Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-533
198 533. országos ülés 1914 május 1-én, pénteken. tában van annak jelentőségével, azt mindenki használja és minden gazda tudja, hogy a műtrágyát ugy kell alkalmaznia, éjjen olyan rendszeresen, mint akár a földet megszántania, megboronálnia és bevetnie, hogy megfelelő terméseket kapjon. Hogy a műtrágyák használata általános elterjedésének mily jelentékeny hatása van a termelésnek és a termésnek fokozására, aura nézve egy igen érdekes összeállításnak főbb adatait vagyok bátor a t. képviselőháznak előterjeszteni, amely adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági terményeknek termésátlaga matematikai arányban, és pedig egyenes arányban áll az illető országban felhasznált műtrágyák mennyiségével. A legfontosabb európai államokban, p. o. Belgiumban átlagban egy kataszteri hold földön egy évben felhasználnak 98 kilogramm foszfor tartalmú műtrágyát és 97 kilogramm egyéb műtrágyát, összesen tehát kataszteri holdanként 195 kilogramm műtrágyát. Az eredmény az, hogy a búza átlagtermése 13 V2, a rozsé 12'4, az árpáé 1295, a zabé 13 és a burgonyáé 88 métermázsa. A további adatok ismertetésénél nem fogom az összes növényeket felsorolni, csak a búzát. (Halljuk! Halljuk!) Angliában 83 kilogramm foszfortartalmu és 21 kilogramm egyéb, összesen tehát 104 kilogramm műtrágya használata mellett a búzatermés átlaga 12 métermázsa és 72 kilogramm kataszteri holdanként; Németországban összesen 150 kilogramm műtrágya használata mellett már csak 12'55 métermázsa a búza átlagtermése; Francziaországban összesen 45 kilogramm műtrágya használata mellett a búza átlagterinelése már leszáll 8'12 métermázsára; Ausztriában összesen 22 kilogramm műtrágya használata mellett leszáll 7'33 métermázsára; Magyarországon összesen 10 kilogramm műtrágya felhasználása mellett leszáll 6'3 métermázsára ; Oroszországban jjedig 1 kiló műtrágya mellett leszáll 3 45 métermázsára a búzatermés és ugyanebben az arányban vannak a rozs-, árpa-, zab-, tengeri és burgonyatermések is. Hiszen világos, hogy azokat a statisztikai adatokat nem lehet teljes értékükben ugy venni, amint papiron mutatkoznak, mert a klímának, a talajnak, a művelés mértékének hatása mindenesetre befolyással van az átlagtermések alakulására. Eg} r * azonban egészen bizonyos, az, hogy mindazokban az országokban, amelyekben a műtrágya nagyobb mértékben használtatik, tehát általánosabban el van terjedve, a főbb gabonatermények és általában a főbb termények átlagtermése is magasabb és ennek következtében az összefüggés, amelyet különben a tudomány és gyakorlati tapasztalatok is igazolnak, egészen természetes és szabályszerű, ugy hogy nézetem szerint a műtrágyának általános megismerését és használatának általános elterjedését minden módon elő kell mozdítani. Ebben a tekintetben a kormánynak igen jelentékeny eszközök állanak rendelkezésére, amelyeket nagyon könnyen felhasználhat. Elsősorban azt gondolom, hogy szükséges volna egy a műtrágyákat ismertető, azok hasznát feltüntető néj3szerü iratot az ország minden használatos nyelvén kinyomatni és ingyen szétosztatni. (Élénk helyeslés.) Szükséges volna azután, hogy a gazdasági előadásokon, gazdasági tanfolyamokon, gazdasági iskolákban ne legyen egyetlenegy olyan előadási cziklus sem, amelyen a műtrágyák és azok hasznának ismertetése nem szerepelne. Szükséges volna továbbá az, hogy a gazdasági intézetekben, a földmivesiskolákban, a tangazdaságokban mindenütt folytattassanak mezőgazdasági műtrágyázó kísérletek, amelyeknek eredményét rendszeresen publikálni kellene, nem pusztán tudományos iratokban — például a Kisérletügyi Közleményekben — hanem a gazdasági lapokban, a vidéki lapokban, szóval, hogy a műtrágyák használatának haszna általánosan ismertté váljék. Végül pedig szükségesnek tartanám, miután a gyakorlat a legjobb tanítómester, hogy a földmivelésügyi minister ur ezen tanfolyamok vagy gazdasági előadások alkalmával azon gazdák közt, akik a műtrágyák használata iránt érdeklődést mutatnak, egy-egy holdra való műtrágyát ingyen osztasson ki próbaképen, mert ha a próba sikerül, amint legtöbb esetben sikerülni fog, akkor nemcsak az illető gazda győződik meg a jó hatásáról, de a szomszédok is és arról beszélnek a faluban, hogy a műtrágya használata következtében mily széj) jó termése volt egyik-másik gazdának és ezáltal a műtrágya használata általánosan elterjed. Azt hiszem, hogy 50.000 K-ból körülbelül 5000—5500 kisgazdának lehetne évenként próbaképen műtrágyát kiosztani. Ez oly jövedelmező befektetés volna az ország termése emelésének érdekében, amelyért a kormánynak meg kellene hoznia ezt az áldozatot. A harmadik eszköze az intenzív gazdálkodás terjesztésének és általánosításának a mezőgazdasági szakoktatás szervezése. Örömmel hallottam a földmivelésügyi minister ur nyilatkozatából, hogy a mezőgazdasági szakoktatás legfelsőbb szerve, melyet a magyar mezőgazdák már három évtized óta hiába sürgetnek és amely már régebben annyira elő volt készítve, hogy a 80-as években Széchenyi minister telket is vásárolt Budapesten a mezőgazdasági főiskola részére, melyen azután később az állatorvosi főiskola épült fel, illetve az állatorvosi főiskola kibővítése ezen telek igénybevételével történt, hogy az a kérdés, melyet az eddigi földmivelésügyi ministerek mindegyike tanulmányozott, de a tanulmányozásnál egyik minister sem jutott előbbre, végre-valahára, mondhatnám, a legutolsó időben létre fog jönni abban a tervezetben.
