Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-534

554. országos ülés Í91í május 2-án, szombaton. 233 üzemre hátránynyal járnak, a legerősebben redukálni. (Helyeslés.) A t. földmivelésügyi minister ur tegnap tartott nagyszabású beszéde folyamán egy másik dologra is utalt és elmondott programmjában bejelentette azt, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatosan meg lesz oldva a mezőgazdasági felsőbb kiképzés is. Mindenekelőtt a legnagyobb elismeréssel kell adóznom a t. földmivelésügyi minister urnak azért, liogy ezt a kérdést végre-valahára megóvja. Ez oly kérdés, amelyet a gazdaközönség már körülbelül 20 év óta sürget, amely kérdésnek megoldására kaptunk Ígéreteket számtalan- ' szór, de azért megoldatlan maradt. A gazdasági szakoktatás ma ugy áll, hogy voltaképen betetőzve nincs, ami nálunk, mint mezőgazdasági államban, igazán félszeg állapot. A t. földmivelésügyi minister ur által kilátásba helyezett megoldás e kérdés rendezése terén nagy hiányt pótol és remélem, e megoldásnak folyománya lesz az, hogy a földbirtokosok fiai, akik ma az egyetemre csak azért mennek és jogot csak azért hallgatnak, hogy egyetemi kvalifikáczióra tegyenek szert, ezután örömest mennek majd a pozsonyi egyetemre. Ott majd az első két évet elvégzik, a jogi és a közigazgatási kiképzés alapjául szolgáló egyetemi tárgyakat hallgatják, azután két évre Magyaróvárra mennek, ahol gyakorlati irányban képezik ki őket, ugy hogy ha a főiskolát hallgatták és a gazdasági doktorátust letették, kétszeres kvalifikáczióval fognak birni, amennyiben lesz jogi és mezőgazdasági kvaliflkácziójuk és igy abba a helyzetbe fognak jutni, hogy saját vagyonukat odahaza szakszerűen kezelhetik és ha amellett a gazdasági doktorátus mellett a pozsonyi egyetemen kontemplált és gondolom, fél évre tervezett közigazgatási tanfolyamot is elvégzik és közigazgatási képesitésre is szert tesznek, nyugodtan léphetnek ki az életbe. Mert elvégre szép, ha valaki mögött vagyon áll. Ez biztosíték a jövőre. De a vagyon eluszhatik és azért nagyon helyes, hogy ha a magyarországi földbirtokosok, különösen a középbirtokosok közigazgatási képesitésre tesznek szert, mert igy mindenkor belehelyezkedhetnek a közigazgatás szervezetébe, állásokat foglalhatnak el, addig pedig, mig ennek szüksége nem merül fel vagy tenni akarják, mint szakképzett gazdák otthon birtakukat megfelelően vezethetik. Ez tehát igen szép programm és ismét csak azt mondhatom, hogy legnagyobb hálával vagyunk eltelve a földmivelésügyi minister ur és a kormány minden tagja iránt, hogy ezt a szép programmot már 16 évben meg akarják valósitani, mert ezzel valóban elévülhetetlen érdemeket szereznek. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Az igen t. födlmivelésügyi minister ur nagyszabású beszédében még helyes vámpolitikát is kilátásba helyezett és ezzel a termelés fokozását elősegíteni és a termelést megvédeni kívánta. Ezzel kapcsolatban legyen szabad felemlítenem, hogy épen most foglalkozom vámKÉPVH. KAPLÓ 1910 1915. XXTT. KÖTET. politikai kérdésekkel és tanulmányt, készítettem arról, hogy a mezőgazdasági gépek vámja a mai közös vámterületen belül mennyiben felel meg a mi igényeinknek és összehasonlítva a külföldi államok vámjaival, vájjon alacsonyak-e vagy magasak ? Legyen szabad ebből egyes adatokat ezitálnom és az igen t. földmivelésügyi minister ur szives figyelmét felhívnom arra a körülményre, amit be fogok bizonyítani, hogy az egész világon a legdrágább vámokat a magyar mezőgazda fizeti — és természetesen az osztrák mezőgazda is — a gépekért, mint eszközökért. A vámtarifa nálunk száz kilogrammonkint lokomobilok és magánjárók után — a közös vámterületet értve mindig — 21 K, Németországban csak 10.66 K. A gőzekék németországi vámja 474, nálunk 10 K. A gőzcséplőgépek vámja — attól függ, hogy 8 vagy 10 lóerősek-e — Németországban 4'5—533, nálunk 18 K. Az aratógépek vámja Németországban 5'33 K, nálunk 24 K. száz kilogrammonként. A kaszálógépek vámja nálunk 20 K, Németországban 8'29 K, a vetőgépeké Németországban 8'29, nálunk 24 K. Fogatos ekék vámja Németországban 947, nálunk 29 K. A mezőgazdasági gépeknél tehát a mi vámtarifafeltételeink a németországi vámtarifa tételeinek 2—3-szorosára rúgnak. Hogy mit jelent ez, arra nézve egész röviden csak annyit említek, hogy pl. egy egyszerű ekének beszerzését — fogatosekét értve alatta, mely 90—100 kg. sulylyal bír — a szerződéses 20 K-ás vámtétel megdrágítja 20 K-val, mert ára 90—100 K, de hogy az 100 K és nem 80 K, illetve 90 K, nem pedig 70 K, annak a vám az oka, mely ennyivel megdrágítja. Egy tömegczikknél ennek óriási jelentősége van. Itt van az aratógépek és kaszálógépek 24 K védővámja. Öriási vám, mely még hozzá egyszerű pénzügyi vám jellegével bír és ipari iparvédelmi jellege nincs, (Igaz! Ugy van!) mert a monarchiában kaszáló- és aratógépet úgysem gyártatnak. Ausztriában van valami kaszálógépipar, de aratógépet egyáltalában nem gyártanak. Mégis azért, hogy ez fennáll, a 3'5 mm. sulyu kaszálógép beszerzését még 80 K-val, a 8'5 mm. sulyu aratógépét 204 K-val mesterségesen megdrágítja. Itt vannak a vetőgépek, mütrágyaszórók és mindaz, ami a vámtétel ezen csoportjában benne foglaltatik, ezeknek vámja 24 K-val ven beállítva, a szerződéses vámtétel pedig 20 K. Ez is tömegezikket képez, mert vetőgépekből meglehetős sok kell a gazdaságban és ez annyira magas vám alá esik, hogy ebből behozatalunk 1912-ben összesen csak 1,112.000 K értéket képviselt. Hogy ez a szám mennyivel drágítja meg a vetőgépek beszerzését, arra nézve elég, ha felemlítem, hogy egy tizenötsoros vetőgépnek, melynek 400 kilogramm az átlagsulya és 550 K az átlagára, 96 K a vámja. Egy 21 soros vetőgépnek 500 kilogramm az átlagsulya és 730 K az átlagára, ebben a 730 K-ban azonban 120 K vám foglaltatik. 3ü