek a számok azonban évről-évre változnak ós nem pontos adatok, mert csak becslésen alapulnak. De ebből is kitűnik, hogy a bajt nem az okozza, hogy egyes. kisebb községekben nincs iskola, hanem a bajt két körülmény okozza. Az egyik az, hogy a tankötelesek hiányosan vannak ellenőrizve, tehát nem járnak iskolába sok olyan környéken sem, ahol iskola van. A másik ok pedig az, hogy Magyarországon, ugy a keleti hegyvidéken mint a magyar Alföldön, a nagy távolságok, a forgalmi akadályok, a tanyai rendszer miatt vagy egyes szállásokon, irtványföldeken igen nehéz iskolát állítani és a gyerekeket az iskolába behozni. E helyeken a tankötelesek bevonása az iskolába KÉPVH. NAPLÓ. 1910^-1915. XXIV. KÖTET. sokkal nehezebb kérdés, mintsem az első "pillanatra feltűnik, mert nemcsak iskolákról kell gondoskodni, hanem egyszersmind forgalmi eszközökről, vagy tán egyes közjDonti intézetekről, internátusokról. (Helyeslés.) T. barátom, a földmivelésügyi minister ur is volt szíves megemlékezni a gazdasági iskolák szükségességéről az ismétlő iskolákkal kapcsolatosan. Én magam is teljesen magamévá teszem nézetét. E tekintetben gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is kezdeményező lépéseket tett és önálló törvényjavaslat alakjában akarta a gazdasági iskolákat az ismétlő iskolák helyett rendszeresíteni és törvényileg szabályozni. E czélból 1908-ban be is nyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek tartalma körülbelül az volt, hogy minden község köteles vagy 20 holdat mezőgazdasági czélra, vagy 5 holdat kerti czélra adni kapcsolatban a gazdasági iskolával és ennek jövedelméből volna az iskola fentartva. Ki volt kötve azon törvényjavaslatban az is, hogy azon községek, amelyek 50%-nál nagyobb pótadót fizetnek, nem kötelesek ilyen gazdasági iskolát felállítani. Minthogy azonban a viszonyok azóta változtak és a községek legnagyobb részében a pótadó nagy mórtékben emelkedett, azt hiszem, hogy ezen az alapon ma alig lehetne ezen törvényjavaslatot megvalósítani. Mindenesetre gondom lesz, a földmivelésügyi minister úrral egyetértésben, hogy ezen ügyet tovább is fejleszszük, mivel a gazdasági ismeretek terjesztésére a néj) körében mindketten nagy súlyt helyezünk és hogy a gazdasági szakiskolák számát különösen nagyobb községekben szaporítsuk. (Élénk helyeslés.) Ha ilyen örvendetesen fejlődött pénzügyi szempontból az elemi oktatás ügye, természetesen kötelességgé válik, hogy az ellenszolgáltatásról is gondoskodjunk és kellően ellenőrizzük egyrészről azt, hogy a tankötelesek iskolába járjanak, másrészt, hogy a tanítók hivatásuknak megfeleljenek. (Élénk helyeslés.) Ez a czélja azon reformoknak, amelyekről egy év előtt a t. házban megemlékeztem, amikor említettem, hogy a községi és a megyei népoktatási fórumok között egy uj fórumot akarnék felállítani, a járási tanácsot, amely ezen ügyekkel foglalkoznék. (Élénk helyeslés.) Azóta közbejöttek t. barátomnak, a belügyminister urnak a közigazgatás reformjára vonatkozó tervei, amelyek ezen feladatomat még inkább megkönnyítik, mert azáltal, hogy ő is járási bizottságot állit fel minden járásban a közigazgatási teendők végett, ennélfogva ezzel össze lehet ezt az ujabb, iskolaügyi hatáskört kapcsolni, és akkor lehetséges lesz, minthogy maga a megye is államosittatik, az iskolák ellenőrzésénél a két fontos teendőt elválasztani : az iskolák közigazgatását, amely tisztán közigazgatási teendő, és az iskolák ellenőrzését pedagógiai szempontból, amely megint külön feladat. Ez eddig kizárólag a tanfelügyelőre 41