Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

533. országos ülés 19U Tallián Béla, volt földmivelésügyi minister ur, azután a rumai uradalom évek során át folytatott működésükkel olyan buzafajtákat állítottak elő, s azok vetőmagvából búzatermesztésüket oly nagy mértékre emelték, mint aminőt csak a legkiválóbb külföldi államokban tapasztalhatunk. Természetes, Hogy ezek az eddigi vetőmagnemesitők elsősorban saját igényeiknek megfelelőlég folytatják ezeket a munkálatokat és hoszszabb idő telik még el, amig az ő általuk igy nemesitett és kitenyésztett kiváló fajták általánosabb elterjedésre tehetnek szert. A földmivelésügyi minister ur is elismerte ennek a kérdésnek nagy jelentőségét és az ő fenhatósága alatt a magyaróvári vetőmagnemesitő intézet Grábner Emil vezetése alatt már szintén igen kiváló, a termelés nagyságára, a termés minőségére, a rozsdával szemben való ellentállóképességre nézve igen kiváló buzafajtákat állított elő, amelyeknek most már csak elszaporitása és általános elterjesztése válik szükségessé. Nézetem szerint erre nagyon alkalmasak lennének a magyar kir. ménesuradalmaknak gazdaságai, amelyek nagy területtel rendelkezvén és az ott beváló buzafajtákat nagyobb mértékben termesztvén, azokat elterjeszthetik és igy a közönség részére hozzáférhetőkké tehetik. Sajnos, hogy tudomásom szerint a ménesuradalmak vonakodnak ezzel a munkálkodással foglalkozni, mert ez sok pepecselő, apró-cseprő dolgot is ad, aminők, ugy látszik, kellő személyzet hiányában nem akarnak magukra vállalni; továbbá talán attól is félnek, hogy ilyen intézkedésnek üzemükbe való felvételével az illető uradalom jövedelmezősége fog bizonyos mértékben csökkenni. Ennek daczára a földmivelésügyi minister urnak nézetem szerint a ménes-uradalmakat ezen már kipróbált nemesitett vetőmagvaknak, különösen a nemesitett búzának nagyobb mértékű termesztésével és a közönség körében való nagyobb mértékű elterjesztésével meg kellene biznia. (Élénk helyeslés.) De szükséges nézetem szerint az is, hogy a minister ur és illetőleg a kormány ezen a téren a magántevékenységet is jelentékenyen támogassa. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok olyan közópbirtokos foglalkozik már is kisebb-nagyobb eredménynyel a vetőmagvak nemesítésével, akiknek nincs meg az anyagi erejük ahhoz, hogy az ezen czélra szükséges kellő munkaerőt és a sokszor költséges eszközöket és berendezéseket az eladósodás veszélye nélkül beszerezhessék, vagy már, sajnos, j egyáltalán el lévén adósodva, erre nem képesek, j Igen kívánatos volna tehát, hogy a kormány az | ilyen már eredményeket is felmutató középgaz- j dákat e berendezések és eszközök beszerzésében a vetőmagnemesités érdekében támogassa. (He- ; lyeslésj . \ Szükséges továbbá az, hogy a különféle : versenyeken s kiállításokon a kormány ezen május 1-én, pénteken. 197 vetőmagnemesitők részére nagyobb dijakat tűzzön ki, hogy ezáltal is tevékenységre serkentse a gazdákat. Láttuk p. o. a most tavaszszal megtartott első országos kukoriczakiállitáson, hogy a kukoriczanemesités terén nemcsak a rumai uradalom, nemcsak József főherczeg bánlaki uradalma tudott eredményeket felmutatni, hanem egyes közép-, sőt kisgazdák is igen szép eredményeket produkáltak. Ezeknek az ilyen kiállításon kitűzött jelentékenyebb versenydijakkal való jutalmazása és serkentése ezt az ügyet mindenesetre nagyon jelentékenyen előmozditaná. Végül szükséges, hogy ugy a vetőmagnemesitéssel foglalkozó gazdák, valamint az egész országnak gazdaközönsége érdekében, amely ezen nemesitett vetőmagokat be akarja szerezni, hogy ezen nemesitett vetőmagértékesitése is szerveztessék, mert bizonyos olyan üzleti tevékenység tárgyaivá lehetnek azok a nemesitett vetőmagvak, amelynek következtében a kisebb anyagi erővel rendelkező gazdák azokat drágaságuk folytán be nem szerezhetnék és ennélfogva az igy felkeltett tevékenység tulajdonképen nem fog általálános érdekűvé válni s nem fog általános hasznot hajtani, mert hiszen annak gyümölcse nem fog általánosan elterjedhetni. Azt hiszem, hogy a kormánynak a vetőmagnemesités előmozdítására szükséges tevékenysége czéljaira nem kell a költségvetésbe külön tételt beállítani, hanem abból a tételből, amely a mezőgazdasági termelés különféle ' ágazatainak emelésére fel van véve, a földmivelésügyi minister ur fog találni olyan részt, amelyet erre a czélra használhat. A másik igen hatalmas és talán sokkal gyorsabban ható eszköze a mezőgazdasági termelés, az intenzivitás emelésének a műtrágyáknak általános ismertetése és elterjesztése. Sajnos, a magyar föld azt a régi hírneves szűz termő erejét már elveszítette, elveszítette pedig elsősorban azért, mert a folytonos gabonatermelés által a talaj kimerült s illetőleg olyan mértékben gyengült a termőereje, hogy a hozzájáruló rossz gazdálkodási viszonyok mellett már az igényeknek megfelelőleg nem hogy emelkednének, hanem csökkennek a termésátlagok. A nagy- és középbirtokosok megmutatták azt, hogy a műtrágyának milyen jelentékeny eredménye van. Hogy ez mennyire átment már a nagy- és középbirtokosok gazdálkodásába, a legjobban mutatja az a tény, hogy Magyarország műtrágyafogyasztása 10 évvel ezelőtt nem tett ki többet 5000 vvaggonnál, a legutolsó esztendőnek műtrágyafogyasztása pedig már, csak a foszfortartalmu műtrágyákban 29.000 waggont tett ki. Ennek a mennyiségnek legnagyobb része a nagy- és középbirtokokon használtatik fel; a kisbirtokos az ország csekély részének, talán nyugati és északi részének kivételével, a műtrágyát alig ismeri. A külföldön nem szükséges a műtrágya ismertetése és propagálása, mert mindenki tisz-