Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

5zi. országos ülés iÖií április 25-én, szombaton. 111 meg lesznek takarítva, azt örömmel üdvözlöm. (Helyeslés.) Ugyancsak a beruházásoknál találkozunk a központi távírda, a budapesti posta- és távirdaigazgatóság elhelyezésére szükséges uj épületnek költségeivel. A központi távírda helyiségei oly kicsinyek és szűk keretüek, hogy azok képtelenek a további uj vezetékek befogadására és így elodázhatatlan volt a szüksége annak, hogy e czélra uj központi távirdaintézet állíttassák fel. Szükségessé vált továbbá a budapesti hálózatban a légvezetékeknek föld alá helyezése. Ennek a költségvetési tételnek a beállítására az szolgált okul, hogy minden egyes esetben, amikor a főváros felett nagyobb viharok vonultak el, olyan forgalmi zavarok állottak elő, amelyek óriási költségeket okoztak. Ezeknek a hiába való és sem ujitás, sem a produktivitás természetével nem biró költségeknek eliminálása van tervbe véve azzal, hogy a légvezetékek fognak szukczesszive kicseréltetni, amivel elkerültetnek azon időközi, haszontalan kiadások, amelyek minden egyes nagyobb vihar után elő szoktak állani. Szándéka továbbá a kereskedelemügyi ministernek, hogy Fiúméban a magyar tengerhajózási vállalatokra való tekintettel egy drótnélküli táviróállomást létesít és ugyanilyen állomást óhajt felszereltetni Budapesten is. (Helyeslés.) A bevételeknél az 1914/15. évre 111,280.000 koronát találunk, tehát 2,245.000 koronával többet, mint a megelőző évben. Ezen emelkedés legjelentékenyebb része a levél-, távirat- és távbeszélő dijakból várható, amely többletek a három utolsó év zárszámadási eredményei alapján állíttattak be a költségvetésbe. Kötelességet mulasztanék, ha e pontnál elismeréssel nem adóznám azon férfiak iránt, akik a mi posta és távírda intézményünket vezetik, (Helyeslés.) mert általános kell hogy legyen a tudat, hogy ez az intézményünk mintaszerű, a közkivánalmaknak minden tekintetben megfelel és valóban olyan intézmény, amelyre büszkén hivatkozhatunk s amely kiállja a versenyt a kontinens bármely hasonló intézményével. (Igaz ! Ugy van I) A hajózási czímnél a rendkívüli kiadások tételénél egy jelentékeny ujabb kiadási összeggel találkozunk, amelyet bővebben megvilágítani csak azért nem tartok szükségesnek, mert a közelmúltban volt alkalma a képviselőháznak azokkal a törvényjavaslatokkal foglalkozni, amelyeknek folyományaként ezek a kiadási tételek felmerültek. Az ezen törvényekben foglalt rendelkezéseknek tett csak eleget a kereskedelmi kormány, amikor ezeket az összegeket a költségvetésbe egész nagyságukban először beállította. Csak egészen röviden és csak tájékozásai említem meg, hogy az 1914/15. évre itt, e czimnél 13,424.200 K van előirányozva. Ebből az összegből lesznek segélyezve a hajózási vállalatok, még pedig az Adria 4,600 000 K-val, a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság 1,750.000 K-val, a Magyar-Horvát Hajózási Részvénytársaság 2,775.000 K-val és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság 1,800.000 K-val. Ugyancsak ennél a czímnél van felvéve a szuezi csatorna-illeték fedezésére 600.000 K, mely természetszerűleg az üzleti konjunktúrák szerint fog alakulni, igénybevétetni és kiadatni. A magyar-horvát tengerparton egy uj világitótorony felállítására szükséges összeg is be van itt állítva a költségvetésbe. A beruházásoknál eczimnél 1,605.000 K-val találkozunk, amelyből 315.000 K a többkiadás. Ezen 1,605.000 K felhasználtatik a fiumei kincstári hajóépítő telep kiépítésére, egy uj dokkmedenczének létesítésére. Ugyancsak itt van felvéve a fiumei kikötő kibővítésére és fejlesztési munkálataira 500.000 K. Szükséges volt továbbá a fiumei kikötőnek uj szénraktárakkal való ellátása, mert hiszen a kereskedelmi szerződések, amelyek a hajóstársaságokkal köttettek, kötelezettségükké teszik az egyes hajósvállalatoknak, hogy bizonyos mennyiségű szenet tartsanak Fiúméban raktáron. Ezen szénmennyiség elhelyezéséhez szükséges a szénraktárak felállítása, kiépítése. így tehát a kereskedelemügyi kormány a szénraktárak felállításával megadja a lehetőséget arra, hogy a kajósvállalatok szerződésbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Ennek azután megvan a maga kereskedelmi és hadügyi értéke és jelentősége, amelyet a kereskedelemügyi kormánynak is figyelembe kellett vennie. De mindezektől eltekintve, nekünk, akik csak egy tengeri kikötővel rendelkezünk és akik ismerjük azt a szerencsétlen geográfiai helyzetet, melyben Fiume van, ahol már alig van oly terület, amelyet kereskedelmi raktár elhelyezésének czéljára fel tudunk használni — nekünk természetszerűnek kell találnunk azt, hogy a kereskedelmi kormány igyekszik lehetőséget nyújtani rá és gondoskodni róla, hogy Fiúméban a kereskedelem és forgalom igényeinek megfelelő területek álljanak rendelkezésre s azt hiszem, a ház osztatlan helyeslésével találkozik az, hogy a minister ur ezen czélok elérésére egy bizonyos összeget állított he a költségvevésbe. (Élénk helyeslés.) Eljutottam most, t. képviselőház, azon második kérdéshez, amelyet bevezető szavaimban szerencsém volt említeni, amely kérdésről bővebben akarok megemlékezni és ez a magyar államvasutak kérdése. (Halljuk ! Halljuk!) Azt hiszem, alig van Magyarországon ma nagyobb fontosságú kérdés, amely általánosabb jelentőséggel bírna, s amely kérdésnek tanulmányozását és orvoslását mindenki inkább óhajtaná, mint az államvasutak jövedelmezőségének kérdése. (Ugy van!)