Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

156 532. országos ülés Í9/4 április 30-áu, csütörtökön. Ezt befolyásolni, sajnos, nincs módunkban és épen azért a ímancziális helyzet javulását, mint már előbb is volt szerencsém hangsúlyozni, főleg a kiadások redukcziójával kell iparkodnunk elérni. Ezért is mindenekelőtt reorganizálni akarom a magyar államvasutak anyagbeszerzését és ezt^ teljesen üzleti alapokra kívánom fektetni. (Élénk helyeslés.) Figyelmembe ajánlták ezt Söpkéz t. képviselőtársam és Szentpáli t. képviselőtársam is ma délelőtti beszédeikben. Itt természetesen az üzlelszerüséget kell hogy korlátozza az, hogy tekintettel kell lennünk hazai iparunk érdekeire és nem járhatunk el oly szabadon, mintha ezekre nem kellene figyelemmel lennünk. Nyíltan bevallom, hogy ugy az anyagbeszerzés terén, mint az anyag gazdaságos felhasználásánál nagy hibák konstatálhatok. Ezek kiküszöbölését és a jövőben kellő ellenőrzés gyakorlását feltétlenül szükségesnek tartom. (Helyeslés.) Nem akarom a t. ház idejét igénybevenni azzal, hogy statisztikai adatot hozzak fel, annál kevésbbé, mert Szentpáli István t. képviselőtársam ma délelőtti beszédében felemiitette, hogy az anyagraktárakban mily összegek feküsznek, de természetes, hogy helyes intézkedésekkel nagy összegeket lehet megtakarítani. Gondom lesz mindenesetre, hogy a készletek a szükséges minimumot meg ne haladják, mert itt sem akarok szükségtelenül nagy tőkéket lekötni. (Helyeslés.) Eltekintve ugyanis attól, hogy a szükségesnél nagyobb tőke van lekötve, ezeknek a nagy készleteknek a kezelése is tetemes költséggel jár. A kiadásokat a forgalmi szolgálat takarékos és czélszerü berendezése által remélem apasztani. Elsősorban a szükségtelen vonatszaporitásokat kell mellőznünk. A helyes személyzeti beosztástól és a kocsikezelési szolgálat újjászervezésétől is nagy eredményeket várok. A porosz vasutaknál ez a szolgálat igen jól van berendezve, ugy hogy ennek tanulmányozására legközelebb tisztviselőket küldök ki. (Helyeslés.) Minthogy a takarékosságra, mint előbb emiitettem, a legnagyobb súlyt kell helyezni, nem tehetek eleget Szentpáli t. képviselőtársam ama kívánalmának, hogy a gyoi svon átoknál a harmadosztályú kocsikat szaporítsuk. Az eddigi tapasztalatok ugyanis ennek ellene szólnak. E kocsik többnyire üresen járnak és ép ezért egyelőre a kísérleteknél szándékozunk maradni. A beruházásoknál mindenekelőtt a vasút teljesitőképességének fokozására helyezem a fősúlyt. Mindennemű forgalmi eszköz, állomási vágány, raktár és rakodási berendezés szaporítására és javítására szándékozom a főfigyelmet fordítani. Természetesen a biztonsági berendezések sem mellőzhetők. A t. előadó ur kifogásolta, hogy a kocsik megrakása és kirakása túlhosszu időt igényel. Ebben bizonyos fokig hibás a jjublikum is, mely a Vasutat nem támogatja eléggé s épen ezáltal bizonyos mértékben saját érdekeit is sérti, mert a vagon-hiányt ezzel feltétlenül fokozza. Azonban be kell vallanom, hogy egyes állomások berendezései is hiányosak és a beruházások keretében erre is nagy súlyt helyezek. (Helyeslés.) A folyó évben épen az ilynemű berendezésekre 20,588.000 korona van felvéve, és remélem, hogy ezen munkálatok keresztülvitele után a helyzet javulni fog. (Élénk helyeslés.) Ezen czélt szolgálja különben az átalakítási hitelek egyrésze is. E téren tehát nem takarékoskodunk, azonban indokoltnak tartom a takarókosságot az .állomási épületeknél, és itt minden luxuskiadást kerülni óhajtok; (Helyeslés.) egyszerű, praktikus, szigorúan csak a czélt szolgáló építkezésekre törekszem. (Helyeslés.) Szabadjon még megjegyeznem, hogy a beruházásokra rendelkezésre álló összeget lehetőleg nem akarom szétforgácsolni, hanem egyes főbb vonalakat és az azokkal szervi összeköttetésben levő létesitményeket akarom ezzel minél előbb kiépíteni. Teszem pedig ezt azért, mert csak így • biztosithatom azt, hogy az ezen építkezésekre befektetett összegek minél előbb gyümölcsözzenek. (Helyeslés.) Természetes, hogy a munka ezen konczentráeziójánál számolni kell a forgalmi igényekkel. Nem lehet a forgalomban levő vasútnál oly gyorsan építeni, mint annál, mely még nincs átadva a forgalomnak. De hiszem, hogy jóakarattal és kellő beosztással e téren az eddiginél sokkal gyorsabban haladhatunk. A beruházások terén külön ki kell emelnem a budapesti pályaudvarok kérdését, (Halljuk ! Halljuk!) amelyekre különben Szentpáli t. képviselőtársam ma délelőtt felhívta figyelmemet. O felszólalásában óva intett a személypályaudvarok kihelyezésétől, hivatkozva a külföld egyes példáira, sőt, azt mondta, hogy költség szempontjából is jobban járunk, hogyha felhasználjuk a mai pályaudvarokat, ha meghagyjuk azokat, de összekötjük azokat alagutakkal. Erre vonatkozólag számitások tétettek és ez a megoldás, amelyet igen t. képviselőtársam ajánl, tetemesen több költséggel jár. Különösen nehéz ez Budapesten, ahol nem sziklás, hanem homokos a talaj, ahol megrázkódtatással is kell számolni és a kanalizáczió miatt is oly mélyre kellene lemenni, hogy ez a megoldás nemhogy költségmegtakarítással járna, hanem igen nagy költségtöbbletet okozna. Meggyőződésem szerint azonban a személypályaudvarok kérdésénél sokkal fontosabb és azt mindenesetre kell, hogy megelőzze, sőt ezek helyes megoldásának előfeltétele a rendezőpályaudvar kérdése. A rendezőpályaudvarok kérdésével óhajtok tehát elsősorban foglalkozni, ezt tanulmányoztatom igen intenzive és remélem, hogy mielőbb abban a helyzetben leszek, hogy a rendezőpályaudvarok kérdésében dönthetek. A rendező