Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-534

554. országos ülés Í91í május 2-án, szombaton. 233 üzemre hátránynyal járnak, a legerősebben redu­kálni. (Helyeslés.) A t. földmivelésügyi minister ur tegnap tar­tott nagyszabású beszéde folyamán egy másik dologra is utalt és elmondott programmjában be­jelentette azt, hogy a pozsonyi egyetemmel kap­csolatosan meg lesz oldva a mezőgazdasági felsőbb kiképzés is. Mindenekelőtt a legnagyobb elisme­réssel kell adóznom a t. földmivelésügyi minister urnak azért, liogy ezt a kérdést végre-valahára megóvja. Ez oly kérdés, amelyet a gazdaközön­ség már körülbelül 20 év óta sürget, amely kér­désnek megoldására kaptunk Ígéreteket számtalan- ' szór, de azért megoldatlan maradt. A gazdasági szakoktatás ma ugy áll, hogy voltaképen be­tetőzve nincs, ami nálunk, mint mezőgazdasági államban, igazán félszeg állapot. A t. földmivelés­ügyi minister ur által kilátásba helyezett meg­oldás e kérdés rendezése terén nagy hiányt pótol és remélem, e megoldásnak folyománya lesz az, hogy a földbirtokosok fiai, akik ma az egyetemre csak azért mennek és jogot csak azért hallgatnak, hogy egyetemi kvalifikáczióra tegyenek szert, ezután örömest mennek majd a pozsonyi egye­temre. Ott majd az első két évet elvégzik, a jogi és a közigazgatási kiképzés alapjául szolgáló egyetemi tárgyakat hallgatják, azután két évre Magyaróvárra mennek, ahol gyakorlati irányban képezik ki őket, ugy hogy ha a főiskolát hallgat­ták és a gazdasági doktorátust letették, kétszeres kvalifikáczióval fognak birni, amennyiben lesz jogi és mezőgazdasági kvaliflkácziójuk és igy abba a helyzetbe fognak jutni, hogy saját vagyo­nukat odahaza szakszerűen kezelhetik és ha amellett a gazdasági doktorátus mellett a pozsonyi egyetemen kontemplált és gondolom, fél évre tervezett közigazgatási tanfolyamot is elvégzik és közigazgatási képesitésre is szert tesznek, nyu­godtan léphetnek ki az életbe. Mert elvégre szép, ha valaki mögött vagyon áll. Ez biztosíték a jövőre. De a vagyon eluszhatik és azért nagyon helyes, hogy ha a magyarországi földbirtokosok, különösen a középbirtokosok köz­igazgatási képesitésre tesznek szert, mert igy mindenkor belehelyezkedhetnek a közigazgatás szervezetébe, állásokat foglalhatnak el, addig pedig, mig ennek szüksége nem merül fel vagy tenni akarják, mint szakképzett gazdák otthon bir­takukat megfelelően vezethetik. Ez tehát igen szép programm és ismét csak azt mondhatom, hogy legnagyobb hálával vagyunk eltelve a föld­mivelésügyi minister ur és a kormány minden tagja iránt, hogy ezt a szép programmot már 16 évben meg akarják valósitani, mert ezzel való­ban elévülhetetlen érdemeket szereznek. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Az igen t. födlmivelésügyi minister ur nagyszabású beszédében még helyes vám­politikát is kilátásba helyezett és ezzel a termelés fokozását elősegíteni és a termelést megvédeni kívánta. Ezzel kapcsolatban legyen szabad fel­említenem, hogy épen most foglalkozom vám­KÉPVH. KAPLÓ 1910 1915. XXTT. KÖTET. politikai kérdésekkel és tanulmányt, készítettem arról, hogy a mezőgazdasági gépek vámja a mai közös vámterületen belül mennyiben felel meg a mi igényeinknek és összehasonlítva a külföldi államok vámjaival, vájjon alacsonyak-e vagy magasak ? Legyen szabad ebből egyes adatokat ezitálnom és az igen t. földmivelésügyi minister ur szives figyelmét felhívnom arra a körülményre, amit be fogok bizonyítani, hogy az egész világon a legdrágább vámokat a magyar mezőgazda fizeti — és természetesen az osztrák mezőgazda is — a gépekért, mint eszközökért. A vámtarifa nálunk száz kilogrammonkint lokomobilok és magán­járók után — a közös vámterületet értve mindig — 21 K, Németországban csak 10.66 K. A gőzekék németországi vámja 4­74, nálunk 10 K. A gőzcséplőgépek vámja — attól függ, hogy 8 vagy 10 lóerősek-e — Németországban 4'5—533, nálunk 18 K. Az aratógépek vámja Németország­ban 5'33 K, nálunk 24 K. száz kilogrammonként. A kaszálógépek vámja nálunk 20 K, Németország­ban 8'29 K, a vetőgépeké Németországban 8'29, nálunk 24 K. Fogatos ekék vámja Németország­ban 9­47, nálunk 29 K. A mezőgazdasági gépeknél tehát a mi vámtarifafeltételeink a németországi vámtarifa tételeinek 2—3-szorosára rúgnak. Hogy mit jelent ez, arra nézve egész röviden csak annyit említek, hogy pl. egy egyszerű ekének beszerzését — fogatosekét értve alatta, mely 90—100 kg. sulylyal bír — a szerződéses 20 K-ás vámtétel megdrágítja 20 K-val, mert ára 90—100 K, de hogy az 100 K és nem 80 K, illetve 90 K, nem pedig 70 K, annak a vám az oka, mely ennyi­vel megdrágítja. Egy tömegczikknél ennek óriási jelentősége van. Itt van az aratógépek és kaszáló­gépek 24 K védővámja. Öriási vám, mely még hozzá egyszerű pénzügyi vám jellegével bír és ipari iparvédelmi jellege nincs, (Igaz! Ugy van!) mert a monarchiában kaszáló- és aratógépet úgysem gyártatnak. Ausztriában van valami kaszálógépipar, de aratógépet egyáltalában nem gyártanak. Mégis azért, hogy ez fennáll, a 3'5 mm. sulyu kaszálógép beszerzését még 80 K-val, a 8'5 mm. sulyu arató­gépét 204 K-val mesterségesen megdrágítja. Itt vannak a vetőgépek, mütrágyaszórók és mindaz, ami a vámtétel ezen csoportjában benne foglal­tatik, ezeknek vámja 24 K-val ven beállítva, a szer­ződéses vámtétel pedig 20 K. Ez is tömegezikket képez, mert vetőgépekből meglehetős sok kell a gazdaságban és ez annyira magas vám alá esik, hogy ebből behozatalunk 1912-ben összesen csak 1,112.000 K értéket képviselt. Hogy ez a szám mennyivel drágítja meg a vetőgépek beszerzését, arra nézve elég, ha felemlítem, hogy egy tizenöt­soros vetőgépnek, melynek 400 kilogramm az átlagsulya és 550 K az átlagára, 96 K a vámja. Egy 21 soros vetőgépnek 500 kilogramm az átlag­sulya és 730 K az átlagára, ebben a 730 K-ban azonban 120 K vám foglaltatik. 3ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom