Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

532. országos ütés lOi'i április 30-án, csütörtökön. 179 A t. képviselő ur azt a kérdést intézi hozzám, hogy milyen garancziáink vannak abban a tekin­tetben, hogy az ujonczlétszám Ausztriában is ki fog állittatni. Méltóztatnak tudni, hogy ott a sorozás folyik ; hogy a jövő évben mi történik, erre nézve az a felfogásom, hogy ebbeli kötelezettségének Ausztria eleget fog tenni, ha azonban ebben a feltevésemben csalódnám, mi, a mi megajánlási jogunknál fogva, te felett mindig deliberálhatunk. (Helyeslés jobbról.) Ezen az alapon, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a sorozást felfüggeszteni nem lehet. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Polónyi Dezső: T. ház.! Nagyon rövid leszek én is. A honvédelmi minister ur a kérdések nagy özöne elől legnagyobb részben kitért. Egyedül arra az alapra helyezkedett, amit én is kiindulási pont­nak vettem, t. i. az 1867 : XII. t.-czikk idézett jiaragrafusára. Voltam bátor én is ugyanazokat idézni és ugyanazon az alapon építeni fel okoskodásomat. En azonban tovább mentem, és felolvastam az 1912. évi törvény 13. §-át is, amely világosan megmondja, hogy ily kérdésben mi az eljárás. 1889 előtt vagy az 1912. évi törvény előtt esetleg lehetett volna vitázni — konczedálom ezt is — a felett, hogy Ausztriában mily módon tartják meg a viszonosság elvét; azonban az 1912. évi törvény után ebben a kérdésben vita nem lehet, mert ez egészen kétségtelenül világos. Az 1912. évi XXX. t.-czikk 13. §-ának 4. bekezdése vilá­gosan megmondja, hogy ebben a törvényben — tehát az alapvető törvényben, nem a végrehajtás­ban, ott, ahol a védelmi rendszer kérdése kétség­ki vül megállapítást nyert, mert én nem megyek annak vitatásába sem, hogy az ujonczlétszám felemelése rendszerkérdés-e vagy nem, még ebbe sem megyek bele, erre sincs szükségem. (Derültség jobb/elől.) Hegedüs Kálmán : A legfontosabbá nem megy bele! Polónyi Dezső : Mondom, ebben a törvényben meg volt állapítva az, hogy ahhoz, hogy az ujoncz­létszám felemelése keresztülvihető legyen, feltét­lenül szükséges, hogy két faktor nyilvánítsa akara­tát ; t. i. ő Felsége ós a törvényhozás, Magyar­országon is, Ausztriában is. En világosan felolvas­tam, az erre vonatkozó rendelkezést, mely igy szól (olvassa) : »Az ujonczlétszám nagysága a jelen törvény életbeléptetésétől számított 12 év lejárta előtt ujabb törvényhozási megállapítás tárgyát csak akkor képezheti, ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján az ujonczlétszámnak emelését vagy leszállítását szükségesnek tartja. Ö Felségének privilégium gyanánt megálla­pított kezdeményezési joga van tehát és pedig kezdeményezési joga csupán neki van, intézkedési jogosultsága pedig kizárólag csak a törvényhozás­nak, (ügy van I balról.) Ez semmiféle ellentmondást nem tür. Ezt a javaslatot a honvédelmi minister ur ellenjegyezte, az ő ellenjegyzése mellett hirdették ki törvényként. A 14. §. alapján való elintézésnek lehet az a konzekvencziája, hogy ebből azt következtet­jük, hogy 0 felsége nyilvánította már akara­tát, de a törvényhozás akaratmegnyilvánulása szükségrendeletből semmiképpen, semmiféle jog, vagy filozófia, vagy józan ész szabályai szerint ki nem olvasható. Egy.kormány, a végrehajtó­hatalom közege, nem képviselheti a törvényhozás megnyilatkozását soha semmiféle kérdésben, pláne nem ilyen kérdésben, amely Ausztriában ahhoz van kötve, hogy a képviselőház kvalifikált több­sége hozza meg határozatát. Minthogy a minister ur erre vonatkozólag kielégítő felvilágosítást nem tudott adni, mint­hogy neki semmi garancziája nincs arra vonat­kozólag, hogy az ujonczlétszám felemelése a viszonosság elveinek megfelelőleg fog. történni, természetszerűleg a választ tudomásul nem ve­hetem. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a honvédelmi miniszter ur válaszát Polónyi Dezső képviselő ur inter­pellácziójára tudomásul venni, igen vagy nem? (Felkiáltások jobbfelöl: Igen! Egyhangúlag!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ülés jegy­zőkönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyvre? Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyvet hitelesít­tetnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este S óra 35 per őzkor.) Hitelesítették: Lónyay Géza s. k. Melczer László s. k. naplóbiráló-bizottsági tagok. 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom