Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-532
178 532. országos ülés 19U á J ben bemutattatik, ugy akár a képviselőház, akár az urakkáza a jóvákagyást megtagadhatja és egyszerűen elvetheti. Az ilyen szükségrendelette] szabályozott államjogi viszony nem nyújtja azt a garancziát, amelyet az egyezményes törvény lényege és szelleme megkövetel és amely garanozia ugy a kiegyezési, mint az 1912. évi véderőtörvények értelmében egyedül és kizárólag csak mindkét állam törvényhozásának alkotmányos megnyilatkozása, legiszlatórius tevékenysége által nyújtható. Tekintettel pedig arra, hogy a kölcsönös védelemnek kettős alapfeltétele, miszerint mindkét állam alkotmányos törvényhozási utón és egyenlő elvekből kiinduló törvénynyel szabályozza a véderő átalakitását és az ehhez szükségelt a népszámlálási aránynak megfelelő ujonczlétszám tényleges kiállítását ; tekintettel továbbá arra, hogy a fentidézett osztrák törvény 14. §-a alapján kiadott rendelet a közös együttértéssel elintézendő védelmi rendszer kérdésében semmiképen nem helyettesitheti az alaptörvényekben — sőt magában a véderőről szóló törvényben is — kifejezetten a törvényhozás megnyilvánulásához kötött — s igy csak egyedül ezen az utón létrehozható — jogszabályokat ; de tekintettel arra is, hogy a fentidézett osztrák 14. §. még olyan esetekben is, ahol alkalmazhatósága helyt foghat, csak provizórikus erővel rendelkezik és az annak alapján kiadott rendelet az államkincstárnak semmiféle tartós megterhelését (dauernde Belastung) nem tartalmazhatja s ekként az ilyen rendelettel szabályozott ujonczlétszám sem a törvényhozás alkotmányos megnyilatkozása utján meghatározottnak, sem pedig egyenlő elvek szerint eszközöltnek s ekként az egyezményes törvény garancziáit tartalmazó ren- . delkezésnek nem tekinthető ; tekintettel arra, hogy a közös hadsereg költségvetésének megállapítása sem lehetséges, ha az Ausztriában csak ideiglenes érvényű és bármikor hatályon kivül helyezhető rendeleten nyugszik a felemelt ujonczjutaléknak Ausztriára j utó hányadrésze ; tekintettel végül arra, hogy a mindkét állam alaptörvényébe épen ilyen esetekre szólólag felvett ama,, jogosítványt tartalmazó rendelkezés, hogy az ellentétek kiegyenlítése regnikoláris deputácziók által történjék, ezúttal már a magyar törvénynek kihirdetése által ki játszatott ; kérdem a honvédelmi minister urat : (Halljuk !) 1. Mivel indokolja az 1914. évi VIII. és X. törvényczikkelyeknek szentesítés alá való bocsátását és kihirdetését, holott arra, hogy Ausztriában a kölcsönös védelem elvének megfelelő törvény keletkezzék, semmi támpontja sem volt ? 2. Milyen garancziái vannak aziránt, hogy az 1914. évi VIII. és X. t.-czikkel a közös hadsereg részére 10 évre előre felemelt létszámban megmlis 30-án, csütörtökön. szavazott ujancztöbblet az osztrák örökös tartományokban is tényleg ki fog állíttatni ? 3. Hajlandó-e a merőben egyoldalúan felemelt ujonczlátszámtöbblet alapján elrendelt törvénytelen sorozásokat mindaddig felfüggeszteni, mig az ujonczlétszámnak az ujabbi népszámlálás adatai alapján való arányos felemelése Ausztriában is az osztrák törvényhozás alkotmányos utón való megnyilathozása utján létrehozandó és azonos elveket tartalmazó törvény által meg nem történik ?« (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök: Az interpelláczió közöltetik a honvédelmi minister úrral. A honvédelmi minister ur kivan szólni. B. Hazai Samu honvédelmi minister: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a hozzám intézett kérdésekre azonnal válaszoljak. (Halljuk!) Polónyi Dezső t. képviselő ur kérdéseinek feltevésénél abból a nézetből indult ki, hogy az 1914-ben alkotott VIII. t.-czikk nem lett volna szentesítendő mindaddig, mig az osztrák törvényhozás részéről hasonló törvény nem alkottatik. Indokolja ezt az 1867 :' XII. t.-czikk 13. §-ával, amely következőképen szól: (Olvassa) : >>A védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás^ épen ugy, mint a későbbi átalakítás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető, czélszerüen : ennélfogva minden ily esetben, a két ministerium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé<<. T. képviselőház ! Polónyi Dezső képviselő urnak az a nézete, hogy a folyó évben, alkotott VIII. t.-czikk nem lett volna szentesítés alá .terjesztendő, az én felfogásom szerint egy téves premisszán alapszik, amennyiben ebben a most alkotott törvényben nem védelmi rendszer megállapításáról és nem ennek az átalakításáról van szó. (Helyeslés, ügy van ! jobbfelől.) Ha ez lenne, akkor természetesen tökéletesen igaza volna abban, hogy mindkét törvényhozás által hasonló elveken alapuló törvény lett volna alkotandó. Azonban a jelen esetben tisztán csak időszaki kiegészítésről, (Igaz ! ügy van ! jobbfelől,, Ellenmondás balfelől.) tehát létszámemelésről van. szó, (Ugy van! jobbról.) mely a védelmi rendszert semmi tekintetben nem tangálja. E tekintetben nekünk az 1867-iki törvényczikk szabad kezet enged és az eljárás tekintetében nem a 13. §.,, hanem a 12. §. mértékadó', amely tisztán csak belügynek tekinti az egész dolgot. - ., , • ; Én tehát azt hiszem, hogy ebből kifolyólag a magyar kormány csak jogosan és törvényesen járt el, midőn azt a törvényjavaslatot szentesítés alá terjesztette és az a körülmény, hogy Ausztria: ban e törvény szükségrendelet, még pedig; tÖE 7 vényes szükségrendelet alapján készült, minket, minthogy ez Ausztria belügye, tevább nem érdekelhet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) •.
