Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-533
533. országos ülés Í9ií május 1-én, pénteken. 225 kat küldtek a falvakba, és nagy népgyűléseken terjesztették a szakismereteket. T. ház! A szaktudás, főként a földmivelésügyi szaktudás rettenetesen elmaradt. Már az első elemiben kellene kezdeni a gazdasági szaktanitást. Hiszen lehetne mint a hitoktatást tanítani, lehetne a gazdasági szakismereteknek alapelemeit r lefektetni. De jóravaló könyveink sincsenek. Én az én iskolámban behoztam egy kis füzetet a negyedik osztály számára és örömmel tanulják a gyermekek, mert ismeretes dolgokról yan szó. Sokkal kedvesebb az nekik, mint akár a történelem, akár a természetrajz. Legnagyobb örömmel hallgatják, mert a saját szakmájukból való dolgokról van benne szó. Hasonlóképen ennek elősegítésére minden iskolában kellene, hogy legyen egy darab föld. (Felkiáltások : Faiskola!) Faiskolák nincsenek, mert legújabb időkben a községek kérik, hogy mentsék fel őket és következetesen felmentik őket arra az ígéretre, hogy majd csinálnak kerületi faiskolákat. A községeket felmentik és kerületi faiskolák még sincsenek és igy se pénz, so posztó. Pedig mindent meg kell tenni, hogy a munkát is megszeresse a gyermek, nemcsak az elemiben, de a középiskolában és a polgári iskolában is. Miért ne tanulhatna az a gyermek tovább bizonyos gazdasági szakismereteket 1 Hiszen, ha tanulnak mindenféle dolgokat Ázsiáról, Afrikáról, miért ne tanuljanak hazai földet művelni ? Hisz ez kézenfekvő dolog. A gyermekben, a tanulóban a természet szeretetét, az anyaföld iránt való ragaszkodást kell fejlesztem. Bármely iskolában hatalmas erkölcsi momentumot vonunk be ezzel a nevelésbe, mert semmi sem nemesiti az embert annyira, mint az anyaföld szeretete és az anyaföld szeretete nélkül ritkán lehet valaki jóakaratú és jólelkű. Minden ember, ki szereti a földet, ki ragaszkodik hozzá és a természethez, jobb, mint az, alá nem törődik a földdel, kinek a föld dolgai egészen irrelevánsak, mert ez utóbbinak egészen más, ennek levegőbon lógó szokott lenni az egész világnézete és nincs biztos alapja. Épen azért erre bátorkodom irányítani a földmivelésügyi minister ur figyelmét. Ha talán valaki mondhatná is, hogy nem szükséges mindenütt gazdasági szakoktatás és szakismeret, akkor is itt van az az erkölcsnemesitő momentum, a szeretet a földhöz, amely nem kis indító oka és eszköze a hazaszeretet fentartásának, mert foglalkozván és szeretvén foglalkozni a földdel, kifejlőd : k a haza iránt való olyan szeretet, mint a hogy azt Tolsztoj ecseteli elbeszéléseiben, hogy a muzsik czirógatja, csókolgatja a földet és az ő barmát arany galambjának nevezi. Nem frázisok ezek, t. ház, hanem igazán nemes tulajdonsága az emberi szívnek, mert az emberiség igazán kell hogy a földben az anyját lássa, mert hiszen a biblia szerint is testünk a földből van véve és újra a földbe térünk vissza, kell tehát ilyen az anya iránti szeretethez hasonló érzéssel viseltetni iránta. KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XXIV. KÖTET. Ezen szakoktatást főkép ki kellene terjeszteni, mint ahogy azt szépen és reményteljesen kifejtette a t. képviselő ur, nem urasági előmunkásokat kellene nevelni, nem botos ispánokat, hanem azon gazdák gyermekeit, kik visszatérnek és apjuk birtokán gazdálkodnak. T. ház ! Bátorkodom továbbra is figyelmét felhivni e tekintetben az ilyen irányú cseh iskolákra, hiszen az a két iskola, melyet behozott a minister ur, cseh mintára készült, mert oda mentek az ő kiküldöttjei tanulmányozni ezen iskolát. Míg nálunk fiaskót vallott előbb az ilyen iskola, addig Csehországban virágzik és ott nincs valamirevaló gazda, ki fiát nem 6 hónapi, de 2 évi ilyen kurzusra ne küldené és olyan kitűnőek ezen iskolák, hogy Magyarországból is igen sokan látogatják. (Felkiáltások jobbjelől: Tótok !) Igen, mert hiszen Magyarországon nem tanulhatják meg és azért el kell máshová menniök. B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Csak Nyitrából! Juriga Nándor: Epén azért, mert nagyon helyes ez az irány, ha azt méltóztatott mondani, hogy tótok, hát tessék ezen iskolákat a tótoknak is megcsinálni. . . B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Van ! Juriga Nándor: ...mint a hogy megcsinálták azt Sirokán, Árva megyében, melynek kiadását a mostani budgetben még emelte is a minister ur 40.000 K-ról 70.000 K-ra. Ezek lesznek majd azok az iskolák, melyekből az uj magyarok kikerülnek, mert intelligens, öntudatos és szakavatott földmivesréteget teremtenek. T. ház ! Ezen kérdéshez bátorkodom még megjegyezni, hogy a vándorelőadásokat talán jobban, nagyobb gonddal és gyakrabban lehetne ellenőrizni. E tekintetben több mondanivalóm nincs, mert hiszen a minister ur megígérte, hogy minden lehetőt megtesz. De hiábavaló minden — mint a hogy azt kifejezik — a földműves népnek hóna alá nyúlás, ha a földművesnek önérdeklődését ki nem fejlesztjük. Mert félő, hogy ezzel a sok segélyezéssel és mindenbe való állami beavatkozással kifejlesztjük azt, ami Magyarországon már amúgy is eléggé ki van fejlődve, hogy tudniillik mindent az államra bizunk, (Igaz! ügy van !) hogy majd megcsinálja az a felügyelő, majd kiküldik ezt és mindenki azt mondja : majd az állam segit, mindenki azt várja, hogy a bőség szarujából fog hullani a mindenféle áldás, (ügy van!) Itt az önsegélyre van szükség. Hogy a íöldmivesség arra a tudatra ébredjen, hogy önmagának kell elsősorban önmagán segítenie, hogy önerejéből kell magát kiküzdenie, mert csak abból lehet ember, aki önerejében bizik és nem vár semmiféle protekeziót. Hogy azonban ennek az önsegélynek tudatára ébredjenek az emberek, meg kell adni a földmivesosztálynak az érdekképviseletet, hogy csakugyan beleszólhasson a saját ügyeibe. 29
