Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

532. országos ülés 191b április 30-őn, csütörtökön. 135 Farkas Pál: Cookot kiüldözték ! Szabó János: Lehetséges, hogy ez is hozzá­járult, kétségtelen dolog azonban az is, hogy ebben az ügyben amerikai képviseletünket is mulasztás terheli, mert az amerikai szállodások bizonyára nem suttyomban határozták el Európába való jövetelüket, amerikai képviseletünk értesül­hetett volna erről és a magyar kormánynak is kellő időben értesítést adhatott volna. Nagyon kérem a kereskedelemügyi minister urat, méltóz­tassék odahatni, hogy jövőben hasonló esetek elő ne fordulhassanak. (Helyeslés.) Maga a "kereskedelemügyi minister ur és vele együtt a kereskedelmi kormány igazán ismétel­ten tett tanúbizonyságot arról, hogy igenis szivén viseli a hazai idegenforgalom emelésének ügyét. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a minister ur a Máv. elnökségének keretében egy külön idegen­forgalmi osztályt állított fel. Ezen osztály műkö­déséről rövid életénél fogva ma még korai volna ítéletet mondani, magát a tényt azonban, hogy ezen idegenforgalmi osztály felállíttatott, örömmel üdvözlöm és legnagyobb elismeréssel honorálom. (Helyeslés.) Csak arra kérem a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék az osztálynak, illetőleg a Máv. elnökigazgatóságának lehető széles pouvoirt adni, legalább azon összeg keretében, mely erre a czélra költségvetésileg biztosíttatott, mert ha minden egyes, a czél szolgálatában álló kiadáshoz magának a ministeriumnak jóváhagyása igényel­tetnék, ez meglehetősen bénítaná az osztály működését. Az idegenforgalomról szólva, bátor vagyok megemlíteni és a kereskedelemügyi minister urnak figyelmébe ajánlani egy, az állam vas utakon aránylag könnyen megvalósítható újítást, melyet külföldi uta­zásaim alkalmával ismételten tapasztaltam. Arról van szó, hogy legalább a magyar államvasutaknak főbb vonalain közlekedő kocsik fülkéiben az ülések támlái fölé Magyarország természeti szépségeit ábrázoló színes, tetszetős képek helyeztessenek el. Ilyenek volnának a Magas-Tátra szépségei, a Bala­ton a Badacsonynyal és az őt környező vulkánikus csoportokkal, azután Herkulesfürdő, az Al-Duna, Traján útja stb. Olaszország vasutai ilyen módon ismertetik meg az utazóközönséggel saját országuknak, Bóma, Firenze, Velencze, Golfodi Nápoli, Sicilia szép­ségeit. A közönség utazásai közben ezen képeket ismételten látja, azokat megszereti és előbb­utóbb kedvet kap ahhoz, hogy azt a vidéket ter­mészetben is lássa. (Igaz ! ügy van !) Az idegenforgalommal kapcsolatban öröm­mel mutatok rá azon intézkedésekre, melyeket a kereskedelemügyi minister ur a Balaton-vidék forgalmának javítása érdekében eszközölt. (Hall­juk! Halljuk!) A tap?lcza—börgönd—buda­pesti vonalon a vonatok sebessége lényegesen fog emelkedni, ugy tudom, hogy a budapest— balatonfüredi ut már a folyó évben körülbelül egy órával fog megrövidülni. (Helyeslés.) Ezen­kívül megvalósul a balatoni lakosságnak azon rég óhajtott kívánsága, hogy a bécsi viszony­latban is közvetlen kocsit kapjon. Mindezen in­tézkedések nagy mértékben fognak hozzájárulni a Balaton és különösen Balatonfüred várható emelkedéséhez. Balatonfüreden megnyílt ugyanis az uj szálloda, mely az ottani szénsavdus fürdők­nek a közönség kényelmi igényeit is kielégítő mó­don való használatát fogja lehetővé tenni. A Balaton vidékéről szólva, bátor vagyok m ég e gy kérést is intézni a kereskedelemügyi minister úrhoz és pedig a balatoni körút kiépíté­sét illetőleg. (Helyeslés.) Ennek szüksége az auto­mobilizmus fejlődésével kapcsolatos. A Balaton három nagy város, Budapest, Bécs és Grácz közt fekszik, mindhárom irányban elsőrendű utvona­lak visznek magához a Balatonhoz, a Balatont övező utak egy része azonban úgyszólván jár­hatatlan. Bátor vagyok koronatanuként Hazai honvédelmi minister úrra hivatkozni, ki két év előtt megpróbált a Balaton körül egy automobil­körutat tenni, de igen keserves tapasztalatai voltak. A balatoni közutak nagy része különben jó karban van, csak 60—70 km. volna kiépítendő, így a balatonföldvári — balatonszentgyörgyi, az almádi—kenései—aligai szakasz. Kiépítése olcsón volna végrehajtható, minthogy a közutak építé­séhez és burkolásához szükséges kőanyag a hely­színen rendelkezésre áll. (Helyeslés.) Nem szándékozom a t. ház szíves türelmét még hosszasabban igénybe venni, csupán még egy kérdéssel akarnék foglalkozni, t. i. a közlekedési eszközök szerepével a mezőgazdasági többtermelés és az ipar és kereskedelem fejlődése szempontjából. Erre vonatkozó nézeteimet meglehetős rész­letességgel bátor voltam már előadni a múlt év őszén az indemnitási vita alkalmával mondott beszédemben. így a kérdésre ez alkalommal csak utalni kívánok és különösen azt kívánom kutatás tárgyává tenni, hogy az előttünk fekvő költség­vetési előirányzat minő intézkedéseket tartalmaz e mindnyájunk által annyira elérni kívánt czél szempontjából. A mezőgazdaság belterjessége, a kereskedelem élénksége, az ipar teljes expanzivitása, a forgalom gyors és akadálytalan lebonyolítását követeli. Az elmúlt évek igen sok kívánni valót hagytak hátra e tekintetben. Megállapítást nyert, hogy a forgalmi torlódásoknak oka elsősorban a buda­pesti pályaudvarok szűk és elégtelen volta, a nagyobbforgalmu fővonalakon a kettős sínpárok hiánya, a vasúti vonalakon alkalmazott kitérők elégtelen volta s egymástól való nagy távolsága, a mozdonyok és kocsik elégtelensége. Ez általános megállapítás mellett én és kívü­lem mások is, a közlekedés nehézségeit részben a vasúti közlekedésnek Budapesten való czentra­lizácziójában kerestük és ismételten voltam bátor kifejezést adni abbeli nézetemnek hogy a közle­kedés javítására nagy hatással bírna a vasúti közlekedés deczentralizácziója, ami alatt a nagyobb és jelentékenyebb vidék ipari és kereskedelmi gócz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom