Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-534

230 53í. országos ülés 19U követjük, hogy a földművelő népet megtanítjuk arra, hogyan kell raczionálisabban, okosabban gazdálkodni, akkor hosszabb utat követünk, mert hiszen sok idő telik el addig, amig ők mindezeket az ismereteket gazdaságukban ajoplikálni fogják. Ellenben a rövidebb utat akkor követjük, ha annak a földművelő népnek megfelelően kitenyésztett és konszolidált tulajdonságokkal biró "vetőmagvakat adunk, mert akkor, amikor ők azt elvetik, még ha rosszul, extenzive gazdálkodnak is, 2—3 éven át annak a vetőmagnak használatában, amig annak konszolidált tulajdonságai megmaradnak, sokkal nagyobb termést fognak elérni, mint amennyit elértek eddig. És én ezért helyezek erre igen nagy súlyt és azért kértem az igen tisztelt földmivelésügyi minister urat először 1910-ben, de azóta is ismételten, úgyszólván évről-évre, hogy a vetőmagnemesités ügye nálunk felkaroltassék és hogy a vetőmagnemesitő intézetnek, amely hivatva van az egész országban szervezni, vezetni és irányitani ezt a törekvést, megfelelő dotáczió adassék. (Helyeslés.) Igen helyesen mutatott rá továbbá az igen t. földmivelésügyi minister ur arra is, hogy a gazdasági akadémiák és"a földműves-iskolák gazdaságaiból a jövőben nagyobb jövedelem elérését követeli meg, mert amint magát kifejezte, csakis az a helyes gazda, aki czeruzával a kezében számit és csakis az a szép gazdaság, amely egyúttal jövedelmet is produkál. Ezt teljes mértékben aláírom de legyen szabad az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét felhivnom arra, hogy a ménesbirtokok gazdálkodásánál is nagyon jó volna ezt az elvet keresztülvinni, mert hiába, a ménesbirtokok gazdasági eredményével én legalább, aki ezt az ügyet moät tanulmányoztam, megelégedve nem vagyok. A költségvetés átnézésekor feltűnőnek találtam azt a csekély jövedelmet, amit a ménesbirtokok produkálnak, illetőleg ami az 1914—15. évre preliminálva van. Ugyanis a rendes és rendkívüli bevételek végösszege 9,487.788 koronában van felvéve és ezzel szemben a rendkívüli kiadások 7,895.692 koronára rúgnak, a várható jövedelem tehát 71.504 koronában van preliminálva. Ha tekintetbe veszszük, hogy ez egy olyan birtokkomlexus után van preliminálva, amely összesen 71.564 katasztrális holdat tesz ki, akkor voltaképen egy katasztrális holdra kereken 8 korona jövedelem van előirányozva. (Felkiáltások jobbjelöl : Hallatlan !) T. ház ! Én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a költségvetésben szereplő összegek alapján a ménesbirtokok gazdálkodását, gazdasági irányát és azok eredményeit megítélni nem lehet, mert hiszen minden helyesen szerkesztett költségelőirányzat bevételei mindig kevesebbre vaunak felvéve, mint ahogy azok tényleg be lesznek szolgáltatva. Én azért nem is ezen az alapon bírálom a ménesbirtokok gazdálkodását, hanem bírálom azon hivatalos kiadványok alapján, amelyeket az illetékes ügyosztály szerkesztett és adott ki, május 2-án, szombaton. tehát egészen az ő hivatalos adataikra fogok támaszkodni. A hivatalos jelentés szerint, melynek egy példánya itt fekszik, az 1896-tól 1911-ig terjedő időközben, vagyis 16 év alatt, az állami ménesbirtokok katasztrális holdankénti átlagjövedelme 22 korona volt, ami a befektetett tőke 3'31%-os kamatozásának felel meg. Ha pedig a birtokokon tényleg terhet képező, de a gazdasággal szorosabb összefüggésben nem álló kiadásokat kikapcsoljuk, aminők a vendéglátások, kiküldetések és hasonló természetű alkalmakkal járó költségek, akkor az állami birtokok 16 évi jövedelme átlagban, katasztrális holdanként 29 korona, a mi a gazdaságokba befektetett tőke 4'37%-os kamatozásának felel meg. Hát ez ugyan nem valami nagy jövedelem, t. ház, de mégis megnyugtató lenne az a tudat, hogy ezek a birtokok tényleg ennyit jövedelmeztek. Én azonban átnéztem és tanulmányoztam a mérleget és mivel minden mérleg kritériumát az képezi, vájjon a tőkék, amelyek a mérlegben szerepelnek, helyesen vannak-e értékelve, én ezen tanulmányozásom alapján arra a meggyőződésemre jutottam, hogy az a mérleg bizony némi tek'ntetben kifogás alá esik. Kifogásolom, hogy a telektőke, vagyis a földnek értéke katasztrális holdankint az összes birtokokra átlag csak 377 koronában van felvéve. Bocsánatot kérek, de amikor ilyen alacsony értékben veszem fel a földeket, akkor könnyű nekem 4%-os kamatozást kimutatni. Hogy ez az érték hogyan oszlik meg az egyes birtokok között, azt is kihámoztam. Mezőhegyesen. 39.000 katasztrális hold területen, ahol 81% a szántó, 5% a rét és legelő és 5% az erdő, egy katasztrális hold értéke 583 koronában van felvéve ; Kisbéren, ahol 11.241 katasztrális hold az összterület, melyből szántó csak 51%, mert sok az erdő, mely 21%, a rét, legelő pedig 19%, egy katasztrális hold értéke már csak 252 koronával szerepel; Bábolnán, ahol 7.124 katasztrális hold a terület, melyből szántó 75%, rét és legelő 7%, erdő 10%, egy katasztrális hold értéke 317 koronában van felvéve; Fogarason, amely 8090 katasztrális hold területet képvisel, melyből 51% a szántó, 27% a rét és legelő, 5% az erdő, egy katasztrális hold értéke 137 K-ban van felvéve ; Gödöllőn, amely 10.588 katasztrális holdnyi uradalom, melyből szántó 66%, rét és legelő 27%, erdő 1%, — mert hiszen az erdők ott külön kezeltetnek — a föld értéke katasztrális holdankint 144 K-ban van felvéve; Palánkán •— ez a palánkai csikótelep — 4728 katasztrális hold területen, melyből szántó 83%, rét és legelő 16%, erdő 1%, a föld értéke átlag 350 K-val van felvéve. Azt hiszem, a t. ház gazdatagjai be fogják látni és egy nézeten lesznek velem a tekintetben, hogy a telektőke ily módon beállitva nagyon alacsony, (ügy van!) Mert hiszen Mezőhegyes, az ország egyik legkitűnőbb gazdasága s annak földjei legalább is háromszor annyit érnek, mint